Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.212/2007/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Búzás Judit ügyvéd (2000 Szentendre, Jókai u. 4.) által képviselt ..... (.....) felperesnek a dr. Dobrossy István Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Dobrossy István ügyvéd, 4025 Debrecen, Simonffy u. 57.) által képviselt ..... (.....) alperes ellen társulati határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fejér Megyei Bíróság
- december 14-én kelt 17.G.40.110/2006/
- számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.000 (tizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget. Az alperes által le nem rótt 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperes
- óta tulajdonosa a ..... hrsz-ú belterületi ingatlannak. A cégjegyzékbe
- november 5-én bejegyzett alperes a .....ból kiválással jöt létre a
- június 23-i keltű alapszabály elfogadásával ..... települések területén víziközmű beruházás, szennyvízcsatorna hálózat létesítésére. Az alperesi alapszabály mellékletét képező helyszínrajz szerint felperes ingatlana az alperes érdekeltségi területén helyezkedik el. Az alapszabály 6.1.
- pontja értelmében tagsági viszony a tag halála, illetve jogutód nélküli megszűnése, a tagsági viszony alapjául szolgáló érdekeltségi viszony megszűnése, valamint a társulat jogutód nélküli megszűnése esetén szűnik meg. Az alperesi társulat elnöke
- július 12-én kelt 63/131-
- számú értesítésében azt közölte felperessel, hogy törlésre került az alperesi tagnyilvántartásból, a felperesi ingatlanon a csatorna beruházás jelen ütemében a rákötési lehetőséget alperesnek nem áll módjában biztosítani, mert az ingatlan bekötését a vízjogi létesítési engedély nem tartalmazza. A felperes
- augusztus 16-án előterjesztett, az
- évi LVII. törvény
- §
(1)bekezdésére alapított keresetében az alperes 63/131-
- számú határozatának megsemmisítését, továbbá annak megállapítását kérte, hogy a ...... hrsz. alatti ingatlan szennyvízcsatorna közmű rákötésének biztosítása az alperes feladata. Előadta, alperes jogszabálysértően és alapszabály-ellenesen törölte a tagok nyilvántartásából, mert a tagsági jogviszony megszüntetésére sem az
- évi LVII. törvény, sem az alperesi alapszabály rendelkezései szerint nincs lehetőség. Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, az érdekeltségi területét ábrázoló helyszínrajzon a felperes tulajdonában álló ingatlan „adminisztratív tévedés folytán" került feltüntetésre és így felperes tévesen szerepelt a tagok nyilvántartásában. Állította, a szennyvízhálózat létesítésére kiadott vízjogi engedély a felperes ingatlanára nem terjed ki, az érdekeltségi terület kialakítása pedig nem lehet ellentétes a vízjogi engedélyben foglaltakkal. Állította, a felperes ingatlana „nem lett de iure érdekeltségi terület" ezért jogszerűen a felperes tagsági viszonya sem jött létre, így a tagjegyzékből való törlése csak a korábbi hiba korrigálását jelenti. Utalt arra is, felperes ingatlana a műszaki feltételek hiányában nem köthető rá a szennyvízcsatorna hálózatra. Az elsőfokú bíróság
- december 14-én kelt 17.G.40.110/2006/
- számú ítéletével az alperes 65/131-
- számú határozatát hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította és alperest a felperes részére 33.500 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában az
- évi LVII. törvény
- §-ában,
- § 1) bekezdésében és
- számú mellékletének
- pontjában foglaltakra utalva kifejtette, a vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területét meghatározó helyszínrajz az alapszabály részét képezi, az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező személyek pedig a törvény rendelkezései alapján válnak a társulat tagjává (kényszertagság). Az alperes alapszabályának részét képező helyszínrajz szerint felperes tagja a társulatnak. A tagsági viszony megszűnésének az alapszabályban meghatározott esetei közül felperes vonatkozásában egyik sem áll fenn, kivitelezési nehézségek, műszaki problémák pedig a tagsági viszony megszüntetésére nem szolgálhatnak alapul. Mindezekre tekintettel alperes jogszabálysértően törölte felperest a tagok nyilvántartásából, ezért az
- évi LVII. törvény
- §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó
- évi IV. törvény (Gt.)
- §
(2)bekezdése alapján az alperesi határozat hatályon kívül helyezésének volt helye. Egyebekben rámutatott, a felperes keresete szerinti megállapításra a társulati határozat felülvizsgálata iránti perben nincs jogszabályi lehetőség, ezért e részében a keresetet el kellett utasítani. Az elsőfokú bíróság alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a túlnyomórészt pernyertes felperes kereseti illetékből és a jogi képviselő munkadíjából álló perköltségének megfizetésére. Az ítélet keresetnek helyt adó rendelkezésével szemben az alperes fellebbezett jogi képviselő útján. Elsődlegesen a fellebbezéssel támadott rendelkezés megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását, másodsorban az elsőfokú ítélet keresetnek helyt adó rendelkezése hatályon kívül helyezését és ebben a körben az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Korábbi perbeli nyilatkozatait lényegében megismételve hangsúlyozta, az érdekeltségi területet ábrázoló helyszínrajz a felperesi ingatlan tekintetében ellentétes a vízjogi engedéllyel, ezért felperes nem vált a társulat tagjává. A keresettel támadott alperesi döntés így egy korábbi hiba korrekcióját jelenti, nem jogszabálysértő. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte lényegében helyes indokai alapján, továbbá az alperes másodfokú perköltségben marasztalását. Hangsúlyozta, az alperes hatályos alapszabálya értelmében az alperes tagjának minősül, a kényszertagság intézményéből következően pedig alperes nem jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy az érdekeltségi területén fekvő ingatlanok tulajdonosai közül kit tekint tagnak. Utalt arra is, az alperes tévedésre való hivatkozásának a perben nincs jogi relevanciája. Előadta azt is, a vízjogi engedély elsődlegesen a műszaki megvalósítási követelményeket, illetve a vízkészlet gazdálkodási érdekeket hivatott szolgálni, erre tekintettel az abban foglaltaknak tagsági viszonyát illetően ugyancsak nincs jelentősége. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta felül. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 34. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, a vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A
(3)bekezdés szerint a társulat az e törvényben meghatározott közfeladatait szolgáló tevékenységét az érdekeltségi területén végzi. A
(4)bekezdés továbbá kimondja azt is, a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlan egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A 37. §
(1)bekezdés d) pontja értelmében a vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területét (helyszínrajzi ábrázolással) az alapszabályban kell meghatározni. A
(2)bekezdés pedig a társulat tagjai nevének, lakóhelyének, székhelyének az alapszabály mellékeltében történő meghatározását írja elő. A vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területének meghatározására nézve a 160/1995.(XII.26.) Kormány rendelet (a továbbiakban Rendelet) 2. §
(2)bekezdése akként rendelkezik, a társulati közfeladattal érintett érdekeltségi terület meghatározásához a szervezőbizottságnak be kell szereznie az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG), továbbá víziközmű társulat szervezése esetén az illetékes önkormányzat jegyzőjének javaslatát. A javaslatokat a helyszínrajt elkészítésénél figyelembe kell venni. A Vgtv. 43. §
(1)bekezdése értelmében a társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba vagy alapszabályba ütköző - határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól. A
(2)bekezdés pedig úgy rendelkezik, a keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kell előterjeszteni. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből leszűrhető, a vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területének meghatározásához nincs szükség vízjogi engedélyre, az alapszabályban meghatározott érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező személyek pedig a törvény erejénél fogva a társulat tagjainak minősülnek, és így a társulat tagnyilvántartásában is szerepelniük kell. Az adott ügyben a rendelkezésre álló adatokból kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy felperes a társulat alapszabályában meghatározott érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezik. A kifejtettekre tekintettel ezért felperest a társulat tagjának kell tekinteni, adatait pedig az alperesi alapszabály mellékletét képező tagnyilvántartásnak is tartalmaznia kell. Ebből a szempontból nincs jogi jelentősége annak, hogy a társulat részére kiadott vízjogi engedély a felperes tulajdonában lévő ingatlanra nem terjed ki. Az is kétséget kizáróan megállapítható volt továbbá, hogy felperes esetében a tagsági viszony megszűnését eredményező, az alperesi alapszabály 6.1.4. pontjában meghatározott feltételek egyike sem áll fenn. Mindezekre tekintettel pedig téves és alapszabály ellenes a felperest a tagok nyilvántartásából törlő alperesi határozat. Helytálló és megalapozott ezért az elsőfokú bíróságnak a keresettel támadott határozatot hatályon kívül helyező ítélete. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése alapján - lényegében helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla az eredménytelenül fellebbező alperest a p. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes áfát is magában foglaló, a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított, ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Felker László s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Rutkai Éva s. k. bíró Kiss Sándorné tisztviselő