← Magyarország

Gf.40690/2009/9 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.690/2009/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Choma Ügyvédi Iroda (1126 Budapest, Orbánhegyi út
  2. szám, ügyintéző: dr. Choma Helga ügyvéd) által képviselt I. rendű és II. rendű felperesnek a dr. Glatz Ferenc ügyvéd (1111 Budapest, Bertalan Lajos u.
  3. szám) által képviselt alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  4. szeptember
  5. napján kelt 11.G.41.569/2008/
  6. számú ítélete ellen a felperesek részéről
  7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás
  8. július 10-én az alperes képviselője változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbíróságon, amely többek között új székhely, tevékenységi körök, cégvezető, könyvvizsgáló bejegyzésére irányult, valamint arra, hogy a cégbíróság törölje a képviseletre jogosultak közül a II. rendű felperest, jegyezze be az új ügyvezetőket, illetve törölje a tagok közül az I. rendű felperest és a F. É. és Sz. Zrt.-t, és jegyezze be új tagként a R. T. H. Szolgáltató Kft.-t
  9. július 9-i hatállyal. A változásbejegyzési kérelem mellékletei között - egyebek mellett - szerepeltek a dr. K. P. közjegyző által készített 295/
  10. ügyszámú és a 21021-0/318/2008/7/
  11. ügyszámú közjegyzői okiratok, amelyek az alperesi társaságban lévő üzletrészek adásvételére vonatkozó opciós szerződést és annak módosítására a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot, a vételi jog jogosultjának kijelöléséről és a kijelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatokat tartalmazzák.
  12. július 16-án az I. rendű felperes a változásbejegyzési kérelemmel kapcsolatosan törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy az új tag bejegyzésének alapjául szolgáló opciós szerződést
  13. június 26-án megtámadta, az érvénytelenségének megállapítását kérte a Soproni Városi Bíróságnál. Hivatkozott arra is, hogy a tagváltozás szempontjából előkérdésnek minősül a megjelölt per, mivel a változásbejegyzés alapjául szolgáló határozatokat már az új tag hozta. Kérte a per befejezéséig a változásbejegyzési eljárás felfüggesztését. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
  14. augusztus 5-én kelt Cg.01-09866301/
  15. számú végzésével az alperes kérelmének megfelelően döntött a változások bejegyzéséről, így egyebek mellett bejegyezte az I. rendű felperes törlése mellett új tagként a R. T. H. Szolgáltató Kft-t és törölte a II. rendű felperest, mint vezető tisztségviselőt
  16. július 9-i hatállyal. A végzés közzétételére
  17. szeptember 25-én került sor. A cégbíróság
  18. augusztus 5-én kelt Cgt.01-08/006086/
  19. számú végzésével az I. rendű felperes törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmét elutasította. Határozatát a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  20. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.)
  21. §-ának

(3)bekezdésére alapította és azzal indokolta, hogy az I. rendű felperes igénye kizárólag polgári perben érvényesíthető. A felperesek
  1. október
  2. napján érkezett keresetükben elsődlegesen kérték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a cégbíróság Cg.01-09-866301/
  3. számú változásbejegyző végzésének egészét. Az I. rendű felperes másodlagos kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a végzés azon adatát helyezze hatályon kívül, amely a tagsági jogviszonyának a törlését tartalmazza, a II. rendű felperes másodlagos kereseti kérelme pedig arra irányult, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a végzés azon rendelkezését, amely a II. rendű felperes mint vezető tisztségviselő képviseletre jogosult személy törléséről rendelkezik. Az I. rendű felperes a perindítási jogosultságát a Ctv.
  4. §-ának
(2)bekezdésére és 65. §-ának
(1)bekezdésére alapította. A II. rendű felperes arra hivatkozott, hogy perindítási jogosultsága van, mivel a per tárgyát képező végzés reá rendelkezést tartalmaz. A felperesek elsődleges álláspontja szerint a bejegyző végzés összes adata jogszabálysértő, mivel a tagváltozáson felül valamennyi változásról a jogszerűtlenül bejegyzett új tag döntött. A változásbejegyzési kérelem tagváltozásra vonatkozó része viszont az alperes vételi jog gyakorlásáról rendelkező nyilatkozatán alapul, így az opciós szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálása a tagváltozás szempontjából előkérdésnek minősül. Előadták, hogy a Győri Városi Bíróság megállapította, hogy a S. Bank Burgenland Zrt. vételi jogának a R. H. Kft. útján történő gyakorlása következtében adásvételi szerződés nem jött létre az I. rendű felperes alperesben meglévő 90 %-os üzletrésze vonatkozásában és az ítéletet a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
  1. április 16-án kelt l.Gf.20.113/2009/
  2. számú ítéletével a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság hivatalból megküldte a jogerős ítéletet a Fővárosi Bíróságnak mint Cégbíróságnak, hogy az eredeti állapot visszaállításának körében hajtsa végre annak rendelkezéseit, ennek azonban a cégbíróság még nem tett eleget. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban nem kellett vizsgálnia az opciós szerződés érvényességét. Utalt arra is, hogy időközben eleget tett azon feltételeknek, amit az érvénytelenségi perben a bíróságok hiányoltak, így amennyiben a jogerős ítélet hatályban marad, akkor is be kell jegyezni az alperes új tagját, csak későbbi hatállyal. A Fővárosi Bíróság
  3. szeptember 18-án kelt 11.G.40.569/2008/
  4. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 22.000 forint perköltséget. A határozata indokolásában elsődlegesen megállapította a Ctv.
