← Magyarország

Kfv.39063/2009/5 – Kúria

Obsah (5)Art. 119Art. 86Art. 97Art. 178Art. 172

Kfv.VI.39.063/2009/5.szám , A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kerek József ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Bíró Ildikó jogtanácsos által képviselt Vámés Pénzügyőrség Dél-alföldi Re

alperes részéről 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán

alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2.K.20.470/2009/8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg

alperesnek 20.000 (húszezer) forint elsőfokú és 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A lerótt 7.000 (hétezer) forint kereseti illetéket a felperes viseli. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s :

elsőfokú hatóság járőrei

  1. augusztus
  2. napján ellenőrzést végeztek a szám alatti, a felperes által üzemeltetett üzlethelyiségben. Ennek során megállapították, hogy

üzlethelyiségben tartózkodó és ott munkát végző személy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, amelyben 2008. augusztus 15ére, a munkavégzés napjára vonatkozóan bejegyzés szerepel. Rögzítették, hogy a munkavégzés helye rovatban nem a valóságnak megfelelő adat található, hanem a munkáltató telephelyének címe.

eltérés oka a felperes nyilatkozata szerint elírás volt.

eljárás során a felperes

alkalmi munkavállalói könyvet 2008. szeptember 8-án ismételten bemutatta, ekkor

onban

első bejegyzés dátumaként már

  1. augusztus
  2. szerepelt, a korábbi bejegyzés átírásra került.

elsőfokú hatóság ezt követően

alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és

ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló

  1. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.)
  2. § /2/ bekezdésében foglaltak megsértése miatt a felperes terhére 50.000 forint mulasztási bírságot szabott ki,

zal

indokolással, hogy a felperes a munkavégzés megkezdésekor

alkalmi munkavállalói könyvbe (a továbbiakban: AM könyv) történő bejegyzési kötelezettségének nem tett eleget. Ezen túlmenően elrendelte a felperes üzlethelyiségének 12 nyitvatartási napra történő bezárását. A határozat elleni fellebbezés folytán eljárt alperes a 2008. december 3. napján kelt 3520-1/2008. számú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kiemelte, hogy a becsatolt munkavállalói könyvben a 2008. augusztus 15-i dátum augusztus 16-ára került kijavításra, ezáltal abban a munkavégzés napjára vonatkozó bejegyzés nem szerepelt, így a felperes be nem jelentett alkalmazottnak minősülő személyt foglalkoztatott. A törvénysértés miatt

adózás rendjéről szóló

  1. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
  2. § /2/ bekezdés b/ pontja és
  3. § /1/ bekezdés a/ pontja értelmében mulasztási bírság kiszabásának és

üzlethelyiség 12 nyitvatartási napra történő bezárásának van helye. A megyei bíróság a felperes keresetének helyt adva

alperes határozatát

elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolásában kiemelte,

elsőfokú hatóság a helyszíni ellenőrzés alkalmával

t állapította meg, hogy a Tv. 6. § /2/ bekezdésében foglalt rovatok a foglalkoztatott AM könyvében kitöltésre kerültek, mindösszesen a munkavégzés helye nem felelt meg a valóságnak. A hatósági eljárás hivatalból ez utóbbi tényre tekintettel indult meg, ehhez képest

eljárás során ismételten bemutatott munkavállalói könyvben lévő átírás miatt alkalmazott szankciót a hatóság.

eltérés okát nem tisztázta, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

  1. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  2. § /4/ bekezdésében foglalt alapelvbe ütközően jogszerűtlenül állapította meg, hogy a felperes
  3. augusztus 15-én

AM könyvbe való bejegyzési kötelezettségének nem tett eleget. A felülvizsgálati kérelmet benyújtó alperes kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának ellenőrzése

Art. 119

. § /2/ bekezdéséből fakadóan

adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés egyik módja. A Ket. rendelkezéseit kisegítő jelleggel abban

esetben kell alkalmazni, ha

Art. nem tartalmaz rendelkezést.

Art. 86. § /1/ bekezdésében és a Ket.

  1. §-ában foglalt tényállás-tisztázási és bizonyítási kötelezettségének eleget tett. Határozatát a Tv. rendelkezéseire alapította, amelynek
  2. § /1/ bekezdése kimondja, hogy a munkavállaló alkalmi foglalkoztatása esetén

alkalmi munkavállalói könyv a munkaviszony nyilvántartására szolgáló közokirat,

alkalmi foglalkoztatást kizárólag ezzel lehet igazolni. A Tv.

  1. § és
  2. § /8/ bekezdéséből fakadóan a foglalkoztatót terheli annak bizonyítása, hogy a bejelentési kötelezettsége nem áll fenn. Kiemelte, hogy

adókötelezettség megállapítása körében jóhiszeműen szerzett jogról nem lehet beszélni. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.

  1. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos. A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan a felperes telephelyén
  2. augusztus
  3. napján valóban bemutatásra került

AM könyv, amely abban

időpontban

t igazolta, hogy a munkavállaló

  1. augusztus
  2. napján végez (végzett) munkát. Tény

is, hogy a munkavégzés helye rovatban nem a valóságnak megfelelő adat szerepelt. Ez utóbbira a felperes

ellenőrzés során megfelelő magyarázatot adott.

Art. 86. § /1/ és 97.

§ /4/ bekezdéséből fakadóan a tényállás tisztázása és bizonyítása

adóhatóság kötelezettsége.

Art. 97. § /5/ bekezdése és a Ket.

50. § /5/ bekezdése lehetőséget biztosít a hatóság részére a bizonyítási eszközök megválasztására.

idézett jogszabályi rendelkezések

t sem zárják ki, hogy a hatóság

eljárása során a jogerős határozat meghozataláig bizonyítékokat szerezzen be, használjon fel, illetve

okra tényállást alapítson. A felperes 2008. szeptember 8-án olyan munkavállalói könyvet mutatott be, amelyben

első bejegyzés időpontjaként

  1. augusztus
  2. szerepelt,

az a korábbi dátum átjavításra került. A Tv. 4. § /1/ bekezdése szerint

AM könyv a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilván-tartására szolgáló közokirat, amelybe bejegyzést - a munkavállaló aláírásának kivételével - csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet. A Tv. 6. § /2/ bekezdése kimondja, hogy a szükséges bejegyzéseket a munkáltatónak a munkavállaló munkábalépésekor - naponként - kell megtennie

AM könyvben. A jogvita eldöntése szempontjából nem annak van jelentősége, hogy ki és mikor javította ki a munkavégzés idejére vonatkozó adatot, hanem annak a körülménynek, hogy a munkaviszony nyilvántartására szolgáló közokirat szerint a munkavégzés napjára bejegyzés már nem volt fellelhető. A Pp.

  1. § /1/ bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A munkavállaló alkalmi foglalkoztatását a rendelkezésre álló közokirat
  2. augusztus 16-ára igazolja, ebből fakadóan nem sértett jogszabályt

alperes, amikor

Art. 178. § 8.

pontját szem előtt tartva

Art. 172. § /2/ bekezdés b/ pontja és 174.

§ /1/ bekezdés a/ pontja szerinti szankciót alkalmazta. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság,

a körülmény, hogy

eljárás során

ellenőrzés megkezdésekor feltártaktól eltérő hiányosságot róttak felperes terhére,

ellenőrzést és

annak eredményeképpen hozott határozatot jogszabálysértővé nem teszi. Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog jogerős határozat hiányában beszélni nem lehet, márcsak

ért sem, mert

adó, illetve közteher megfizetése nem szerzett jog, hanem kötelezettség. A fentiek alapulvételével a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § /4/ bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. A Legfelsőbb Bíróság kötelezte a pervesztes felperest

alperest illető elsőfokú és felülvizsgálati perköltség megfizetésére, figyelemmel a Pp. 78. § /1/ bekezdésében foglaltakra. A felperes keresetlevele külzetén 15.000 forint illetéket lerótt, amelyből 7.000 forintot

illetékekről szóló

  1. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  2. § /1/ bekezdés a/ pontja szerint viselni tartozik.

ezt meghaladó illetéket

illetékügyekben eljáró adóhatóság

Itv. 80. § /1/ bekezdés i/ pontja alapján kérelmére visszatéríti. Kötelezte továbbá a Legfelsőbb Bíróság a felperest

Itv.

  1. § /1/ bekezdése mentén, a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is. Budapest,
  2. május
  3. Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.