← Magyarország

Pf.20461/2009/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.II.20.461/2009/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a fellebbezési eljárás során a dr. Soós László Károly ügyvéd által képviselt felperesnek a Horváth Antal Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Horváth Antal ügyvéd) által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és járulékai iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
  2. november
  3. napján a P.20.162/2009/15/I. sorszám alatti végzéssel kijavított, a
  4. szeptember
  5. napján kelt 6.P.20.162/2009/
  6. sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által
  7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét részben megváltoztatva a felperest terhelő elsőfokú perköltség összegét - az alpereseknek személyenként fizetendő 600.000.-600.
  8. (Hatszázezer - hatszázezer) Ft-ra leszállítja. Kötelezi az alpereseket, hogy a Magyar Államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására egyetemlegesen fizessenek meg 70.
  9. (Hetvenezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket, míg ezt meghaladóan a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek - személyenként 7.500.-7.
  10. (Hétezerötszáz - hétezerötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az I.r. alperes - mint engedményező - és a II.r. alperes - mint engedményes - között létrejött engedményezési szerződéssel az I.r. alperes átruházta a felperessel szembeni (peresített) közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti 129.687.500.Ft követelését, valamint a perben nem álló "A" Kft-vel szemben a
  11. május
  12. napján kelt ... sorszámú számlával követelt 1.460.160.Ft követelést. A felperes a
  13. december
  14. napján érkezett, utóbb módosított keresetében elsődlegesen az alperesek között létrejött engedményezési szerződés vele szembeni hatálytalansága (Ptk.203.§) - , míg másodlagosan a jóerkölcsbe ütközése miatti semmissége (Ptk.200.§.

(2)bekezdés) megállapítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest, hogy az I-II.r. alpereseknek (együtt) fizessen meg 4.000.000.Ft elsőfokú perköltséget. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezése megváltoztatását, és az alpereseket megillető elsőfokú perköltség összege 400.000.Ft-ra leszállítását kérte. Fellebbezése indokolása szerint az ügyvédi munkadíjként megítélt perköltség nem áll arányban az alperesek képviselője által ténylegesen végzett ügyvédi tevékenységgel, mivel az egyszerű ténybeli alapból származó perben a bíróság három tárgyalást tartott és az alperesek jogi képviselője - a kereset elutasítására irányuló nyilatkozatának előterjesztésén kívül - érdemi ügyvédi tevékenységet nem végzett. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett része helybenhagyását kérték. Kifejtett érvelésük szerint az elsőfokú bíróság által megállapított nettó perköltség összege nem éri el a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) szerint megállapítható mértéket. Az alperesek képviselője munkavégzésének mennyiségét és milyenségét pedig a felperesi kereset, illetve a felperesi előadások alapozzák meg. A fellebbezés részben alapos. Az alperesek képviselője az elsőfokú eljárás során ügyvédi munkadíjának megállapítását nem a vele kötött megbízási szerződés, hanem az R.3.§.
(2)bekezdésének rendelkezései alapján kérte. Ebben az esetben a bíróságnak az ügyvédi munkadíj mint perköltség Pp.77.§. szerinti megállapítása során mérlegelési lehetősége van az R.3.§.
(2)bekezdés a-c/ pontjaiban meghatározott minimumértékek (mint alsó határ) és a százalékos mértékek (mint felső határ) között. Amennyiben a bíróság az ügyvédi munkadíjat a százalékos mértéket el nem érő összegben határozza meg, az az R. 3.§.
(6)bekezdése szerinti mérséklésnek minősül, melynek okát a bíróság indokolni tartozik. A perköltség körében az elsőfokú bíróság - a Pp.78.§.
(1)bekezdésére való utaláson túlmenően - ugyan indokolási kötelezettségének nem tett eleget, azonban az elsőfokú eljárás irataiból kétséget kizáróan megállapítható, hogy az alperesek jogi képviselője javára a perbehozott jogvita bonyolultságával, tárgyi súlyával, az általa kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban nem álló ügyvédi munkadíjat határozott meg. (PK.
  1. sz. állásfoglalás) A konkrét esetben ugyan a felperes a Fővárosi Bíróságon terjesztette elő keresetlevelét, azonban a kereset érdemi tárgyalására - a keresetlevél áttételét követően - csak az elsőfokú bíróságon került sor,
  2. február
  3. napjától. Ezt követően az alperesek jogi képviselője a
  4. szeptember 29.-i határozathozatalig három tárgyaláson jelent meg az elsőfokú bíróságon, ahol jegyzőkönyvbe mondta perbeli nyilatkozatait. Ezentúl
  5. április 29-én egy darab egyoldalas beadványt terjesztett elő nyolc melléklettel. Az említettek alapján a fellebbezés részben alapos arra nézve, hogy a viszonylag magas (131.147.660.Ft) pertárgyérték ellenére a kifejtett ügyvédi tevékenységgel nem áll arányban az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség. Így azt indokolt az R.3.§.
(2)bekezdés a/ c/ pontjaiban meghatározott minimumértékek közelében meghatározni. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a felperest terhelő elsőfokú perköltség összegét az alpereseknek személyenként fizetendő (az áfát is tartalmazó) 600.000. - 600.000.Ft-ra szállította le. A fellebbezési perérték 3.400.000.Ft-ban, a le nem rótt fellebbezési illeték 200.000.Ft-ban határozható meg. A fellebbezési pernyerés aránya az alperesekre kedvezőbb 35-65% volt. Ezért a le nem rótt fellebbezési illetékből a Pp.78.§.
(1)bekezdése, 81.§.
(1)bekezdése és az It.59.§.
(1)bekezdése alapján az egységes pertárs alperesek (Pp.82.§.
(1)bekezdés) 70.000.Ft-ot kötelesek viselni egyetemlegesen, míg 130.000.Ft az állam terhén marad. A másodfokú eljárásban a felek ügyvédi munkadíjból álló perköltségét az ítélőtábla az R.3.§.
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 50.000. - 50.000.Ft-ban állapította meg. A fellebbezési pernyerés aránya szerint ebből a perköltségből a felperes 17.500.Ft-ot, míg az alperesek 32.500.Ft-ot igényelhetnek. Ezek egybeszámításával (Pp.81.§.
(1)bekezdés) a felperes az alpereseknek személyenként 7.500.-7.500.Ft másodfokú perköltséget köteles megfizetni. G y ő r ,
  1. április
  2. Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Hammer Sándor sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.