A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.150/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év április hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi v é g z é s t: A személyi szabadság megsértésnek bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által - védője útján - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pécsi Városi Bíróság 5.B.955/2008/
- számú, valamint a Baranya Megyei Bíróság 4.Bf.132/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Pécsi Városi Bíróság a
- január
- napján kelt 5.B.955/2008/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(1)bekezdése szerinti személyi szabadság megsértésének bűntettében, valamint a Btk. 170. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(6)bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés vétségében, ezért halmazati büntetésül százötven napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Az egy napi tétel összegét 400 (négyszáz) forintban határozta meg. A megállapított tényállás lényege a következő: A terhelt
- szeptember
- napján biztonsági őrként teljesített szolgálatot egy bank fiókjában. A bank fiókjaiban az ügyféltérben tiltott a mobiltelefon használata, és ezt tábla is jelzi. Ennek ellenére 11 óra körüli időben a sértett, aki ügyfélként a pénztár előtti sorban várakozott, mobiltelefonján beszélni kezdett. A terhelt odalépve hozzá figyelmeztette, hogy az ügyféltérben a telefonálás nem megengedett, és annak félbehagyására szólította fel. A sértett azonban a felszólításnak nem tett eleget, sőt, közölte, hogy még egy hívást le kíván bonyolítani, és újra telefonálni kezdett. Ezért a terhelt másodszor is figyelmeztette a tilalomra, és közölte vele, hogy amennyiben a felszólításnak nem tesz eleget, ki fogja kísérni. A sértett azonban ennek ellenére sem szakította meg a beszélgetést. Ezért a terhelt a sértettet jobb kezével bal hónaljánál, bal kezével pedig bal csuklójánál fogva megragadta és lendületesen kifelé vezette az ügyféltérből. Amikor a bankfiók lengőajtajához értek, a sértett - akinek a telefon még ekkor is a fülénél volt az üvegajtót jobb kezének kitámasztott kisujjával nyitotta ki, és kilépett. A kivezetés 6-8 méteren keresztül folyt és 5 másodpercig tartott. A sértett ezt követően visszament az ügyféltérbe, és közölte a terhelttel, hogy aránytalanul járt el vele szemben, majd a pénztárnál elintézte azt, amiért a bankba érkezett. A sértett a cselekmény következtében jobb kezén az V. ujj körömpercének elmozdulás nélküli törését szenvedte el, amelynek gyógytartama nyolc napon túli, tényleges gyógytartama négy hét. A terhelt a sértettet akarata ellenére öt másodpercen keresztül lefogta, és szabad mozgásában akadályozta. Az indokolásban azt is rögzíti az ítélet, hogy a terhelt szándéka sérülés okozására nem terjedt ki, azonban annak bekövetkezésében gondatlanság terheli; tudatának át kellett fognia, hogy amennyiben az ajtót úgy nyitja ki, hogy a sértett testét nekitolja, emiatt az sérülést szenvedhet. Az ítéletet az ellene bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Baranya Megyei Bíróság a
- május
- napján kelt 4.Bf.132/2009/
- számú határozatával felülbírálta, és azt a bűnjellel kapcsolatos rendelkezést érintve megváltoztatta; egyebekben helybenhagyta. Az első fokú bíróság által megállapított tényállást azonban az iratok alapján kiegészítette a következőkkel: · · A személyés vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
- évi CXXXIII. törvény
- §
(1)bekezdés d) pontja szerint a személy- és vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni; a 27. §
(3)bekezdés b) pontja szerint pedig arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával is jogosult a védett területre történő jogosultatlan belépést megakadályozni, illetve a jogosulatlan benntartózkodót onnan eltávolítani. -.-.-.- A jogerős határozatok ellen a terhelt - védője útján felülvizsgálati indítványt nyújtott be, annak jogalapjaként a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontját jelölve meg. Indítványában arra hivatkozott, hogy a sértett, mint ügyfél akkor, amikor a bankkal szerződést kötött, magára nézve kötelezőnek ismerte el a pénzintézet házirendjét. Miután a házirendet kétszeri felszólítás ellenére sem tartotta be, a bankfiók ügyfélterében tartózkodása jogellenessé vált. Ezért a vonatkozó - és a másodfokú bíróság által felhívott - szabályok alapján ő jogosult volt a sértettet testi erő felhasználásával onnan kivezetni; ezzel az arányosság követelményét sem sértette meg, miután kétszeri felszólítást követően alkalmazta azt. Utalt arra is, hogy magatartása jogszerűségét igazolta a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Baranya Megyei Szervezetének elnöke által kiadott állásfoglalás, és a Bank Bankbiztonsági Osztályának nyilatkozata is. Ezért arra tett indítványt, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a megtámadott határozatokat, és mentse fel őt az ellene emelt vád alól. A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Álláspontja szerint az indítványban is idézett szabályok alapján a terheltnek testi kényszerítő erő alkalmazására nem volt jogosultsága. Ezért a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt (BF.642/2010.). .-.-.-.-. A felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. A Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. Ilyen oknak minősül, ha a terhelt bűnösségének megállapítására olyan cselekmény - magatartás - miatt kerül sor, amely jogszabályi felhatalmazáson alapul. A sértettnek a telefonálás abbahagyására, illetve az ügyféltér elhagyására irányuló felszólítása valóban jogszerű volt. A sértett kétségkívül megsértette a házirendet akkor, amikor kétszeri felszólítás ellenére telefonált, az sem vitatható, hogy ezzel zavarta a bank dolgozóit és a fiókban tartózkodó ügyfeleit. Azonban - ahogy arra az eljárt bíróságok is részletesen kitértek - a sértetti magatartás, azaz a telefonálás, illetve annak a figyelmeztetés ellenére történő folytatása még nem tette jogszerűtlenné a bankfiók ügyfélterében tartózkodását. Így vele szemben a testi kényszer alkalmazására a terheltnek nem volt jogszabályi felhatalmazása. A terhelt a sértettet - ha csak néhány másodpercre is - szándékosan megfosztotta személyi szabadságától, és neki - gondatlanul sérülést okozott. Ugyan a sérülés kialakulásában jelentős volt a sértetti közrehatás is, hiszen azért használta a kisujját az ajtó kinyitásához, mert a házirendet sértő magatartásával még ekkor sem hagyott fel, és telefonján - azt kezében tartva - tovább beszélt, azonban a törés végső soron a terhelt - gondatlan - cselekményének eredménye. A fentiekre figyelemmel az eljárt bíróságok nem sértettek büntető anyagi jogszabályt a terhelt bűnösségének megállapításával. A Legfelsőbb Bíróság nem észlelt a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést sem. Ezért a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján, valamint a 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az ugyanazon jogosult által ismételten, vagy a más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest, 2010. április 27. Dr. Édes Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészár Róza s.k. előadó bíró, Dr. Szabó Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok AIné