← Magyarország

Bf.230/2010/7 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.I.230/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. június
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A különös kegyetlenséggel, több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
  4. évi február hó
  5. napján kihirdetett 12.B.134/2009/
  6. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: A vádlott szülői felügyeleti jogát a ....-en, ... napján, anyja neve: ... született ... és a ...-en, .... napján, anyja neve: ....született ... utónevű gyermekei vonatkozásában tekinti megszüntetettnek. A magánfél részére megítélt kártérítési összeg
  7. január
  8. napjától a kifizetés napjáig járó évi törvényes kamatának megfizetésére kötelezi a vádlottat. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú határozat kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. A másodfokú eljárásban 12.360 (Tizenkettőezer-háromszázhatvan) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, életfogytig tartó fegyház kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést azzal, hogy a másodfokú bíróság a feltételes szabadság kedvezményéből zárja ki a vádlottat. A vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért élt jogorvoslattal. A fellebbviteli főügyészség a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását célzó ügyészi fellebbezést iránya szerint, azonban részben módosítva tartotta fenn. Kifejtette, hogy a megyei bíróság eljárása során beszerzett, s értékelt minden olyan bizonyítékot, amely a megalapozott tényállás megállapításához szükséges és elégséges. Az ítéleti tényállásból maradéktalanul helytálló következtetést vont a vádlott bűnösségére. A bűncselekmények minősítése törvényes. Álláspontja szerint azonban a tényállás kiegészítést igényel az ítélet
  9. oldalán a
  10. bekezdésben gyk. ... sérüléseinek leírása kapcsán. Indítványozta a fellebbviteli főügyészség a bizonyítékok köréből gyk. ... és gyk. ... nyomozási bíró előtti kihallgatásáról készült jegyzőkönyv kirekesztését, mert véleménye szerint az ún. lépcsőzetes figyelmeztetés - a Be. 82.§

(1)bekezdés b/ pontjában írt mentességi jogra - hiánya miatt a gyermekkorú sértettek nyomozási bíró előtti vallomása nem vehető figyelembe. Utalt arra, hogy a sértettek által a nyomozóhatóság előtt ezt megelőzően tett tanúvallomás tartalma ugyanakkor elegendő a vádlott bűnösségének bizonyításához (40.sz. tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldal). Ugyancsak indítványozta a bizonyítékok köréből kirekeszteni ... tanúk vallomását és az általuk készített rendőri jelentést is a Be. 178.§
(1)és
(4)bekezdéseire és a Be. 168.§
(1)bekezdésére tekintettel, mivel a gyermekkorú sértettek a felvilágosítás kérés során mentességi jogukra kioktatást nem kaptak, így az általuk elmondottak felhasználása a mentességi jog megkerülését eredményezhetné. Az ítélet indokolását szükségesnek vélte kiegészíteni a fellebbviteli főügyészség arra utalással, hogy az ügyész a vádbeszédében indítványozta a gyermekkorú sértettek személyével kapcsolatos vádlotti szülői felügyeleti jog megszüntetését (40.sz. tárgyalási jegyzőkönyv 6. oldal). E járulékos kérdésben történő döntéshozatal elengedhetetlen feltétele a Be. 336.§
(1)bekezdése szerinti ügyészi indítvány, amely az ügyben rendelkezésre áll. A fellebbviteli főügyészség átirata tartalmazza azt is, hogy elírás történt ... Községi Önkormányzat Jegyzője határozatának dátumánál. A büntetéskiszabás körében a fegyházbüntetés lényeges súlyosítására tett indítványt, melynek a halmazati büntetéskiszabás Btk. 85.§
(3)bekezdésében rögzített szabálya biztosít megfelelő anyagi jogi keretet. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, de a rögzített tényállás kisebb részben kiegészítésre és pontosításra szorul az iratok tartalma alapján az alábbiaknak megfelelően: Az ítélet
  1. oldala: A vádlott a tűz fellobbanása után próbálta kimenteni ... nevű gyermekét a házból, visszamászva az égő épületbe. Az ítélet
  2. oldala: Gyk. ...vizsgálatakor a jobb csukló külsérelmi nyom nélküli fájdalmasságát és mindkét oldalon a négyfejű combizom enyhe nyomásérzékenységét észlelték. Az ablakon át történt kimenekülésekor meghúzódhatott a combizomzat, ennek tényleges gyógytartama 8 napon belüli (OSZ.: 3627/2008.). Javítandó elírás folytán az ítélet
  3. oldalán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség B.4817/
  4. számú határozatánál a dátum
  5. március 26-ra, míg az ítélet
  6. oldalán a ... Község Önkormányzat Jegyzőjének 1298-7/
  7. számú határozatánál a dátum
  8. január 11-re. Rögzítendő, hogy az ügyész perbeszédében indítványozta a gyermekkorú sértettek személyével kapcsolatos vádlotti szülői felügyeleti jog megszüntetését (40.sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  9. oldala). Az így helyesbített tényállás most már hiányosságoktól mentes, felülbírálatra alkalmas a Be. 352.§
(2)bekezdés a/ pontja alapján, ennek megfelelően irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 352.§
(2)bekezdése értelmében. A bizonyítékok értékelése körében a Debreceni Ítélőtábla egyetértett a fellebbviteli főügyészség álláspontjával, hogy a bizonyítékok köréből gyk. ... és gyk. ... nyomozási bíró előtti kihallgatásáról készült jegyzőkönyv kirekesztendő. Az ún. „lépcsőzetes figyelmeztetés”, azaz a Be. 82.§
(1)bekezdés b/ pontjában írt mentességi jogra figyelmeztetés hiánya miatt a gyermekkorú sértettek nyomozási bíró előtti vallomása nem vehető figyelembe (Be.82.§
(2)bekezdés, 78.§
(4)bekezdés, Legfelsőbb Bíróság 68.sz. BK. vélemény IV.1/b.). A sértettek által a nyomozóhatóság előtt ezt megelőzően tett tanúvallomás tartalma ugyanakkor elegendő a vádlott bűnösségének bizonyításához (40.sz. tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldal). A bizonyítékok köréből ugyancsak kirekesztendő ... tanúk vallomása és az általuk készített rendőri jelentés is a Be. 178.§
(1)és
(4)bekezdései, továbbá a Be. 168.§
(1)bekezdésére tekintettel, mivel a gyermekkorú sértettek a felvilágosítás kérés során mentességi jogukra kioktatást nem kaptak, így az általuk elmondottak felhasználása a mentességi jog megkerülését eredményezhetné (BH.
  1. évi 241.sz. jogeset és
  2. évi 482.sz. jogeset). A tényállás a fentiek figyelmen kívül maradása mellett is megnyugtatóan tisztázott volt és az ennek alapjául szolgáló bizonyítékokról az elsőfokú bíróság a szükséges indokolást megadta, így az ítélet
  3. oldalán: „A részletek tekintetében a megyei bíróság a nagyobbik gyerek igen részletes, nyomozóhatóság előtt tett vallomását fogadta el valónak, így tényállását ... ezen vallomására alapozta”, továbbá ... tanúvallomása, ... tűzvizsgálói jelentése, egyéb tanúvallomások és okirati bizonyítékok felhasználásával. A megalapozott tényállás kapcsán a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, cselekményeinek minősítése kifogástalan. Megalapozott tényállás esetén a felmentésre irányuló fellebbezés a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethet a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán a Be. 352.§
(1)és
(3)bekezdéseiből következőleg. Önmagában a tűz fellobbantásával járó magatartás a bírói gyakorlat szerint az élet kioltására irányuló különös kegyetlenség megállapítására nyújt alapot még akkor is, ha az élet elvesztését nem a tűz okozza, hanem a keletkezett füst által bekövetkezett szénmonoxid mérgezés (BH.
  1. évi 345.sz. jogeset). A büntetéskiszabási körülmények maradéktalanul feltárásra kerültek az elsőfokú bíróság által. A megyei bíróság igen részletesen kifejtette, hogy miért nem szabott ki tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést a vádlottal szemben. Mindezzel az ítélőtábla egyetértett. A cselekmény előzményeire, az eset összes körülményeire figyelemmel az elsőfokon eljárt megyei bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetés szükséges, de egyben elégséges a büntetési célok érvényre jutása érdekében, tekintettel a büntetéskiszabási elvekre is. Az ítélőtábla nem találta alaposnak a súlyosításra, illetőleg az enyhítésre irányuló fellebbezéseket. A megyei bíróság a szülői felügyeleti jog megszüntetése körében az ítélet rendelkező részében nem tüntette fel az összes személyi adatot, mindezt pótolta a másodfokú bíróság. A sértett részére a rongálási cselekmény kapcsán megítélt kártérítési összeg után a kamat a károkozás napjától a kifizetés napjáig járó évi törvényes kamat, így az ítélet
  2. oldalának
  3. bekezdése mellőzendő. Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek és helyesek. A kifejtettekre tekintettel a Debreceni Ítélőtábla a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta a rendelkező részben foglaltak szerint, míg egyebekben a Be. 371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta azt. A Btk. 99.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött időnek a szabadságvesztés büntetésbe történő további beszámításáról. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a másodfokú eljárásban a Be. 381.§
(1)bekezdésén és a Be. 338.§
(1)bekezdésén alapszik. Debrecen,
  1. június
  2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.B.134/2009/
  3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla jelen határozatával jogerős és végrehajtható. Debrecen,
  4. június
  5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.