Gfv.30002/2009/5 – Kúria

Gfv.X.30.002/2009/5.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Papp Ildikó jogtanácsos által képviselt ... felperesnek a dr. Feldmayer Gyöngyi ügyvéd által képviselt ... alperes ellen birtokháborítás megszüntetése iránt a Győri Városi Bíróság előtt P.21.207/

1. számon indult és a GyőrMoson-Sopron Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság
2. szeptember 24-én kelt 2.Pf.20.474/2008/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében, amelybe felperesi oldalon a dr. Elter Tamás ügyvéd ... által képviselt Minisztérium ... beavatkozott, a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi Í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a GyőrMoson-Sopron Megyei Bíróság 2.Pf.20.474/2008/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 50.000 /Ötvenezer/ Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes a használatában lévő ..., L. R. D. típusú terepjáróját az alperesnek szervízelésre átadta. Az alperes arra hivatkozással, hogy a vele korábban kötött szállítási szerződés alapján az érintett gépkocsi teljes vételára nem került kifizetésre,
5. március 6-án azt nem adta vissza. Utóbb felajánlotta, hogy a felperes árvízvédelmi feladatainak ellátása végett, ideiglenes jelleggel, a visszaszolgáltatásra vonatkozóan kötelezvény aláírása ellenében, a terepjárót kiadja. A felperes a kötelezvény aláírásától elzárkózott. Az árvízvédelmi feladatainak ellátása végett,
6. március 31-e és
7. augusztus 24-e között, 2.039.380 Ft bérleti díj megfizetése mellett, terepjárót bérelt. A jelen perben előterjesztett keresetében kérte az alperes birtokháborító magatartásának megállapítását, kötelezését az eredeti birtokállapot helyreállításaként a ... gépjármű kiadására, a jogsértő magatartástól való eltiltásra, illetve a birtokháborítással összefüggésben keletkezett, összesen 3.057.450 Ft kárának megtérítésére. 2.039.380 Ft-ot gépjármű bérleti díjból, 38.070 Ft-ot az alperes birtokában tartott terepjáró biztosítási díjából, 980.000 Ft-ot a gépkocsi értékcsökkenéséből eredő kárként kívánt érvényesíteni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy jogellenesen tartja birtokában a perbeli járművet. Nem ismerte el a felperes által érvényesíteni kívánt kártérítés jogalapját és összegszerűségét sem. Az elsőfokú bíróság a P.21.207/2006/
8. számú részítéletével az alperes birtokháborító magatartását megállapította. Kötelezte őt a keresetben megjelölt gépjármű 3 napon belüli birtokbaadására. A Győr-MosonSopron Megyei Bíróság a 2.Pf.20.022/2007/
9. számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ezt követően az elsőfokú bíróság a P.21.207/2006/
10. számú ítéletével a felperes kártérítési keresetét elutasította. Álláspontja az volt, hogy a Ptk.
11. § /1/ bekezdésében előírt kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, az alperes által felajánlott gépjárművet nem vette át, ezért az ebből eredő károkat maga köteles viselni. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság, ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.039.380 Ft-ot kártérítés címén, valamint ennek
12. június 11-től a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatait. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges, és a felek által felajánlott körben lefolytatta a bizonyítási eljárást. A feltárt bizonyítékokat azonban részben tévesen értékelte, ezáltal a tényállás is részben téves. A másodfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy az alperes a jogerős részítélettel megállapított birtokháborítással okozott károkat köteles megfizetni. A perbeli levelezésekből kitűnik, hogy csak időlegesen, külön megállapodás ellenében lett volna hajlandó a felperesnek a perbeli terepjárót átadni. Amennyiben a felperes azt kötelezvény aláírásával, visszaszolgáltatási kötelezettséggel vette volna át, a jogellenes helyzetet legalizálta volna. E magatartás nem volt tőle elvárható. Nem állapítható meg ezért, hogy az alperes ajánlatának visszautasításával, kárenyhítési kötelezettségét megszegte volna. A másodfokú bíróság a ki nem adott gépjármű helyett bérbevett másik gépjármű bérleti díjának kifizetéséből eredő kártérítési igényt ezért alaposnak tartotta. Hangsúlyozta: a felperes bizonyította a becsatolt számlákkal a bérletből eredő kárát. Az alperes kioktatás, és felhívás ellenére nem tudta bizonyítani azt az állítását, hogy az e címen előterjesztett igény eltúlzott. A másodfokú bíróság ugyanakkor a forgalmi értékcsökkenéssel és a biztosítási díjjal kapcsolatos igényt alaptalannak tartotta. Álláspontja az volt, hogy az értékcsökkenés a gépjármű életkorából eredt. Az alperes ugyanis azt nem használta, megfelelő módon tárolta. Rámutatott, amennyiben a gépjármű a felperes birtokában lett volna, s azt rendszeresen az árvízvédelmi munkálatok során használták volna, abból eredően további forgalmi értékcsökkenés származott volna. A másodfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a perbeli gépjármű biztosítási díját akkor is fizetni kellett volna ha az, a felperes birtokában lett volna. Mindezekre tekintettel a felperesi kártérítési csak részben tartotta megalapozottnak. igényt Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében, kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását. Állította, hogy a jogerős ítélet a Pp.
13. § /1/ bekezdését és a Pp.
14. § /1/ bekezdését sérti. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelve állapította meg, hogy a felperes a kárenyhítési kötelezettségét nem sértette meg. Utalt a
15. március 13-án kelt alperesi levélre, amelyben a perbeli gépjármű árvízvédelmi munkálatok idejére történt átadását felajánlotta. Vitatta, hogy feltételhez kötötte a gépkocsi birtokbaadását. Ennek alátámasztásaként utalt az első fokú eljárás során meghallgatott N. M. J. és P. K. tanúk vallomására. Az alperes hivatkozott arra is, hogy az első fokú eljárás során becsatolt árajánlattal bizonyította, hogy a felperesnek módjában állott volna a munkájának ellátásához alacsonyabb bérleti díj ellenében a perbelivel azonos kategóriájú gépjárművet bérbe venni. A felperes a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. Hangsúlyozta, hogy kizárólag a visszaadásra vonatkozó kötelezettségvállalás ellenében szerezhette volna meg a perbeli gépjárművet. Hangsúlyozta azt is, hogy nem az alperesi teljes birtokba tartás idejére érvényesítette a bérleti díjból eredő kártérítési igényét. Kizárólag az elengedhetetlenül szükséges időtartamra bérelt gépjárművet. A ténylegesen megkötött bérleti szerződéssel és a számlákkal bizonyította a kártérítési igényének összegszerűségét is. Az alperes más cégtől, más típusú gépjárműre szerzett be árajánlatot. Nem tudott azonban jelentős díjkülönbséget igazolni. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, a Pp.
16. § /2/ bekezdése alapján, a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az nem jogszabálysértő. A peres iratok között található
17. április 3-i alperesi levél azt tartalmazza, hogy a perbeli gépkocsit a visszaszolgáltatásra vonatkozó kötelezvény ellenében hajlandóak a felperes részére kiadni. Alaptalanul állítja ezért az alperes, hogy az általa hivatkozott
18. március 17-i levéllel bizonyította, hogy az autó kiadását nem kötötte feltételhez. A gépkocsi visszaszállítási kötelezettséggel történő átadásának lehetőségére utal a
19. április 24-én kelt levél is. Az alperes hivatkozásával szemben, T. P. K. tanú is azt adta elő, hogy csak megállapodás ellenében lett volna mód a terepjáró visszaszerzésére. Dr. N. M. J. tanú szintén azt adta elő, hogy az alperes határidőt kívánt szabni annak, hogy a felperes visszaadja az autót. Arra adtak neki módot, hogy ő határozza meg, a gépjármű használatának szükséges időtartamát. Mindezekre tekintettel alaptalanul állítja az alperes, hogy a másodfokú bíróság okszerűtlenül következtetett a felperesnek, a Ptk.
20. § /1/ bekezdésében írt kárenyhítési kötelezettsége megszegésének hiányára. Nem volt ugyanis elvárható, hogy az alperes részére, a visszaszolgáltatási kötelezettség vállalásával jogcímet biztosítson, a megelőzően jogtalanul birtokba vett gépjármű birtokban tartásához. A Legfelsőbb Bíróság a becsatolt bérleti szerződés és a bérleti díjak megfizetéséről szóló számlák alapján, az e címen előterjesztett kártérítési igényt nem tartotta túlzottnak. Az alperes által, a bérbevételt követően egy évvel később beszerzett bérleti díj ajánlat, a felperes által, ténylegesen megkötött bérleti szerződés alapján, igazoltan kifizetett bérleti díjak eltúlzott mértékének bizonyítására nem volt alkalmas. A bérleti díjak mértékét a kereslet-kínálat, a bérlő és a bérbevevő közötti kapcsolat, a gépjármű típusa és még egyéb piaci vagy a bérlettel érintettek személyében fennálló körülmény is meghatározza. A perbeli időszakban,
21. márciusa és
22. augusztusa között a felperesnek a kieső járművet sürgősen pótolnia kellett az árvízi feladatok miatt. Terhére nem vehető figyelembe, ha nem kutatta fel a piacon fellelhető legalacsonyabb bérleti díjfizetési lehetőséget, hanem ahelyett átlagos mértékű bérleti díj ellenében bérelt járművet. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság mindezekre tekintettel a jogszabályoknak megfelelő, eljárási szabálysértés nélkül hozott felülvizsgálni kért határozatot hatályában bekezdése alapján. fenntartotta a Pp.
23. § /3/ A Pp.
24. § /1/ bekezdése, illetve
25. § /1/ bekezdése alapján köteles az alperes a felperes jogi képviselőjének munkadíjából álló eljárási költséget megfizetni. A beavatkozó érdemi nyilatkozatot nem felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. Budapest,
26. május
27. tett,