DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Gf. III. 30.149/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Kertész Gábor Ügyvédi Iroda (1034 Budapest, Szőlő u.
- IIX/
- szám, ügyintéző: Dr. Kertész Gábor ügyvéd), utóbb a Dr. Karika Márton Ügyvédi Iroda (1119 Budapest , Benedikt Ottó út
- D. ép. I/
- szám, ügyintéző: Dr. Karika Márton ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek-, a Dr. Székely Ádám ügyvéd (2400 Dunaújváros, Weiner krt.
- II/
- szám) által képviselt alperes Korlátolt Felelősségű Társaság (alperes címe) alperes ellen társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság,
- október
- napján kelt,
- G. 40.281/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - a
- május
- napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a F. Korlátolt Felelősségű Társaság
- augusztus
- napján megtartott taggyűlésén meghozott 1-
- számú taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezi. Határozatát megküldeni rendeli a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint Cégbíróság részére a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 41 000 (Negyvenegyezer) Ft elsőfokú, és 34 000 (Harmincnégyezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az alperesi gazdasági társaság tagjai a felperes és U.J., aki az üzletrészét
- december
- napján végrehajtás útján szerezte meg a felperes házastársától. Az alperesi társaság taggyűlésén a felperest 10 szavazat, U. J.-t pedig 290 szavazat illeti meg. A tagváltozás bejelentését az ügyvezető nem tette meg a törvényi határidőn belül, csak a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként,
- július
- napján. A cégiratok közé elhelyezett, a
- július
- napján benyújtott változásbejegyzési kérelemhez mellékelt egységes szerkezetű társasági szerződés szerint a felperes házastársának a korábbi ügyvezetői megbízatása
- május
- napján lejárt. Az alperesi társaság taggyűlését U.J. Kft. tag a
- július
- napján kelt meghívóval hívta össze. Napirendi pontokként szerepeltette az ügyvezető visszahívását, új ügyvezető megválasztását, annak elhatározását, hogy a jövőben a társaság iratminta használatára tér át a társasági szerződés és a módosítása kapcsán, illetve az alperes tulajdonában álló szálloda ingatlan telephelyként történő feltüntetését. A társaság ..., ... szám alatt megtartott taggyűlésen megjelent U.J. tag, a felperes, a felperes házastársa, mint ügyvezető és az alperes jogi képviselője. A taggyűlésen négy taggyűlési határozat született, valamennyi határozat tekintetében U.J. igennel, a felperes pedig nemmel szavazott. A taggyűlési határozatok meghozatalát követően megjelent a taggyűlésen a felperest képviselő Dr. F.A. ügyvéd, akivel a felperes konzultált, majd bejelentette, hogy a taggyűlés megtartása ellen tiltakozik, mivel a taggyűlés összehívása nem a társasági szerződés, illetve a Gt. szabályai szerint történt. Az alperes a taggyűlési határozatoknak megfelelő változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz benyújtotta, a cégbíróság az adatváltozásokat a cégjegyzéken átvezette. A felperes az elsőfokú bíróságra
- szeptember
- napján érkezett kereseti kérelmében az alperes
- augusztus
- napján meghozott taggyűlési határozatainak a hatályon kívül helyezését, a keresettel megtámadott taggyűlésen meghozott határozatok cégnyilvántartásból való törlését, és a taggyűlés megtartása előtti napon hatályos cégbejegyzések cégnyilvántartásba történő feltüntetését kérte. Hivatkozott a Gt.
- §-ában foglaltakra, valamint a társasági szerződés rendelkezéseire, miszerint a taggyűlést az ügyvezető hívhatja össze, illetve a taggyűlésen nem szavazhatott volna az a tag, akinek a társasággal fennálló társasági jogviszonya létesítésére, tartalmára vagy megszüntetésére vonatkozik az adott határozat. Álláspontja szerint ügyvezetővé választása tárgyában U.J. tag nem szavazhatott volna. Utóbb, a
- október 19-én megtartott tárgyaláson a felperes pontosította a kérelmét, és hivatkozott a Ctv.
- §
(3)bekezdésében foglaltakra is, valamint arra, hogy a jegyzőkönyv nem felelt meg a Gt. 146. §
(1)bekezdésében írt követelményeknek, nem került sor a szavazati jog mértékének a meghatározására, nem történt meg a napirendi pontok elfogadásának jegyzőkönyvbe foglalása, illetve a jegyzőkönyvből nem állapítható meg a szavazatok aránya sem. Hiányolta, hogy a jegyzőkönyv nincs ellenjegyezve, és állította, hogy a felperes tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen. Az alperes a felperes kereseti kérelmének az elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy a taggyűlés megtartására szabályszerűen került sor, és nem volt akadálya annak, hogy „quasi fióktelepen" kerüljön sor arra. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak találta, és ítéletével elutasította azt. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 20 000 Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperes ténylegesen részt vett a taggyűlésen, a taggyűlés megtartása ellen tiltakozást nem jelentett be, az egyes napirendi pontokról nemmel szavazott, és csak utólagosan, a szavazás megtörténtét követően jelentette be tiltakozását a taggyűlés megtartása ellen. A jegyzőkönyvet a felperes, a felperes házastársa, a felperesi jogi képviselő, U.J. tag és jogi képviselője, illetőleg a jegyzőkönyvvezető is aláírta, ezért megállapítható, hogy a jegyzőkönyvben rögzítettek a valóságot tartalmazzák, az ott történteket és a történések időrendi sorrendjét is az aláírók elfogadták, mint valós eseményeket. Az elsőfokú bíróság a gazdasági társaságokról szóló többször módosított 2006. évi IV. törvény (Gt.) 143. §
(1), 144. §
(1), 146. §
(1), és a 151. §
(2)bekezdésének az egybevetése alapján - figyelemmel arra is, hogy M.J. korábbi ügyvezető megbízatása
- május
- napján lejárt - szabályszerűnek tekintette azt, hogy ügyvezető hiányában a tag hívta össze a taggyűlést. Az elsőfokú bíróság szabályszerűnek találta a lefolytatott taggyűlést is, mivel a taggyűlésen megjelent személyek a taggyűlés megtartása ellen nem tiltakoztak, csupán utóbb, a határozatok meghozatalát követően jelentette be a felperes, hogy tiltakozik a taggyűlés megtartása ellen. Megállapította azt is, hogy az alperes társasági szerződésének XII/
- pontja lehetővé teszi a taggyűlés összehívását a székhelyén kívül a társaság bármelyik fióktelepén is, ezért nem volt szabályszerűtlen a taggyűlés összehívása a ... , ... szám alatti címre. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a
- augusztus 18-ai taggyűlésről készült jegyzőkönyv - bár elég szűkszavú - megfelelően visszatükrözi a taggyűlésen történteket, a szavazatok arányát, az igennel és nemmel szavazók számát. A Gt.
- §
(5)bekezdésében írtak pedig a jelen esetben nem vonatkoznak a társaság ügyvezetőjének a megválasztására, mivel a Gt. nem zárja ki azt, hogy különösen a többségi tulajdonos közreműködjön az ügyvezető megválasztásában. Az elsőfokú bíróság ugyancsak nem találta a perbeli esetben alkalmazhatónak a Ctv. 68. §ában írtakat és a Gt. 12. §
(4)bekezdésében szereplő, a felperes által hivatkozott okokat. A bíróság a felperes eredeti kereseti kérelmében megjelölt, a Gt.
- §-ára alapított okokat vizsgálta az alperesi határozatok szabályszerűségénél. Kimondta, hogy a módosított kereseti kérelmével a felperes a Gt.
- §-ában írt határidőt túllépte, ezért a módosított kereseti kérelmében szereplő hivatkozások már nem képezték az elsőfokú eljárás tárgyát. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, és az alperesi társaság
- augusztus 18-án meghozott valamennyi taggyűlési határozatának a hatályon kívül helyezését kérte. Fellebbezése indokolásában jogszabálysértőnek és megalapozatlannak tartotta az elsőfokú bíróság ítéletét. Felperes szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg azt, hogy M.J. ügyvezetői tisztsége
- május
- napján lejárt. A közhiteles cégnyilvántartás adatai szerint
- augusztus
- napjáig M.J. volt ügyvezetőként bejegyezve a cégjegyzékbe, és a társaság korábban hatályos társasági szerződése is úgy rendelkezett, hogy a
- május
- napján 5 éves időtartamra megválasztott ügyvezető megbízatása a lejártát követően korlátlanul megújítható. A
- május
- napján hatályban lévő társasági törvény és a Ctv. szerint az ügyvezetői megbízatás megújítása nem minősült olyan adatváltozásnak, amelyet a társaság köteles lett volna a cégbíróságnál bejelenteni, ezért jogszerűen járt el a társaság akkor, amikor ezt adatváltozásként nem jelentette be. Hivatkozott arra is, hogy az ügyvezetői tisztség betöltöttségét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint Cégbíróság is jogszerűnek fogadta el a
- július
- napján indult változásbejegyzési eljárásban, hiszen a változásbejegyzési kérelmet a M.J. ügyvezető által meghatalmazott Dr. D.A. ügyvéd nyújtotta be. Felperes álláspontja az volt, hogy a Gt.
- §
(1)bekezdése, és az alperesi társaság társasági szerződése is csak az ügyvezető részére teszi lehetővé a taggyűlés összehívását. Mivel a társaságnak volt ügyvezetője, ezért nem állt fenn a taggyűlésnek a nem ügyvezető általi összehívását megalapozó körülmény. U.J. akkor járt volna el helyesen, ha a cégbíróságtól kéri a taggyűlés összehívását. Utalt arra is, hogy a taggyűlésre telefonon kapott meghívást, holott a Gt. 144. §
(2)bekezdése a taggyűlés napját megelőző 15 nappal korábban elküldött írásbeli meghívóval írja elő a taggyűlés összehívását. Állította, hogy a többségi tulajdonosnak a taggyűlésen jelen lévő jogi képviselője nem jegyzőkönyvezte a felperes által jelzett tiltakozást, és nem tette lehetővé azt, hogy a taggyűlést az ott megjelent - nem tag - ügyvezető vezesse le. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Alaptalannak találta a felperesnek azt a fellebbezési hivatkozását, hogy MM.J. 5 évre szóló megbízatásának a lejártát követően - holott a társaság nem élt a tisztség megújításának a lehetőségével - az ügyvezetői megbízatása továbbra is fennállt, így M.J.
- május
- napját követően a társaság nevében, mint álképviselő járt el. Nem vitatta, hogy a taggyűlésről telefonon is értesítette a felperest, mivel az ajánlott küldeményként elküldött meghívó „nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a felperes lakcíméről. Tagadta, hogy a felperes a taggyűlési határozatok meghozatalát megelőzően is tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen, állította, hogy csupán azt követően tiltakozott, miután a határozatok meghozatalát követően megjelent jogi képviselőjével konzultált. A fellebbezés fellebbezése megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában helyesen mondta ki azt, hogy a per tárgya csak az eredeti kereseti kérelemben megjelölt, a Gt.
- §-ára, valamint a Gt.
- §
(5)bekezdésére alapított okok vizsgálata lehetett, tekintve, hogy a kereset pontosításaként utóbb előadott hivatkozások a Gt. 45. §
(3)bekezdésében írt határidőn túl érkeztek a bíróságra. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 336. §
(4)bekezdése folytán az alperesi társaság működésére is irányadó Gt. 45. §
(3)bekezdése szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell a társaság ellen megindítani. A jelen esetben a felperes a
- augusztus 18-ai határozatok felülvizsgálatát kérte a
- szeptember
- napján előterjesztett keresetében. Mivel a felperes a taggyűlésen részt vett, ezért a taggyűlési határozatok felülvizsgálatára nyitva álló határidő vele szemben
- szeptember
- napján lejárt. Ezért az utóbb, az első bírósági tárgyaláson,
- október 19-én megjelölt újabb, a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére alapot adó okok a következetes bírói gyakorlat szerint már nem képezhették a per tárgyát. Ezek szerint a perben három alapvető kérdést kellett a bíróságnak megválaszolnia: U.J. tag összehívhatta-e szabályszerűen a taggyűlést, szavazhatott-e saját maga ügyvezetővé választásáról, illetve, hogy a felperesnek a határozatok meghozatala után a taggyűlés megtartása ellen bejelentett tiltakozása érvénytelenné teszi-e a meghozott határozatokat. A perben hivatkozott Gt.
- §
(1)bekezdése szerint a taggyűlést - ha a törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze. Az alperesi társaságnak a perbeli jogvita idején hatályos, a
- július
- napján a cégbíróságra benyújtott változásbejegyzési kérelemhez mellékelt egységes szerkezetű társasági szerződésének XII/A/
- pontja a taggyűlés összehívására egyedül az ügyvezetőt jogosítja fel. A Gt.
- §
(2)bekezdése abban az esetben, ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, bármelyik tagot feljogosítja a taggyűlés összehívására. Abban az esetben azonban, ha erre a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül nem kerül sor, vagy az nem lehetséges, akkor a taggyűlést bármely tag vagy hitelező kérelmére a Gt. 151. §
(2)bekezdése szerint a cégbíróság hívja össze. A jelen esetben a felperes házastársának az ügyvezetői megbízatása a társaság már említett egységes szerkezetű társasági szerződésének a XII/B/2.,
- pontjaival igazoltan is függetlenül attól, hogy ezt a cégjegyzéki adatok nem támasztják alá -
- május
- napján lejárt. U.J. tag a
- július
- napján kelt meghívóval hívta össze
- augusztus
- napjára a taggyűlést, vagyis jóval a Gt.
