A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.204/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- május
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen a pótmagánvádló - a képviseletében eljáró ügyvéd - által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 11.B.XI.1836/2008/
- számú végzését és a Fővárosi Bíróság 20.Bf.XI.10.218/2009/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Budai Központi Kerületi Bíróság a pótmagánvádló vádindítványa alapján eljárva a
- november
- napján meghozott 11.B.XI.1836/2008/
- számú végzésével a terhelt ellen súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt indított büntetőeljárást megszüntette. A megszüntető határozat tényállása szerint a pótmagánvádló és a terhelt, valamint családjaik egy telekhatár vita miatt évek óta haragos a viszonyban állnak. A terhelt a telekhatárt jelző betonoszlopnál letámasztott kb. 50-60 kg súlyú fémlétrát felkapta és azt a szomszéd telkére úgy dobta át, hogy az csupán fél méterre esett le a szőlőbe befutó kétéves gyermektől. A pótmagánvádló és családja figyelmeztette a terheltet magatartásáért, a létrát pedig visszatámasztották a betonoszlophoz. Ennek ellenére a terhelt ismét átdobta a szomszédos ingatlanra. Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában kifejtette, hogy a pótmagánvádló garázdaság vétségének gyanúja miatt tett feljelentést a terhelt ellen, amelyet a Rendőrkapitányság határozatával a Be.
- §
(1)bekezdésének a) pontja alapján elutasított. A határozat elleni panaszában az érdemi eljárás elrendelését a pótmagánvádló azért kérte, mert a cselekmény súlyos testi sértés bűntette kísérletének minősülhet. Ugyanakkor a városi ügyészség panaszt elutasító határozatát követően benyújtott vádindítványában a pótmagánvádló a terhelt cselekményének rongálás vétségeként történő elbírálását is kérte. Az elsőfokú bíróság a vádindítványban felrótt cselekmények esetében külön-külön, a konkrét törvényi tényálláson keresztül vizsgálta, hogy pótmagánvádnak, a sértett általi büntetőigény érvényesítésének helye van-e. Ennek eredményeként megállapította, hogy a garázdaság vétségének nincs sértettje, ezért az adott bűncselekményt tekintve a vád nem jogosulttól származik. A vádindítványban megjelölt további bűncselekmény, a súlyos testi sértés bűntette kísérletét illetően kizárta, hogy a létra átdobásával a terhelt, akár egyenes, akár eshetőleges szándéka a kétéves kisgyereknek való sérülés okozására kiterjedt. Ezért megállapította, hogy a pótmagánvádló által a vádindítványban körülírt cselekmény - nem bűncselekmény, és az eljárást a Be. 276. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette. Az elsőfokú bíróság határozata ellen a pótmagánvádló fellebbezése folytán másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság a
- január
- napján tanácsülésen meghozott 20.Bf.XI.10218/2009/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. A bíróság jogerős eljárást megszüntető határozat ellen a pótmagánvádló meghatalmazott jogi képviselője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Érvelése szerint törvénysértően hozták meg döntésüket. A pótmagánvádló indítványában sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok a bűncselekmények megállapításához megkívánt tényállási elemek megvalósulása ellenére szüntették meg az eljárást. A cselekmény elkövetésekor a terhelt tudata átfogta a testi sérülés bekövetkezésének lehetőségét, abba legalább belenyugodva cselekedett. A megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az érdemi eljárás lefolytatásának elrendelését indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság a Be.
- §-ának
(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának
(1)bekezdése alapján tartott nyilvános ülésen a terhelt meghatalmazott védője a felülvizsgálati indítványra tett írásbeli észrevételében foglaltakkal egyezően szólalt fel. Álláspontja szerint az alapügyben eljáró bíróságnak a pótmagánvádló vádindítványát nem kellett volna befogadnia, ugyanis az elutasítás törvényben írt feltételei (nem jogosulttól származó, nem törvényes a vád, a vád tárgyává tett cselekmény nem ütközik egyetlen különös részi tényállásba sem) fennállnak. Mindezekre figyelemmel az eljárást megszüntető jogerős végzés hatályban tartását indítványozta. A nyilvános ülésen sem a pótmagánvádló, sem meghatalmazott jogi képviselője nem jelent meg. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. Az elsőfokú bíróság az ügyben a pótmagánvádat befogadta. Annak ellenére nem utasította el, hogy a garázdaság vétsége tekintetében megállapította, hogy az adott bűncselekmény miatt sértett hiányában pótmagánvádló fellépésének feltételei nem állnak fenn. A vádindítvány további vizsgálatát azonban nem a "méltányosság", hanem az alapozta meg, hogy a vád törvényességét a vádindítványban felrótt bűncselekmények esetében külön-külön, konkrét törvényi tényállásonként vizsgálva kell megállapítani, hogy a sértett általi büntetőigény érvényesítésének (pótmagánvádnak) van-e helye (EBH. 1941.II.). Az elsőfokú bíróság érvelése a vádindítványban szereplő valamennyi cselekményre kiterjedt, jogi indokolásával a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett. A terhelt védőjének a vádindítvány befogadását sérelmező, s ennél fogva a nem jogosulttól származó, a törvényes vád hiányára hivatkozó kifogással összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy sem a vádindítvány elutasítása, sem pedig befogadása miatt felülvizsgálatnak nincs helye. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős eljárást megszüntető érdemi határozat a felülvizsgálat tárgya. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat a Be. 426. § alapján hatályukban fenntartotta. A végzés ellen a Be. 3. §
(4)bekezdése szerint a fellebbezés, a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálat kizárt. Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt (Be. 418. §
(3)bekezdés). Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné