Gfv.30113/2009/7 – Kúria

Gfv.X.30.113/2009/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Boda Pál ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r. és IV. felpereseknek dr. Pintér Gyula, dr. Paróczai Csaba és dr. Lascsik Ágoston ügyvédek által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Fonyódi Városi Bíróságon 2.P.20.524/

1. számon indult és a Somogy Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság
2. december 4-én kelt 3/I.Pf.21.401/2008/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a dr. Lascsik Ágoston ügyvéd által képviselt alperes felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi Í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Somogy Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság
4. december 4-én kelt 3/I.Pf.21.401/2008/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 15.000 /Tizenötezer/ Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: Az alperesi földtulajdonosi közösség, az
6. november 29-én tartott gyűlésén a vadászati jognak a társult földtulajdonosok általi, illetve vendégvadászat, vagy bérvadászat útján történő gyakorlásáról hozott határozatot. A
7. november 23-i gyűlésen elfogadott 10/
8. /XI.23./ számú határozatával a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejének lejártáig -
9. február 28-ig - a vadászati jognak,
10. november 23-tól kezdődő haszonbérbeadása útján történő hasznosításáról döntött. A 11/
11. /XI.23./ számú földtulajdonosi gyűlésen kelt határozattal pedig az
12. május 27-én kelt Működési Szabályzat II. pontjának, a társult vadászati jog gyakorlására vonatkozó előírásait módosította, a társult vadászati jog útján történő hasznosítására vonatkozó előírással. haszonbérbeadás A felperesek, mint a határozathozatal során kisebbségben maradt tulajdonosok, módosított keresetükben kérték a
13. november 23-án hozott 10/
14. /XI.23./ számú és a 11/
15. /XI.23./ számú határozatok érvénytelenségének megállapítását. Arra hivatkoztak, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
16. évi LV. tv. /a továbbiakban: Vtv./
17. § /4/ bekezdése alapján a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatal, a
18. január 11én kelt 2/42/
19. számú határozatával, saját jogú vadgazdálkodóként vette nyilvántartásba az alperest. Az általa, mint vadászatra jogosult által benyújtott vadgazdálkodási üzemtervet
20. február 28-ig terjedő időszakra jóváhagyta. Utóbb, a
21. március 31-én kelt 6/444/
22. számú határozatával az üzemterv érvényességi idejét
23. február 28-ig meghosszabbította. Állították, hogy a Vtv.
24. § /5/ bekezdése értelmében, a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejének lejártáig, a földtulajdonosok gyűlése érvényesen nem hozhatott határozatot a társult vadászati jog gyakorlása módjának megváltoztatásáról. Előadták azt is, hogy az általuk támadott határozat jogos érdekeiket lényegesen sérti, és ellentétes az okszerű gazdálkodással is. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, földtulajdonosok gyűlése kötve van a korábban határozataihoz, azt utóbb nem változtathatja meg. hogy a hozott Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetének helyt adott. Megállapította, hogy a 10/
25. /XI.23./ számú és a 11/
26. /XI.23./ számú határozat érvénytelen. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a társult vadászati jog, a Vtv.
27. § /1/ bekezdése értelmében, a társult földtulajdonosok által, vendégvadászat, illetve bérvadászat útján gyakorolható, mód van azonban a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosítására is. Ez utóbbi esetben, a Vtv.
28. § /2/-/4/ bekezdése szerint nem a vadászterület tulajdonosainak közösségét, hanem a haszonbérlőt kell a vadászati jog jogosultjának tekinteni. Utalt arra is, hogy a vadászati jog jogosultját a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi. Az elsőfokú bíróság kifejtette továbbá, hogy a Vtv.
29. §-ában foglaltak alapján, a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról, feltételeiről való határozathozatal a földtulajdonosok gyűlésének hatáskörébe tartozik. A Vtv.
30. § /5/ bekezdése pedig azt tartalmazza, hogy a határozat a vadászterület mindenkori tulajdonosát, a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződés időpontjának lejártáig, egyébként a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejéig köti. Mindebből következik, hogy az
31. november 29-én hozott, a vadászati jognak a társult földtulajdonosok általi gyakorlását elhatározó döntésre tekintettel,
32. február 28-ig, a földtulajdonosok gyűlése a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról érvényes határozatot nem hozhatott. E jogszabályba ütköző érvénytelen határozatra tekintettel, az azon alapuló, a Működési Szabályzat módosítását tartalmazó 11/
33. /XI.23./ számú határozat is érvénytelen. Az alperes fellebbezése folytán eljárt elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. másodfokú bíróság az Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából irányadó tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést vont le. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a másodfokú bíróság azt hangsúlyozta, hogy a Vtv.
34. § /5/ bekezdése egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz. A vadászterület "mindenkori tulajdonosát" a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének idejéig köti a földtulajdonosi közösség tulajdonosainak, az összes földterület tulajdoni hányada arányában számított, szótöbbséggel hozott, a vadászati jog gyakorlásáról, illetőleg hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló határozata. A "mindenkori tulajdonos" kifejezés utal arra, hogy a megelőzően elfogadott határozat a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejéig akkor is kötelező erejű, ha a vadászterület tulajdonosainak személyében változás következik be. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a korábban meghozott határozattal ellentétes, újabb határozat jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen. A kisebbség érdekeinek lényeges sérelmét a jogszabályba ütközés önmagában megvalósítja. Érdemben ezért helytálló a felperesek keresetének helyt adó elsőfokú bírósági döntés. Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperesek keresetének elutasítását. Állította, hogy a támadott határozat a Vtv.
35. § /1/ bekezdését,
36. § /1/ bekezdés c/ pontját,
37. § /5/ bekezdését,
38. § /2/ bekezdését,
39. § /1/ bekezdését sérti. Vitatta, hogy a földtulajdonosok gyűlése el volt zárva attól, hogy a vadászati jog gyakorlására vonatkozóan korábban hozott határozatát megváltoztassa. Előadta, hogy a Vtv.
40. § /5/ bekezdésének a Vtv.
41. § /1/ bekezdésével, a Vtv.
42. § /2/ bekezdésével, illetve a Vtv.
43. § /1/ bekezdésével való egybevetésével a másodfokú bíróság nem helytálló jogi következtetést vont le. A korábban hozott határozat kizárólag addig köti a mindenkori tulajdonosokat, amíg az adott kérdésben a földtulajdonosok gyűlése újabb határozatot nem hoz. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozták. Vitatták az alperes által állított jogszabálysértéseket. Azt hangsúlyozták, hogy a vad védelme, a tervszerű vadgazdálkodás érdekében tartalmazza a Vtv.
44. § /5/ bekezdése a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejéig tartó tilalmat a hozott határozat megváltoztatására vonatkozóan. A Vtv.
45. § /1/ bekezdése a vadászatra jogosult személyében egyéb okból bekövetkezett változásokra nézve alkalmazandó. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp.
46. § /2/ bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alperes által megjelölt jogszabályokat az alábbiakra tekintettel nem sérti. Nem vitás, hogy a Vtv.
47. § /1/ bekezdése szerint a vadászati jog, mint vagyoni értékű jog a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként, a vadászterület tulajdonosát illeti. A Vtv.
48. § /1/ bekezdés c/ pontja értelmében a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról, feltételeiről szóló döntés, társult vadászati jog esetén, a földtulajdonosok gyűlésének hatáskörébe tartozik. A perbeli határozatok meghozatala idején hatályos Vtv.
49. § /5/ bekezdése azonban a földtulajdonosok gyűlésének hatáskörét korlátozta. Kimondta ugyanis, hogy a Vtv.
50. §-ában írt kérdésekben hozott határozat a vadászterület mindenkori tulajdonosát a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződés időpontjának lejártáig, egyébként a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejéig köti. Amint arra az eljárt bíróságok is utaltak, e rendelkezés egyértelmű, az csak akként értelmezhető, hogy a korábban hozott határozat tartalmával ellentétes, attól eltérő, újabb határozathozatalra a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti szerződés időpontjának lejártáig, annak hiányában, a vadgazdálkodási üzemterv érvényességi idejéig nincs mód. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Vtv.
51. § /1/ bekezdése azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a vadászati jog gyakorlása módjának változtatásán kívüli egyéb változások következnek be. Ilyen ok lehet pl. a haszonbérlő elhalálozása, jogutód nélküli megszűnése. A Legfelsőbb Bíróság a fent írt indokok alapján, a jogszabályoknak megfelelő, eljárási szabálysértés nélkül hozott jogerős ítéletet, a Pp.
52. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp.
53. § /1/ bekezdése, illetve
54. § /1/ bekezdése szerint köteles az alperes a felperesek jogi képviselőjének munkadíjából álló eljárási költséget megtéríteni. Budapest,
55. szeptember
56. Dr. Bodor Mária sk. a tanács elnöke Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes sk. előadó-bíró Dr. Csőke Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok