Pf.21530/2009/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.530/2009/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Diószegi Éva ügyvéd által képviselt I - III. rendű felpereseknek, a Kócziánné dr. Pohl Mónika jogtanácsos által képviselt I. rendű, a dr. Kárpáti Péter felszámoló által képviselt II. rendű, az ügyvezető által képviselt III. rendű alperesek ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
2. június
3. napján meghozott, 5.P.23.785/2008/
4. számú ítélete ellen, az I-III. rendű felperesek részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő részítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az I. rendű alperessel szemben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, a II. rendű alperessel szemben a pert megszünteti, és a II-III. rendű alperes tekintetében az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezi és a III. rendű alperes vonatkozásában az elsőfokú bíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... helyrajzi számú telken az időközben felszámolás folytán megszűnt II. rendű alperes a III. rendű alperes megrendelésére, lakóház építési munkákat végzett.
6. augusztus 23-án a II. szint egyik tartóoszlopának betonozása közben a zsaluzat kiszakadt és tégla, valamint betondarabok hullottak az épülő ház előtti járdára. Az ott lévő buszmegállóban várakozók közül az I. és II. rendű felperesek sérüléseket szenvedtek, a velük lévő babakocsiban fekvő III. rendű felperes „nagyon megrémült". A zsaluzat kiszakadásának oka az építési szabályok meg nem tartása volt, nevezetesen az, hogy kis méretű téglák helyett, úgynevezett ikersejt téglákat építettek be, melyek a beton nyomását nem bírták el. A II. rendű alperes cégtulajdonosa és ügyvezetője, Cs. L., valamint az építésvezető CS. A. P. ellen büntetőeljárás indult. Az eljárást a Budapest XX-XXI-XXIII. Kerületi Ügyészség a rendőrség vádemelési javaslata ellenére megszüntette, s a gyanúsítottakat megrovásban részesítette. A felperesek keresetükben 10.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték az alpereseket egyetemlegesen kötelezni. Az I. rendű felperes azt állította, hogy a térde és hét csigolyája sérült meg. A II. rendű felperesnek állítása szerint a keze sérült meg és a fogai törtek ki. A III. rendű felperest pedig olyan súlyos lelki trauma érte, amelyet még azóta sem dolgozott fel. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A döntés indokolása szerint az I. rendű alperes csupán az építési engedélyt adta ki, a károkozásban semmilyen szerepe nem volt. A II. rendű alperes a per során felszámolás folytán megszűnt. A felperesek a felszámolási eljárásban hitelezői igényt nem jelentettek be. A III. rendű alperest megidézni a tárgyalásra nem lehetett. A székhelyére címzett idézés ismeretlen, a székhelytől különböző címen lakó tanúként idézett ügyvezetőjének idézése pedig nem kereste jelzéssel érkezett vissza. A felperesek a nem vagyoni sérelmeiket bizonyítani sem tudták, a perindítással való késlekedésük folytán. A felperesek fellebbezésükben az első fokú ítélet megváltoztatását és a keresetüknek helyt adó ítélet meghozatalát kérték. Azt állították, hogy az építési munkák megrendelője az I. rendű alperes volt, ezért az ő felelőssége feltétlenül megállapítható a Ptk.
7. §-a alapján. Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy nem volt megrendelője az építkezésnek, csupán hatósági jogkörében eljárva, az építési engedélyt adta ki. A buszmegálló ideiglenes áthelyezése a BKV feladata, a végeleges áthelyezés pedig a Fővárosi Önkormányzaté. A II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. Az elsőfokú bíróság a keresetet az I. rendű alperessel szemben megalapozottan, helytálló jogi álláspontot elfoglalva utasította el, az ítélőtábla ezért az első fokú ítéletnek ezt a rendelkezését a Pp.
8. §