Gfv.30396/2008/5 – Kúria

Gfv.X.30.396/2008/5.szám A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a dr.Mészáros Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Boda Pál ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Kaposvári Városi Bíróságon 12.P.21.802/2007. számon indult és a Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2008. május 8-án kelt 3/I.Pf.20.580/2008/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3/I.Pf.20.580/2008/4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 15.000,(Tizenötezer) Ft Áfá-t is magában foglaló felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 36.000,(Harminchatezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes a 2006. június 13-án tartott földtulajdonosi gyűlésen akként határozott, hogy a társult vadászati jogát a felperes részére kívánja haszonbérbe adni. 2006. október 11-én ismételten földtulajdonosi gyűlést tartott. Az 5/2006. (10.11.) számú határozattal, a korábban hozott határozattal szemben akként rendelkezett, hogy a vadászati jogot a földtulajdonosok fogják gyakorolni. A felperes keresetében kérte a 2006. június 13-án tartott földtulajdonosi gyűlésen 3. napirendi pont tárgyalásakor, számozás nélkül hozott határozat érvényességének, a 2006. október 11-én tartott földtulajdonosi gyűlésen hozott 5/2006. (10.11.) számú határozat érvénytelenségének megállapítását, valamint a felperes és az alperes között haszonbérleti szerződés létrehozását. Arra hivatkozott, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV.tv. (Vtv.) 14.§ /5/ bekezdése értelmében, a 2006. június 13-án tartott földtulajdonosi gyűlésen kelt érvényes határozat az alperest kötötte, 2006. október 11-én azzal ellentétes döntést nem hozhatott. Állította, hogy a két ellentétes határozat miatt, a felperes jogainak megóvása érdekében terjesztette elő a megállapítás iránti keresetét. A haszonbérleti szerződés létrehozását a Ptk.206.§ /1/ bekezdésére utalással kérte. Az alperes a kereset elutasítása iránt terjesztett elő ellenkérelmet. Vitatta a felperes kereshetőségi jogát. Előadta, hogy a felperes az alperesi földtulajdonosi közösségben nem földtulajdonos. A Vtv. 14.§ /4/ bekezdése értelmében ezért nem támadhatja meg a földtulajdonosok gyűlése által hozott határozatot. Előadta azt is, hogy a Vtv.14.§ /5/ bekezdésében írt korlátozó rendelkezések -haszonbérbeadás, illetve kötelmi jogviszony létrejötte hiányában - nem alkalmazandók. Az alperes nem volt elzárva attól, hogy a korábban hozott határozatát visszavonva, a társult vadászati jog gyakorlásáról utóbb eltérően döntsön. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a 2006. június 13-án tartott alperesi földtulajdonosi gyűlésen hozott 3. napirendi pont tárgyalásakor elfogadott határozat érvényes, a 2006. október 11-én tartott földtulajdonosi gyűlésen hozott 5/2006/ (10.11.) számú határozat érvénytelen. A 2006. június 13-án kelt határozat alapján egyúttal létrehozta a felperes és az alperes közötti haszonbérleti szerződést a Vtv.16.§ /1/ bekezdésében foglaltakra utalással. Rendelkezett a perköltség és a le nem rótt illeték viseléséről. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Álláspontja az volt, hogy a felperesnek, a Vtv.14.§ /4/ bekezdése értelmében, nem volt kereshetőségi joga. A földtulajdonosi közösség által hozott határozat megtámadására ugyanis kizárólag a tulajdoni hányaduk alapján kisebbségben maradt, vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok jogosultak, ha a meghozott határozattal nem értenek egyet, és ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy az, az említettek jogos érdekeiknek lényeges sérelmével jár. Rámutatott, a kereset benyújtására a határozat meghozatalától számított 30 napon belül van lehetőség. A felperes az említett anyagi jogi jogosultsággal (aktív perbeli legitimációval) nem rendelkezik. Keresetének érdemi elbírálására ezért nem volt mód, az alperes által hozott határozatot érdemben nem lehetett vizsgálni, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a keresetet el kellett utasítani. A felperes, a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében, kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Állította, hogy a támadott határozat a Pp.3.§ /1/ bekezdését, a Pp.123.§-át, 130.§ /1/ bekezdés

1. g)pontját, 163.§ /1/ bekezdését, 213.§ /1/ bekezdését, a Vtv.12.§ /1/ bekezdése
2. c)pontját, a Vtv.14.§ /5/ bekezdését, a Ptk.4.§-át, a Ptk.5.§-át, a Ptk.199.§-át, a Ptk.211.-215.§-ait sérti. A 2006. június 13-i határozat tekintetében állította, hogy az érvényesség megállapítása iránti kereset előterjesztésének a Pp.123.§-ában írt feltételei fennállottak. Az alperes a Vtv.14.§ /5/ bekezdése értelmében az említett határozathoz kötve volt. Annak alapján haszonbérleti szerződéskötési kötelezettsége keletkezett a felperessel szemben. Elzárkózó magatartása miatt, a felperesi jogok védelme érdekében szükséges volt a határozat érvényessége megállapítása iránti kérelem benyújtása. A felperes haszonbérlőként történő, vadászhatósági nyilvántartásba vétele hiányában ugyanakkor marasztalás iránti kereset előterjesztésének nem volt helye. A 2006. október 11-én hozott határozat tekintetében, a 2006. június 13-i határozat alapján keletkezett jogai védelmének szükségességére hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a Vtv.14.§ /5/ bekezdése mellett, a Ptk.4.§-ában és a Ptk.5.§-ában írt jogelveket is sértve hozta meg az utóbb kelt határozatát az alperes. A semmisség hivatalbóli megállapításának is helye lett volna. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. Vitatta a felperes által állított jogszabálysértéseket. Hangsúlyozta, hogy a Vtv. 14.§ /5/ bekezdésében írt korlátozó rendelkezések alkalmazásának nem volt helye, nem volt akadálya a korábban hozott határozat utóbb történő megváltoztatásának. Vitatta, hogy szerződéskötési kötelezettsége keletkezett volna, továbbá, hogy a Pp.123.§-ában írt, a megállapítás fennálltak. iránti kereset előterjesztésének feltételei A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet, a Pp.275.§ /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, mivel kizárólag e keretek között vizsgálhatta. Megállapította, hogy a felperes által támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő. A peres felek között nem volt vitatott, hogy az alperest a Vtv.4.§ /1/ bekezdés
3. b)pontja értelmében társult vadászati jog illeti meg. Az sem volt vitatott, hogy a Vtv.12.§ /1/ bekezdés
4. c)pontja alapján a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről a földtulajdonosok voltak jogosultak dönteni. A felperes az alperesi földtulajdonosi közösségben nem tulajdonostárs. A másodfokú bíróság ezért helytállóan mutatott rá, hogy a Vtv.14.§ /4/ bekezdése értelmében a földtulajdonosok gyűlése által hozott határozat érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól nem kérhette, a felperesnek kereshetőségi joga nem volt. Hiányoztak a 2006. június 13-i határozat érvényességének megállapítása iránti kereset előterjesztésének a Pp.123.§-ában írt feltételei is. A 2006. június 13-án hozott határozat, mint minden egyéb alperesi határozat, mindaddig, amíg a bíróság a határozat érvénytelenségét arra jogosult által határidőben előterjesztett keresete alapján meg nem állapítja, érvényesnek tekintendő, a határozat érvényességének megállapítása iránt kereset nem terjeszthető elő. A határozat érvényessége nem jelenti azt, hogy az alperes a korábban hozott határozatát nem változtathatja meg a jogszabályi rendelkezések betartásával. Az utóbb említett határozat, a felperes állításával ellentétben, számára jogosultságot nem teremtett. Az a jogi tartalmát tekintve, kizárólag a tulajdonostársak azok elhatározását tartalmazta, hogy társult vadászati jogukat, a felperes részére történő haszonbérbe adással tervezik hasznosítani. Miután a vadászati jog haszonbérbe adására, illetve a felperessel új haszonbérleti szerződés megkötésére nem került sor, a Vtv. 14.§ /5/ bekezdésében írt korlátozó rendelkezések nem voltak irányadóak. Nem volt akadálya annak, hogy az alperes 2006. október 11-én a vadászati jog gyakorlásának módját a tervbe vett, korábbitól eltérően határozza meg. A haszonbérbe adás helyett, a vadászati jognak a társult földtulajdonosok általi vadászat útján történő gyakorlásának elhatározásával, annak külön kimondása nélkül, ténylegesen, az ezzel ellentétes tartalmú, korábbi határozat hatályát vesztette. A felperes, a kifejtettek alapján, sem az alperesi határozatokkal szembeni kereshetőségi jogát, sem az alperest terhelő szerződéskötési kötelezettség fennállását bizonyítani nem tudta. Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató, a felperesi keresetet elutasító, a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet ezért a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp.270.§ /1/ bekezdése, illetve 78.§ /1/ bekezdése alapján köteles a felperes az alperes jogi képviselőjének munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költséget megtéríteni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.tv. 56.§ /1/ bekezdése alapján, a felperes teljes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest, 2009. január hó 9. napján.