  5. §a és
  6. §-ának
(2)bekezdése alapján, hogy az I. rendű felperest, mint a törvényességi felügyeleti eljárást előterjesztő felet, a változásbejegyző végzés valamennyi rendelkezése vonatkozásában, a II. rendű felperest azonban kizárólag a végzés azon rendelkezése vonatkozásában illeti meg a keresetindítás joga, amellyel őt mint képviseletre jogosult személyt, a cégjegyzékből törölték. Az elsőfokú bíróság az indokolásában kifejtette, hogy a Ctv. 65. §-ának
(3)bekezdése alapján az opciós szerződés érvénytelenségét a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak nem kellett észlelnie, ezért a felperesek erre alapított keresete nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság teljes egészében osztotta a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasító határozatában kifejtett azon álláspontját, hogy törvényességi felügyeleti eljárásnak a jelen esetben nincs helye, mert az I. rendű felperes igénye más polgári perben érvényesíthető. Ezt a pert az I. rendű felperes megindította, időközben be is fejeződött, és az abban hozott jogerős ítélet végrehajtása nem képezi a jelen per tárgyát. Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben kérték annak megváltoztatását és a keresetüknek megfelelő ítélet meghozatalát. Álláspontjuk szerint az alperes a változásbejegyzési eljárás során nem igazolta, hogy kinek a részére és mikor küldte meg az opciós jog gyakorlásáról rendelkező nyilatkozatát, és a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban vizsgálnia kellett volna, hogy a vételi jog gyakorlása az opciós szerződésben foglaltaknak megfelelt-e, figyelemmel arra, hogy az I. rendű felperes kifejezetten jelezte a törvényességi felügyeleti eljárásban, hogy a vételi jog gyakorlásáról rendelkező nyilatkozatot szabályszerűen nem kézbesítették a számára. A felperesek utaltak arra is, hogy az érvénytelenségi perben hozott ítélettel szemben az alperesek felülvizsgálati kérelmet is előterjesztettek, azonban a Legfelsőbb Bíróság 2010. február 2. napján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak helyes indokai alapján. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helyes az arra alapított érdemi döntése és annak a jogi indokolása is. A Fővárosi Ítélőtábla kizárólag a fellebbezésben foglaltakra tekintettel emeli ki a következőket. A per tárgyát képező változásbejegyzést elrendelő végzés vonatkozásában a felperesek elsődlegesen a tagok személyében bekövetkezett változás bejegyzésének jogszerűségét vitatták az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségére, illetve létre nem jöttére hivatkozással. A Ctv. 50. §
(1)bekezdése szerint a változásbejegyzési eljárásra - az e törvényben foglalt kivételekkel, illetve a
(2)-
(3)bekezdésben foglalt eltérésekkel - a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései megfelelően irányadóak. A Ctv. 46. §
(1)bekezdése értelmében a cégbíróság a kérelem érkezését követően legkésőbb 8 munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek a bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (24 -
  1. § és 27
  2. §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az
  3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
  4. augusztus 31-ig volt hatályos a Ctv.
  5. számú mellékletének II.1.aa) pontja, amely alapján korlátolt felelősségű társaság esetén az üzletrész megszerzéséhez kapcsolódóan a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kellett az üzletrész átruházására vonatkozó szerződést, mint a változásbejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező okiratot. A jelen per tárgyát képező -
  6. július 16-án előterjesztett - változásbejegyzési kérelemnek tehát a szerződés már nem volt kötelezően csatolandó eleme, ebből következően helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a szerződés érvénytelenségét, létre nem jöttét, illetve ebben a körben a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat kézbesítésének szabályszerűségét a cégbíróságnak nem kellett vizsgálnia. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  7. §-ának
(2)bekezdése és 254. §-ának
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira utalással - helybenhagyta. A Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján kötelezte a sikertelenül fellebbező felperest az alperes részére másodfokú perköltség megfizetésére, amely a 32/
  2. (VIII. 22.) IM rendelet
  3. §-ának
(3)és
(5)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíjból áll. Budapest,
  1. május
  2. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Sándor Ottó s.k. s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő Dr. Molnár József bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.