A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.267/2009/
- szám. A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi május hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság a befolyással üzérkedés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Tolna Megyei Bíróság
- B.29/2009/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy - a vádlott cselekményeit csalás vétségének (Btk.318.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés I.fordulat), 2 rb. befolyással üzérkedés bűntettének (Btk.256.§
(1)és
(2)bekezdés a.) pontja) minősíti, - a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, - a vádlottal szemben 408.800 vagyonelkobzást rendel el. (négyszáznyolcezer-nyolcszáz) forintra Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 6.000 (hatezer) forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróságot összbüntetési eljárás lefolytatásra hívja fel. Indokolás A Tolna Megyei Bíróság 8.B.29/2009/
- számú,
- évi október hó
- napján kelt ítéletével a vádlottat 2 rb. részben folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap fegyházra, mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kötelezte az eljárás során felmerült 12.000 forint bűnügyi költség megfizetésére. A megyei bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását indítványozta azzal, hogy a másodfokú bíróság az ítéleti tényállás 1/a) pontjában írt cselekményt a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő csalás vétségének minősítse, a 2 rb. közélet tisztasága elleni bűncselekménynél a részbeni folytatólagosságra utalást mellőzze. Egyben indítványt tett a vagyonelkobzás elrendelésére is. Az ügyészi indítvány alapos. A védelmi fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla a Be.348.§
(1)bekezdésére figyelemmel felülbírálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Ennek eredményeként megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárási szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. A tényállást a szükséges mértékben felderítette, a rendelkezésre álló bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ítélőtábla az iratok tartalma alapján figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdés a) pontjára, az alábbiak szerint pontosítja. A Szekszárdi Városi Bíróság 32.B.600/2008/
- számú ítélete a Tolna Megyei Bíróság 2.Bf.51/2009/
- számú végzésével
- december
- napján jogerőre emelkedett. Az ítéleti tényállás 1/a. pontjában a vádlott által a sértettől átvett ruhaneműk értéke összesen 38.800 forint volt (nyomozati iratok 50/a. oldal). A fentiek szerint kiegészített, illetve pontosított tényállás mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul. Az elsőfokú bíróság a tényállást alapvetően a vádlott nyomozás során tett beismerő vallomása, valamint az ügyben kihallgatott tanúk vallomása alapján állapította meg. Amint azt vallomásában a vádlott is elismerte, kihasználta az A. család helyzetét, az előzetes letartóztatásban lévő A. J. hozzátartozóinak hiszékenységét. A nehéz helyzetben lévő hozzátartozók, akik a jogban járatlanok voltak, hittek is a vádlott határozott fellépésének. Nincs jelentősége annak, hogy a vádlott börtönőrként mutatkozott-e be, vagy annak adta-e ki magát. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények megvalósulásához elegendő az, hogy a vádlott azt látszatot keltette, hogy hivatalos személyt veszteget meg. Ezt a tényt pedig a vádlott is elismerte. A helyesen megállapított tényállásból, melyet sem a vád, sem a védelem nem vitatott törvényesen következtetett az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére. Tévedett azonban a megyei bíróság, amikor a vádlottmagatartását 2 rb. részben folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének minősítette. Az 1/a. tényállási pont kapcsán a befolyással üzérkedés bűncselekményének törvényi tényállási elemei nem valósultak meg maradéktalanul. Kétségtelen, hogy a vádlott hivatalos személy befolyásolására hivatkozott, de sem maga, sem más részére nem kért jogtalan előnyt. E cselekmény kapcsán csupán az állapítható meg, hogy a sértettet a vádlott tévedésbe ejtette, tőle csalárd módon jutott pénzhez és ruhaneműkhöz, magatartásával a sértettnek kárt okozott. Ezért a vádlott cselekménye a Btk.318.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő csalás vétségének minősül. A vádlott közélet tisztasága elleni cselekményei tekintettel az I/a. pontban írt cselekmény minősítésének megváltozására, nem minősülnek részben folytatólagosan elkövetettnek, ezért e körben a vádlott cselekményeinek helyes minősítése 2 rb. a Btk.256.§
(1)és
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő befolyással üzérkedés bűntette. A bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen tárta fel és súlyuknak megfelelően értékelte. A védelmi indítványoktól eltérően a másodfokú bíróság nem látta az ügyben megállapíthatónak a sértetti közrehatást. A fent már kifejtettek szerint a vádlott a sértett szorult helyzetét, a hozzátartozók kiszolgáltatottságát használta ki. Ugyancsak nem állapítható meg enyhítő körülményként a kártérítési ígéret sem, ez ugyanis nem járt semmiféle olyan konkrét magatartással, amely a sértettnek okozott kár megtérítésére utalt volna. A vádlottal szemben két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki. Így az elsőfokú bíróság a törvényi minimumot alig meghaladó szabadságvesztés büntetést kiszabásával, messzemenően értékelt minden olyan körülményt, amely a vádlott javára szól. Ezért a büntetés enyhítésére a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget. A vádlottat - az elsőfokú ítélet 2. pontjában írtak szerint - a Bonyhádi Városi Bíróság B.54/2007/60. számú ítéletével 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet 2008. július 1. napján emelkedett jogerőre, jelen eljárásban elbírált cselekményeit 2008. október 21., október 20. és november 14. napján követte el. Büntetését ezt követően töltötte, abból 2009. március 13.napján - azt kitöltve - szabadult. A vádlott tehát cselekményeit a korábbi szabadságvesztésre ítélése után, a büntetés végrehajtásának befejezése előtt követte el. Ezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy a vádlott a Btk.46.§
(4)bekezdés a) pontja alapján nem bocsátható feltételes szabadságra. A Btk. kötelező előírása ellenére nem alkalmazott a megyei bíróság a vádlottal szemben vagyonelkobzást. A vádlott az A. család tagjaitól hivatalos személyek befolyásolására hivatkozva összesen 350.000 - a vagyonelkobzás alapja a Btk.77/B.
(1)bekezdés e) pontja - forintot vett át. Ehhez járul még a csalással szerzett 58.800 forint is - a vagyonelkobzás alapja a Btk. 77/B.§
(1)bekezdés a) pontja. Ezért a másodfokú bíróság a vádlottal szemben 408.800 forint vagyonelkobzást rendelt el. A fentiek szerint a másodfokú bíróság a megyei bíróság ítéletét a Be.372.§
(1)bekezdése alapján részben a minősítés, részben pedig a feltételes szabadság és a vagyonelkobzás összege és jogalapja tekintetében megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbviteli bíróság a Be.381.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. A Be.92.§
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot összbüntetési eljárás lefolytatására hívta fel, mivel a vádlott jelen eljárásban elbírált cselekményei a Szekszárdi Városi Bíróság 32.B.600/2008/
- számú ítéletében írt cselekményekkel quasi halmazati viszonyban állnak. P é c s,
- május
- Dr. Makai Lajos s.k. a tanács elnöke,. Tóth Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Halász Etelka s.k. bíró A Tolna Megyei Bíróság 8.B.29/2009/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.267/2009/
- számú ítéletében írt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke