A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.80/2010/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi június hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi v é g z é s t: A másodfokú bíróság az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlottellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.530/2009/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat, hogy fizesse meg az államnak a másodfokú eljárásban felmerült 3.000 (háromezer) forint bűnügyi költséget. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést enyhítés, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése alapján a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdésének a) pontjára - mindössze annyiban helyesbítette, hogy a vádlott helyesen hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és nem hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt van jelenleg előzetes letartóztatásban. Az ekként helyesbített tényállás mentessé vált a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul. Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során felderítette és megvizsgálta a tényállás megfelelő megállapításához szükséges bizonyítékokat. A bizonyítékok részletes és a logika szabályainak megfelelő értékelésével számot adott ténymegállapításairól. A vádlott ugyan a cselekmény elkövetését nem vitatta, azonban az eljárás különböző szakaszaiban magatartásának részleteivel kapcsolatban némileg eltérő vallomásokat terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a vádlott vallomásait értékelve azt vizsgálta, hogy azok közül melyek hozhatók összefüggésbe az orvosszakértő megállapításaival. Így nem tévedett, amikor az objektív és megalapozott orvosszakértői vélemény alapján kizárta a véletlen baleset folytán történő sérülés bekövetkezésének lehetőségét, illetve elvetette az azt állító vádlotti védekezést. Megalapozottan foglalt állást a sértett vallomása vonatkozásában is, amikor azt az elkövetés konkrét körülményei - a szúrás ereje, iránya alapján - nem fogadta el. A jogorvoslati kérelmekkel nem támadott, helyesbített tényállás a Be.352.§
(2)bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. ---------E tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére, és cselekményének minősítése is megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. Az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást a jogos védelem kérdéskörében is: Kétségtelen tény, hogy az elkövetésben szerepet játszott a sértettnek az elsőfokú bíróság által is kifogásolt magatartása. A vádlott előadásán nyugvó tényállás szerint azonban a sértett erőszakos fellépése - a sértett nyakának megragadása - már a szúrás leadása előtt befejeződött. A vádlott cselekménye ezért - az időbeli túllépés miatt - a jogos védelem körében már nem volt értékelhető. A másodfokú bíróság nem osztotta a védelemnek erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének megállapítását célzó érveit. Nem vitatható a vádlott cselekményének indulati jellege, azonban magatartásában a privilegizált eset megállapításához szükséges ismérvek nem voltak felismerhetőek. Az elkövetés körülményei - köztük a cselekmény után tanúsított vádlotti magatartás - sem utaltak a vádlottnak a szokványos indulaton túlmutató tudatszűkült állapotára. Nem állapítható meg az sem, hogy a vádlottat az említett minősítést indokolttá tevő, cselekményével arányba állítható, különös méltánylást érdemlő sérelem érte volna. A kifejtetteknek megfelelően az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette a vádlott cselekményét a Btk.166.§
(1)bekezdésében meghatározott emberölés bűntette kísérletének és megalapozottan foglalt állást a szándék formájának kérdésében is. ---------Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket helyesen és hiánytalanul tárta fel. A helytállóan megállapított enyhítő és súlyosító körülmények értékelésével eltúlzottnak nem tekinthető fő- és mellékbüntetést alkalmazott a vádlottal szemben. Megfelelően figyelemmel volt a nagy számú, nyomatékos enyhítő körülményre, köztük azokra is, amelyek ugyan nem voltak elégségesek a jogos védelmi helyzet, illetve az emberölés privilegizált esetének megállapításához, azonban értékelhetők voltak a büntetés kiszabása körében. A vádlottal szemben az ún. enyhítő szakasz alkalmazásával a törvényi minimumot el nem érő büntetés további enyhítésére a másodfokú bíróság nem látott törvényes lehetőséget; arra is figyelemmel, hogy az elsőfokú bíróság alkalmazta a büntetés fele részben történő letöltése utáni feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét biztosító rendelkezést is. A kettő évet meghaladó szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése pedig a Btk.89.§
(2)bekezdésére figyelemmel kizárt. Az enyhítést célzó megalapozottak. jogorvoslati kérelmek a kifejtettek miatt nem voltak Mindezeket figyelembe véve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét miután egyéb rendelkezései is törvényesek voltak - a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A Be.381.§
(1)bekezdése alapján köteles a vádlott a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. P é c s,
- június
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Túri Tamás s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.531/2009/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.80/2010/
- számú határozata folytán a
- évi június hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. . Krémer László s.k. a tanács elnöke