Kfv.37638/2009/5 – Kúria

Kfv.IV.37.638/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Nagy János Árpád ügyvéd által képviselt felperesnek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja /1024 Budapest, Keleti K. u. 24./ alperes ellen vadászterület határának megállapítása tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében amely perbe a dr. Hajzer Gabriella ügyvéd képviselt beavatkozó a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében, a dr. Sipos Attila ügyvéd által képviselt beavatkozóaz alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Bíróság

1. április
2. napján kelt 3.K.20.273/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes és a felperesi beavatkozó által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 3.K.20.273/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest és a felperesi beavatkozót, hogy 15 nap alatt fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 20.000 /húszezer/ - 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes elsőfokú szerve a 24.3/2066-4/
6. számú határozatával a földtulajdonosok kérelmére a földtulajdonosi gyűlés határozatának megfelelően -
7. március
8. napjával kezdődő üzemtervi ciklusra a vadászterületre vonatkozó üzemterv érvényességének lejártáig a vadászterület határát megállapította; egyidejűleg a vadászterületet kódszámmal nyilvántartásba vette, a vadászterület kiterjedése 4259 hektár. A felperesi beavatkozó kérelmére a települések közigazgatási területét érintően a vadászterület határát az elsőfokú szerv hivatalból megállapította, egyidejűleg nyilvántartásba kódszámmal ellátva; azzal, hogy kiterjedése 7420 hektár. vette, A földtulajdonosi közös képviselő által képviselt Vadászterület Földtulajdonosi Közössége és a Vadásztársaság haszonbérleti szerződést kötött a vadászati jogra, melyet az alperes elsőfokú szerve a 24.3/245-4/
9. számú határozatával helybenhagyott. A szerződést jóváhagyó, és az üzemtervet is jóváhagyó vadászati jogosultságot bejegyző határozat
10. március
11. napján jogerőre emelkedett. A felperesi földtulajdonosi közösség egyes tagjai mint földterülettel, illetve tulajdonjoggal rendelkezők -
12. május 19-én földtulajdonosi gyűlést tartottak új néven, és döntésük alapján kérték a vadászterületek határainak megváltoztatását, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
13. évi LV. törvény /a továbbiakban: Vtv./
14. § /4/ bekezdés a/ pontja alapján. Az alperes elsőfokú szerve a vadászterület határának módosítására irányuló kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A felperes fellebbezett a határozat ellen, az alperes a végzést megsemmisítette, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. Megállapította, hogy a vadászterület határának megváltoztatására irányuló kérelmet - ha a földtulajdonosi gyűlés szabályszerűen hozta a döntését - érdemi vizsgálat nélkül elutasítani nem lehet. Egyetértett azzal az elsőfokú határozati következtetéssel, hogy a vadászterület határának módosítása iránti kérelem akkor lenne teljesíthető, ha mindkét érintett földtulajdonosi közösség földtulajdonosi gyűlésén összehangolt határozatot hoznak, és így terjesztenek elő kérelmet. A megismételt eljárás során az alperes elsőfokú szerve
15. augusztus
16. napján új határozatot hozott, amellyel a felperesi földtulajdonosi közösség kérelmét a 24.3/1932-9/
17. számú határozatával elutasította. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
18. október
19. napján kelt 04.3/1840/
20. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte - az elsőfokú határozatra is kiterjedően -, és az eljárt hatóságok új eljárás lefolytatására kötelezését. Álláspontja szerint téves az alperesnek az az anyagi jogi következtetése, hogy a jogerős határozattal megállapított vadászterületek határának módosítására, és egy adott földterület más vadászterülethez történő csatlakozására mindkét érintett földtulajdonosi közösség egybehangzó döntésére van szükség. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére hivatkozott a jogszabályértelmezés kapcsán. Érvelése szerint a földtulajdonosok a meghatározott eljárási rend szerint a tulajdonosi jogukat, tulajdonosi akaratukat gyakorolhatják, mert ennek sérelme, csorbítása sérti az Alkotmány
21. § /1/ bekezdését, figyelemmel a Ptk.
22. § /1/ bekezdésére is. A felperes megítélése szerint tévesen hivatkozott az alperes és az elsőfokú hatóság is a Ket.
23. § /1/ és /2/ bekezdése szerinti korlátozásra, mert azok a hivatalból történő eljárásra vonatkoznak, márpedig ez az ügy kérelemre indult. A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt. Ítéletének indokolásában a Ptk.
24. §-ára,
25. §-ára,
26. §-ára és
27. §-ára hivatkozott. Kifejtette, hogy a Vtv. szerint a vadászterületen földtulajdonnal rendelkezők közössége működésére a Vtv-ben foglalt különös szabályok mellett - a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni. A földtulajdonosi közösségből való kilépésre - és adott esetben egy másik földtulajdonosi közösséghez való csatlakozásra - a Ptk.
28. §-ának rendelkezései irányadóak, erre utal a Vtv.
29. §-a is, figyelemmel a
30. § /1/ bekezdés b/ pontjára. Mivel a földtulajdonhoz kapcsolódik a vadászati jog hasznosítása, a Vtv. és a Ptk.
31. § /2/ bekezdése szerint a tulajdonostársak szótöbbséggel - tulajdoni hányaduk arányában - szavaznak. Hivatkozott a megyei bíróság a Ptk.
32. §-ában és
33. §-ában foglaltakra. Leszögezte, hogy a tulajdonosi közösségek döntése alapján kialakított vadászterületeken - a vadászati jog hasznosítására az érintett földtulajdonosok haszonbérleti szerződést kötöttek, határozott időre. Ez csak a Ptk.
34. §-a szerinti, azonnali felmondás szabályai alapján mondható fel, márpedig az a jelen ügyben fel sem merült. A megyei bíróság álláspontja szerint, mivel nem vitatott, hogy a csatlakozással érintett földterületre tíz évre szóló haszonbérleti szerződése van a vadásztársaságnak, így hatósági határozattal történő módosítása a kisebbség utóbb előterjesztett kérelmére nem lehetséges; az ilyen jellegű joggyakorlás a Ptk.
35. §-a szerinti jogsérelmet is jelentene. A megyei bíróság álláspontja szerint nem volt jogszabálysértő az alperes döntése, amikor a közös tulajdon általános szabályai alá tartozó földtulajdonosi közösségből kiválni szándékozók kérelmét elutasította, abban a körben, hogy más vadászterülethez - és földtulajdonosi közösséghez - kívánnak csatlakozni. Helytállónak találta a megyei bíróság a felperes és a felperesi beavatkozó azon érvelését, hogy lehetőség van arra, hogy a vadászterület határozatának megváltoztatására irányuló kérelmet a vadászati hatóság a Vtv.
36. §-ának megfelelően módosítsa. Ehhez kell azonban valamennyi érintett közösségének az egyezsége, valamint a haszonbérlő nyilatkozata a haszonbérleti szerződés módosítása tekintetében. A jogerős ítélet ellen a felperes és a felperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérték, a keresetükben foglaltakat fenntartották; másodlagosan - a hatályon kívül helyezés mellett - a megyei bíróság új eljárásra, és új határozat hozatalára utasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a megyei bíróság jogsértően figyelmen kívül hagyta az általuk hivatkozott Vtv.
37. § /1/-/4/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Álláspontjuk szerint a vadászterület határainak megváltoztatásához sem perindításra, sem a felek együttes nyilatkozatára nincs szükség a Vtv.
38. § /1/ és /4/ bekezdése szerint. A Vtv.
39. § /2/ bekezdéséből következően nincs akadálya annak, sőt, a vadászati hatóságra nézve kötelező, hogy a vadászati hatóság a vadászterületek határának megváltoztatására irányuló kérelem esetén - akár egyezség hiányában is - a kényszerhasznosítási szabályok szerint járjon el, és ekként állapítsa meg a vadászterület újabb határát. Ezen eljárás lefolytatását és végrehajtását nem érinti a megyei bíróság által hivatkozott, már megkötött haszonbérleti szerződés sem, mivel a Vtv.
40. § /2/ bekezdése szerint az ily módon megváltozott vadászterületekhez kötődő haszonbérleti szerződések jóváhagyásáról is a vadászati hatóságnak kell döntenie, a haszonbérlők külön nyilatkozatára nincs szükség. Az alperes és az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
41. § /1/ A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból lényegében helyes jogkövetkeztetést vont le. Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság azon alperesi állásponttal, hogy a felperesi kérelemben foglalt határmódosításról a vadászati hatóság csak abban az esetben tud határozni, ha az érintett másik földtulajdonosi közösség is azonos tartalommal, jogszerűen dönt a vadászterület határvonalának megváltoztatásáról, a Vtv.
42. § /1/ bekezdés b/ pontja alapján. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Vtv.
43. § /4/ bekezdésében foglaltak jelen ügyben nem alkalmazhatók, mert ezen jogszabályhely arra vonatkozik, amikor a földtulajdonosi gyűlésen kisebbségben maradt földtulajdonosok más vadászterülethez való csatlakozást kezdeményeznek. Nyomatékosan rá kíván mutatni a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Vtv.
44. § /5/ bekezdésében írtak szerint a Vtv.
45. §-a szerinti kérdésekben hozott határozat a vadászterület mindenkori tulajdonosát a vadászati jog haszonbérbeadása esetén a haszonbérleti szerződés időpontjának lejártáig köti. Erre figyelemmel pedig a föld tulajdonosa a haszonbérleti szerződésben foglaltaktól eltérő vadászterületi határ kialakítását a haszonbérleti szerződés lejártának időpontjáig jogszerűen nem kezdeményezheti. Egyébként is a más vadászterülethez való csatlakozás kezdeményezésének Vtv.
46. § /4/ bekezdésében foglalt előfeltétele, hogy azt szabályszerű gyűlésen kisebbségben maradt, vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok kezdeményezzék. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes által hivatkozott Vtv.
47. §-ának rendelkezéseit a Vtv. egyéb rendelkezéseiből kiragadva, és kiterjesztően értelmezni nem lehet. A Vtv.
48. § /3/ bekezdése a vadászterület határának megállapítására irányuló kérelem vonatkozásában állít feltételeket a vadászati hatósággal szemben. A Vtv.
49. § többi rendelkezése - azaz a /2/ és /4/ bekezdés külön kiemeli, hogy ezen rendelkezések mind a határ megállapítására, mind annak megváltoztatására irányadó kérelem esetén alkalmazandóak. Ezen rendelkezések összevetéséből az következik, hogy a vadászterület határának megváltoztatására irányuló kérelem esetén a Vtv.
50. § /3/ bekezdése nem alkalmazható. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
51. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi és alperesi beavatkozói perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest és a felperesi beavatkozót a Pp.
52. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
53. § /1/ bekezdése és
54. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog ellenére a felperes és a felperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmén az eljárási illetéket lerótta, amelynek viselésére a fenti jogszabályi rendelkezésből következően kötelesek. Budapest,
55. május
56. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Patyi András sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő