Mfv.10740/2009/3 – Kúria

Mfv.I.10.740/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Fekete Csaba ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r. felpereseknek a dr. Kardos Gyula ügyvéd által képviselt alperes ellen - akinek pernyertessége érdekében a dr. Heuer György jogtanácsos által képviselt beavatkozó beavatkozott - kártérítés és egyéb igények iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál 1.M.422/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.967/2008/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.967/2008/
3. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartja, egyebekben nem érinti. Az alperes köteles a felperesek részére - tizenöt napon belül 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget megfizetni. Az alperes köteles az állam javára 52.300 (ötvenkettőezerháromszáz) forint felülvizsgálati illetéket megfizetni. I n d o k o l á s : Az I.r. felperes
4. május 25-étől vas- és fémipari dolgozóként áll az alperes alkalmazásában.
5. március 9-én üzemi balesetet szenvedett, mely miatt a jobb kézfején lévő mutatóujját amputálni, a gyűrűs és középső ujj rekonstrukcióját, valamint a gyűrűs ujj kézközépcsontjának tűzését kellett elvégezni. A baleset következtében az I.r. felperes baleseti eredetű munkaképességcsökkenése 40 %-os mértékű. A II. és a III.r. felperesek az I.r. felperes gondozásában álló rokkant testvérei, a II.r. felperes enyhe fokban szellemi fogyatékos, állandó orvosi kezelést igényel, a III.r. felperes súlyos neurológiai panaszokkal küzd, pszichotikus tünetek mellett állandó felügyeletre szorul. A felperesek a keresetükben vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperest. A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.406/2004/
6. számú ítéletével egyebek mellett - 3.405.000 forint lejárt mezőgazdasági kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.20.158/2007/
7. számú részítéletével a mezőgazdasági kártérítés és kamata megfizetésére kötelező rendelkezést hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a munkaügyi bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.422/2007/
8. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I.r. felperesnek 872.200 forint egyösszegű mezőgazdasági kártérítést és annak kamatát. A felpereseket 172.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Egyebekben a bíróság az I.r. felperes keresetét, mind a II. és a III.r. felperesek keresetét elutasította.A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a meghallgatott tanúk nyilatkozatai egyértelműen alátámasztották azt a felperesi állítást, mely szerint a felperesek az örökölt 1000 m2es mezőgazdasági területen - amelyet az I.r. felperes édesapja segítségével korábban is folyamatosan művelt - mezőgazdasági terményeket, így különösen uborkát, paradicsomot, retket, paprikát termeltek, melyet I.r. felperes gépkocsival az sz., illetve a p. n. piacra vitt, és adott el. Az I.r. felperes ezt a munkát az apja halála után a testvéreivel együtt - a nagybátyja és más hozzátartozója segítségével - folytatta, mely tevékenység a munka mellett megélhetést is biztosított a családnak.A munkaügyi bíróság elfogadta az I.r. felperes állítását, mely szerint minden évben folyt, és folyamatos volt ez a termelés, mely tevékenységet az alperesi foglalkoztatás mellett délutánonként és hétvégeken végezete, valamint voltak olyan munkálatok is, amihez az I.r. felperesnek napszámost is kellett fogadnia, akinek napszámbért fizetett. Az elsőfokú bíróság az I.r. felperes személyes előadásából és a tanúk nyilatkozatából tényként állapította meg, hogy az I.r. felperes
9. tavaszán elkezdte a földmunkálatokat, de azt követően, hogy március 9-én a munkahelyén balesetet szenvedett, már egyáltalán nem tudott a földterületen dolgozni, és azóta sem végez semmilyen munkát, továbbá a testvérei sem, akik ezt a területet soha nem tudták önállóan művelni. A munkaügyi bíróság a megismételt eljárásban elfogadta az ismételten kirendelt igazságügyi mezőgazdasági szakértő megállapításait, mely szerint a perbeli területen évente minden négyzetméter területén két fajta növényt lehetett termelni úgy, hogy kora tavasszal a területen korai retket lehetett vetni, a kiszedés után azt követte ugyanarra a területre burgonya, paprika, paradicsom ültetése, majd miután azt kiszedték, később augusztusban újra valamilyen veteményt lehetett vetni. Tekintettel arra, hogy ennek ellenkezőjét az alperes nem bizonyította - csupán a szakértői véleménnyel nem értett egyet és másik szakértő kirendelését kérte -, az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy másik mezőgazdasági szakértő sem tudna hitelesebb szakvéleményt készíteni, miután a per adatai között sem számla, sem bizonylatok nem találhatók, és másik szakértő is csak a perbeli adatokra tudott volna hagyatkozni.Az elsőfokú bíróság elfogadta a perben beszerzett mezőgazdasági szakértői vélemény, illetve az azt kiegészítő szakvélemény megállapítását arra vonatkozóan, hogy az I.r. felperest
10. évtől
11. év végéig évente átlagosan 450.000 forint kár érte. A munkaügyi bíróság számítása szerint a 2000-
12. évre az I.r. felperesnek 3.338.000 forint kára származott.Ennek 1/3-a 1.246.000 forint, melynek - figyelemmel arra, hogy a megelőző eljárásban a kármegosztás arányát a bíróság jogerősen 70-30 %-ban állapította meg az alperesre terhesebben - 70 %-a 872.200 forint, mely összegnek kamataival történő megfizetésére kötelezte az alperest az I.r. felperes részére.Az elsőfokú bíróság nem fogadta el a felpereseknek azt a hivatkozását, hogy a II. és a III.r. felperesek ne tudtak volna az I.r. felperes irányításával bármilyen mezőgazdasági munkát végezni a perbeli területen, az ő keresetüket elutasította. A peres felek fellebbezése folytán eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.967/2008/
13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság kiegészített és kijavított ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest az elsőfokú ítéletben meghatározott 872.200 forint egyösszegű mezőgazdasági kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezte az I., II., III.r. felperesek javára együttes jogosultsággal. Az alperest terhelő eljárási illeték összegét módosítva az elsőfokú bíróság ítéletét egyebekben helybenhagyta.A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg azt, hogy a felperesek a perbeli földterületen az I.r. felperest ért balesetet megelőzően mezőgazdasági termelést folytattak. A peradatok alapján a mezőgazdasági termelés ténye nem bizonyított, azonban életszerű, hogy a felperesek a havi rendszeres jövedelmüket a lakóingatlanuk mellett lévő földterület mezőgazdasági hasznosításával egészítették ki. A károsodás bekövetkezésére nézve a megyei bíróság annak tulajdonított döntő jelentőséget, hogy az I.r. felperes a balesetet követően,
14. április 12-én az alpereshez tett kárigény bejelentésében a mezőgazdasági termelésből származó nettó bevételét évi 150.000 forintban határozta meg. A másodfokú bíróság figyelemmel arra, hogy a balesetet megelőző időszakban a rendszeres mezőgazdasági termelés ténye bizonyított, az I.r. felperes fenti nyilatkozatát alapul véve határozta meg a mezőgazdasági termelés elmaradásából a felpereseket ért kár összegét. A megyei bíróság értékelte a beszerzett igazságügyi szakértői vélemény megállapítását, mely szerint a nettó árbevétel évente minimális összeggel, de növekedett. A jogerős ítélet hangsúlyozta, hogy a felperesektől a kárenyhítés körében az mindenképpen elvárható volt, hogy olyan növénykultúrát, amely nem jár a korábbihoz hasonló fizikai igénybevétellel, a területen megtermeljenek. Figyelembe véve az alperesre terhesebb 70-30 %-os kármegosztást is, a megyei bíróság mérlegeléssel a felpereseknek a mezőgazdasági termelés elmaradásából származó kárát az elsőfokú ítéletben megállapított kártérítési összeggel egyezően állapította meg. A másodfokú bíróság állásfoglalása szerint a mezőgazdasági termelés elmaradásából eredő kár a felpereseket együttesen érte, a II. és a III.r. felperesek ezen munkák végzésére az I.r. felperes fizikai segítsége nélkül nem képesek. A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva az alperest a kártérítés összegének, a felperesek részére együttes jogosultsággal történő megfizetésére kötelezte. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását", és a felperesek mezőgazdasági termelés elmaradásából származó kár megfizetésére irányuló keresetének elutasítását kérte.Hivatkozott arra, hogy a hatályon kívül helyező részítélet megállapította, hogy a munkaügyi bíróság ítéletét olyan mezőgazdasági szakvéleményre alapozta, amelyet a szakértő a szükséges adatokkal nem támasztott alá. A szakértő az eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a felperesek területén semmilyen bizonyíték nincs a mezőgazdasági termelésre vonatkozóan, így csak feltételezésre támaszkodhatott. A szakértő a valóságtól elrugaszkodva elméleti elképzeléseket írt le, amikor úgy nyilatkozott, hogy a felperesek egy szezon alatt egymás után kétháromféle növényt termeltek ugyanazon a területen. A felülvizsgálati kérelem kifogásolta, hogy a szakértő bármilyen objektív okirati vagy tárgyi bizonyíték nélkül kizárólag a saját ügyükben nyilvánvalóan elfogult felperesek előadására alapította az ellentmondásos, életszerűtlen szakvéleményét. Álláspontja szerint más, felkészült, a realitásokat szem előtt tartó szakértő figyelembe vette volna, hogy a kb. 1000 m2-es területen nyereséges szabadföldi árutermelést nem lehet folytatni különösen akkor, ha az árut kb. 200 km (oda-vissza kb. 400 km) távolságra kell szállítani.Érvelése szerint a „nyilván elfogult" szomszédok és rokonok vallomása nem bizonyította, hogy a területen 2000-ig mezőgazdasági termelés folyt. Kérdéses, hogy
15. év óta miért nem termeltek semmit, hiszen az I.r. felperes betegsége első időszakában is tudta volna irányítani a testvérei munkáját, ezt egyébként kárenyhítési kötelezettségük is megkövetelte volna.Az alperes jogszabálysértőnek találta, hogy a másodfokú bíróság az ítéletét arra alapította, hogy a felperes a balesetet követően 150.000 forintban határozta meg a nettó évi bevételét, mert ezen felperesi állítást sem tudták bizonyítékokkal alátámasztani.A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet „helybenhagyására" irányult.A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
16. §