Gf.40010/2010/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett alperessel szemben, amelyben annak tartalma szerint a bejegyzési kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, az alperes cégneve és rövidített elnevezése jogszabálysértő, mert összetéveszthető a felperes korábbi cégnevével, illetve rövidített nevével, ezért nem felel meg a cégkizárólagosság követelményének. Arra tekintettel pedig, hogy felperest széles körben továbbra is a korábbi cégnéven, .....ként ismerik, az azonos tevékenységi kört is végző alperes elnevezésének összetéveszthetősége üzletmenetét is nagymértékben befolyásolhatja, forgalombiztonsági okból is szükséges, hogy a később piacra lépett alperes markánsan különböző cégnevet viseljen. A cégbíróság az alperes bejegyzési kérelmét és a felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét együttesen bírálta el és 2009. január 6-án meghozott Cg.0102-054001/9. számú, valamint Cgt.01-08/011332/8. számú végzéseivel elrendelte az alperes cégjegyzékbe történő bejegyzését, egyúttal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint alperes cégneve nem sérti a Ctv. 3. §

(4)és 6. §

(3)bekezdésében foglaltakat, egyértelműen különbözik a felperes cégnevétől. Utalt arra is, a cégkizárólagosság követelményének a már bejegyzett cégek esetén a kizárólag a cégjegyzékben szereplő hatályos cégnév illetve rövidített név vonatkozásában kell fennállnia, felperes azonban a cégjegyzékből már törölt korábbi elnevezésének sérelmére alapította kérelmét, amely ezen okból ugyancsak megalapozatlan, a névviseléssel kapcsolatos esetleges egyéb jogsértésekből illetve érdeksérelemből eredő igény érvényesítése pedig peres eljárásra tartozik. Az alperes bejegyzését elrendelő végzés a Cégközlöny 2009. január 29-i számában került közzétételre. A felperes 2009. február 25-én előterjesztett, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 65. §

(3)és 78. §

(2)bekezdésére alapított keresetében a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg.01-02-054001/

1. számú végzésének hatályon kívül helyezését kérte.
2. június 17-én felperes akként pontosította keresetét, hogy a keresettel támadott végzésnek az alperesi cégnév és rövidített cégnév bejegyzésére vonatkozó rendelkezését kérte hatályon kívül helyezni. Az alperes perköltségben marasztalását is kérte. Előadta, annak ellenére, hogy korábbi cégneve a cégjegyzékből 2003-ban törlésre került és ezt követően korábbi elnevezését már nem használta, ez idő szerint is változatlanul a korábbi elnevezéssel .....ként ismert. Arra tekintettel pedig, hogy az alperesi cégnév illetve rövidített név vezérszavában feltüntetett ..... szó a felperesi cégnévben szereplő ..... szótól csak egy betűvel tér el, az azonos tevékenységet is folytató és azonos cégformában működő két cég elnevezése a közöttük az írásbeli alak és a hangzás tekintetében egyaránt fennálló hasonlóság miatt összetéveszthető, így a később piacra lépett alperes elnevezése sérti a cégkizárólagosság követelményét. Állította, a Ctv.
3. §

(4)és 6. §

(1)bekezdése alkalmazása körében nincs jelentősége annak, hogy korábbi elnevezése időközben a cégnyilvántartásból törlésre került, a cégnév jogszerűségének vizsgálata körében a cégbíróságnak a cégjegyzékből már törölt adatokat is figyelembe kell vennie. Alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, a cégnevében szereplő vezérszó, amelynek a ..... betűszó mellett a „műegyetemi" kifejezés is része írásmódjában és hangzásában egyaránt egyértelműen különbözik a felperes cégnevétől, ezért sem a cégkizárólagosság követelményének, sem az alperes névviselési jogának sérelme nem állapítható meg. A cégjegyzékből törölt korábbi cégnév esetleges sérelmére pedig felperes egyébként nem alapíthat igényt. A bejegyző végzés felperes által kifogásolt rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését megalapozó jogszabálysértés hiányában a kereset megalapozatlan. Perköltségként a jogszabályi rendelkezések szerint megállapított ügyvédi munkadíjra tartott igényt. Az elsőfokú bíróság 2009. szeptember 11-én kelt 35.G.40.319/2009/7. számú ítéletével a keresetet elutasította, felperest az alperes részére 50.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság a Ctv. 3. §-ában és 6. §-ában foglalt rendelkezéseket értelmezve rámutatott, a Ctv. 3. §

(4)bekezdése szerinti cégkizárólagosság követelményének érvényesülése, alkalmazása szempontjából a cégjegyzékbe már bejegyzett illetve a bejegyzésüket kérő cégek vonatkozásában kizárólag a cégjegyzékben hatályos, fennálló adatként feltüntetett cégnévnek illetve rövidített cégnévnek van jelentősége, a bejegyzett cégek cégjegyzékből már törölt elnevezésének vizsgálata a Ctv. 3. §

(4)bekezdése alapján akkor sem tartozik a bejegyzési eljárás során a cégbíróság vizsgálódási körébe, ha a cég korábbi elnevezését a Ctv. 12. §

(1)bekezdése alapján a cégjegyzék törölt adatként továbbra is tartalmazza. Az EBH.2002.656 számú határozatban foglaltakra utalva az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, cégeljárásban illetve a bejegyzési eljárással párhuzamosan folytatott törvényességi felügyeleti eljárásban a cégnév Ptk. névviselési szabályaiba ütköző voltának vizsgálatára nincs jogszabályi lehetőség, a Ptk. névviselési szabályainak megsértése miatt külön peres eljárásban érvényesíthető igény. Az ítélettel szemben a felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a kérelme szerinti ítélet meghozatalát, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Korábbi perbeli nyilatkozatait fenntartva továbbra is állította, figyelemmel arra, hogy a cégnyilvántartásnak a hatályos és a törölt adatok egyaránt részét képezik, a Ctv. 3. §

(4)bekezdése szerinti cégkizárólagosság követelményének nemcsak a cégjegyzékben hatályos adatként feltüntetett, hanem a már korábban bejegyzett, de időközben törölt cégelnevezése vonatkozásában is érvényesülnie kell, figyelemmel arra is, hogy a cégnévben szereplő, de időközben már törölt cégnév piaci értéket, „goodvillt" jelenthet, ezért nem engedhető meg, hogy bárki is a piacon elismert, máshoz kötődő név felhasználásával jusson gazdasági előnyhöz. Úgy vélte, a Ctv. 6. §

(1)és

(3)bekezdéséből is az következik, az általa korábban bejegyeztetett, utóbb törölt és nem használt cégnevet kizárólag ő lenne jogosult ismét használni, más azonban nem. Az EBH.2002.656 számú határozatban foglaltak jelen ügyben történő alkalmazhatóságát is vitatta, állítva, a névviselési jog sérelmének teljes körű vizsgálata a cégeljárásban sem mellőzhető. Az alperes részére megítélt munkadíj összegét is eltúlzottnak tartotta. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte lényegében helyes indokaira tekintettel. Hangsúlyozta, felperes „olyan névviselési jogot peresített", ami nem illeti meg, a cégjegyzékből már törölt cégnevének a megsértésére megalapozatlanul hivatkozik. Egyébként is alaptalanul állítja felperes a cégneve és az alperesi cégnév összetéveszthetőségét. A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra, a törvényességi felügyeleti eljárásra, valamint a bejegyzési, változásbejegyzési eljárással összefüggő jogorvoslatokra, így a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perre nézve is a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket. A Ctv. 46. §

(1)bekezdése értelmében a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálata körében a cégbíróság azt tartozik vizsgálni, hogy a kérelem és az annak alapjául szolgáló, a törvény 1-2. számú mellékletében felsorolt okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A 65. §

(1)bekezdése a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés elleni fellebbezési jogot kizárja, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a végzés vagy az annak alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - e rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indítson a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A

(3)bekezdés értelmében a perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A bejegyzési, változásbejegyzési és a törvényességi felügyeleti eljárás kivételesen össze is kapcsolódhat. Így a Ctv. 78. §

(1)bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a bejegyzési eljárás tartama alatt a bejegyzés megtagadására irányuló törvényességi felügyeleti kérelem kerüljön benyújtásra a bejegyzési kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköző voltára hivatkozással. A

(2)bekezdés értelmében ilyen esetben a cégbíróságnak a kérelmekről együttesen kell döntenie. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. Ugyanakkor a 65. §

(3)bekezdésének már idézett rendelkezése szerint a cégbíróság vizsgálódási körét az ilyen perben is a cégeljárás szabta keretek határozzák meg. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből leszűrhetően a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per tárgya a cégbíróság végzésének, tágabb értelemben a cégbíróság eljárásának jogszerűségi vizsgálata. A bíróság vizsgálódási köre ezért ezekben a perekben kizárólag arra terjed ki, hogy a cégbíróság határozathozatala során a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, a rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján helye volt-e bejegyzésnek. A cégnévre nézve a Ctv. 3. §-a tartalmaz rendelkezéseket. Az

(1)bekezdés szerint a cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A

(2)bekezdés értelmében a vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A

(3)bekezdés akként rendelkezik, a cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégkizárólagosság követelményéről rendelkező

(4)bekezdés pedig kimondja, a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétől illetve a 6. §

(3)bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstől - a cégforma különbözőségén túlmenően is - egyértelműen különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetően - megtévesztő. A Ctv. 6. §

(1)bekezdése szerint továbbá két vagy több azonos nevű cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a

(3)bekezdés alapján névfoglalással élt. A

(3)bekezdés úgy rendelkezik, ha a választott név a cégnyilvántartásba bejegyezhető, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Az idézett rendelkezésekből következően a Ctv. a cégkizárólagosság követelményének kimondásával biztosítja a gazdasági, üzleti életben a cég azonosítása, más cégtől megkülönböztetése körében kiemelkedő jelentőségű teljes valamint rövidített cégnév védelmét, a már bejegyzett cégek névviseléshez fűződő jogait. A cégkizárólagosság követelményének érvényesülését a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak vizsgálnia kell, e körben pedig annak van jogi jelentősége, hogy van-e olyan bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalással élő cég, amelynek cégneve illetve rövidített elnevezése a bejegyzési kérelem szerinti választott cégnévvel, rövidített névvel azonos vagy azzal összetéveszthető. Az e körben kialakult bírói gyakorlat szerint a megkülönböztethetőségnek az átlagos, közönséges figyelem mellett első ránézésre illetve hangzásra is fenn kell állnia. A cégjegyzékből már törölt cégek elnevezése, illetve a cégjegyzékben szereplő cégek cégjegyzékből már törölt elnevezése ugyanakkor a cégkizárólagosság követelményének érvényesülése szempontjából közömbös, ebből következően azok vizsgálata kívül esik a cégbíróság vizsgálódási körén is. Ugyancsak kívül esik a cégeljárás keretein annak vizsgálata, hogy a választott cégnév esetlegesen egyéb okból nem sérti-e másnak olyan személyi vagy vagyoni jogait, amelyek érvényesítése polgári peres eljárásra tartozik. A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a felperes hatályos cégnyilvántartás adatai szerinti cégnevének ..... vezérszava és az alperes cégnevében szereplő ..... vezérszó egyértelműen különbözik egymástól, az alperes cégneve ezért nem sérti a cégkizárólagosság követelményét. A felperes korábbi, a cégjegyzékből már törölt elnevezésének a kifejtettek szerint a cégkizárólagosság követelményének érvényesülése szempontjából nincs jogi jelentősége, annak vizsgálata pedig, hogy a felperes korábbi cégnevéhez fűződő esetleges egyéb jogait az alperesi cégnév sérti-e vagy sem, a már ugyancsak kifejtettek szerint kívül esik a cégeljárás keretein. Helytálló ezért az elsőfokú bíróság keresetet elutasító határozata. Az alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségét az elsőfokú bíróság ugyancsak helytállóan, az ügyvéd által kifejtett tevékenységgel arányban állóan, jogszabálysértés nélkül állapította meg. Ezért felperes fellebbezése e körben sem vezethetett eredményre. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.

1. § (19 bekezdése alapján felperest kötelezte az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
2. §

(3)és

(5)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,

1. április
2. . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Felker László s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné tisztviselő Dr. Rutkai Éva s. k. bíró