- §
(2)bekezdésében meghatározott 30 napon túl. Erre tekintettel tehát a taggyűlésnek a tag általi összehívása nem volt szabályszerű, és tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a törvényben írt határidő korlátot nem vette figyelembe. Szükséges kitérni arra, hogy az alperes alaptalanul hivatkozott a perben a cégnyilvántartás adataira. Az nem lehet vitás, hogy a cégnyilvántartás adatai közhitelesek, azonban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 22. §
(1)és
(4)bekezdései szerint van ellenük helye bizonyításnak. Mivel az ügyvezető megbízatásának kezdő és végső időpontja is cégjegyzéki adat, ezért az ügyvezető lejárt megbízatásának az esetleges meghosszabbítását is, mint adatváltozást át kellett volna vezettetni a cégjegyzéken, ennek elmaradása nem jelenti azt, hogy a lejárt mandátumú ügyvezető a továbbiakban is jogszerűen képviseli a társaságot. Mivel jelen esetben a cégiratok között található egységes szerkezetű társasági szerződés alapján megállapítható, hogy az ügyvezető mandátuma 2005. május 24. napján lejárt, ezért ezt követően szabályosan megválasztott ügyvezetője nem volt az alperesi Kft-nek. A Gt. 20. §
(3)bekezdése lehetővé teszi a legfőbb szerv ülésének a megtartását szabályszerű összehívás nélkül is, ha azon valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartásához hozzájárul. Az e körben kialakult következetes bírói gyakorlat szerint a Gt. 9. §
(2)bekezdésének utaló szabálya folytán mögöttes jogszabályként alkalmazandó Pp. 216. §
(2)bekezdésének a rendelkezését megfelelően alkalmazva a taggyűlés megtartása elleni tiltakozás hiányát nem lehet „hallgatólagos hozzájárulásként" értelmezni, a Gt. 20. §
(3)bekezdésében megkívánt hozzájárulásnak mindig kifejezettnek kell lennie. A
- augusztus 18-án készült taggyűlési jegyzőkönyv ilyen, a tagok részéről tett, a szabálytalanul összehívott taggyűlés megtartásához hozzájáruló nyilatkozatot nem tartalmazott, ezért a taggyűlés megtartása nem tekinthető szabályszerűnek, az ott meghozott határozatok már csak ez okból sem tekinthetők érvényesnek. Az ítélőtábla alaposnak találta a felperes keresetét a
- számú taggyűlési határozat törvénysértő meghozatalát illetően is. A Gt.
- §
(2)bekezdés a.) és b.) pontja szerint a vezető tisztségviselő vagy munkaviszonyban, vagy a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerinti, ún. társasági jogi jogviszonyban látja el ezt a feladatát. A Gt. 20. §
(5)bekezdése pedig kimondja, hogy a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, vagy a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen pert kell indítani, valamint az, akinek a társasággal fennálló társasági jogi jogviszonyának létesítésére, tartalmára, vagy megszűnésére a határozat vonatkozik. Az érintett tagot az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál is számításon kívül kell hagyni. Az alperesi Kft. 2009. augusztus 18-ai taggyűlésének 2. számú határozatát tehát a Gt. 20. §
(5)bekezdésének előírásába is ütköző módon hozták meg. Az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróságnak az ítélete indokolásában a felperesi kereset harmadik hivatkozása kapcsán kifejtett álláspontját, miszerint, ha a felperes a taggyűlés megtartása ellen tiltakozni kívánt volna, azt a taggyűlés kezdetén kellett volna a többi taggal közölnie. Mivel azonban - a fentebb kifejtettek szerint - a taggyűlés szabályos összehívása nem volt megállapítható, ezért az elkésetten bejelentett tiltakozás ellenére sem hozhatott érvényes határozatokat. Az elsőfokú bíróság a téves jogértelmezése folytán helytelenül alkalmazta a jogvita elbírálására vonatkozó, a Gt-ben, illetve a Ctv-ben írt rendelkezéseket, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §-ának
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperesi társaság
- augusztus
- napján megtartott taggyűlésén meghozott 1-
- sorszámú taggyűlési határozatokat a Gt.
- §
(2)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte. Határozatát megküldeni rendelte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint Cégbíróság részére a szükséges intézkedések meghozatala érdekében. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása folytán a felperes pernyertesnek minősül mind az első-, mind a másodfokú eljárásban, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint az ítélőtábla kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizesse meg a felperesnek az első-, és másodfokú eljárással felmerült perköltségét. A perköltség összegének meghatározásánál az ítélőtábla figyelembe vette a felperes által lerótt 21 000 Ft összegű kereseti, illetve 24 000 Ft összegű fellebbezési eljárási illetéket, valamint a felperes jogi képviselőjének a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(5)-
(6)bekezdése, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése szerint bruttó 20 000 Ft elsőfokú, és bruttó 10 000 Ft másodfokú ügyvédi munkadíját. Debrecen,
- május hó
- napján Dr. Madarász Anna sk a tanács elnöke, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk előadó bíró, Szilágyiné Dr. Karsai Andrea sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó