alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.34.159/2008/12. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 100.000 (százezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra 1.521.100 (egymillió-ötszázhuszonegyezer-egyszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
... Banktól. Ezen kívül autót lízingelt, amelynek díját folyamatosan finanszírozta, biztosítási díjakat fizetett.
első fokú adóhatóság 2002-2005 adóévekre vonatkozóan a felperesnél személyi jövedelemadó bevallások utólagos vizsgálatát végezte, amelynek eredményeként megállapította, hogy a felperes bevételei és kiadásainak egyenlege jelentős összegű hiányt mutat. Ennek alapján a felperes terhére 25.351.337 Ft adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.
adóhatóság nem fogadta el a felperes
on előadását, hogy
...-től felvett hitelt rendeltetésétől eltérően kiadásainak fedezésére használta fel, illetve, hogy 2002-2003 években ... magánszemélyektől összesen 15,5 millió forint kölcsönt kapott.
adóhatóság nem fogadott el további 8 millió forint forrást, amelyhez a felperes állítása szerint nagyapjával 2001 év végén kötött eltartási szerződés alapján jutott. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2008. július 31-i határozatával
első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében helyezését kérte.
alperes határozatának hatályon kívül A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a jövedelembecslés feltételei fennálltak, a becslés módszere jogszerű volt. A felperesnek ugyanis olyan forráshiánya keletkezett, amelynek forrását nem tudta igazolni. A Fővárosi Bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes meghallgatását rögzítő 2007. március 13-i, november 26-i, illetve 2008. január 24-i jegyzőkönyvben foglaltak igazolják, hogy
adóhatóság a felperest jogairól megfelelően tájékoztatta, bizonyítási kötelezettségéről kioktatta. Kifejtette, hogy a felperes a ... Banktól felvett szabad felhasználású hitelek megtakarításként való meglétét hitelt érdemlően bizonyítani nem tudta, és ezt a tényt
általa csatolt szakértői vélemény sem tudta igazolni. Rámutatott arra, hogy ezzel összefüggésben
adóhatóság nem kért számon a felperesen olyan nyilvántartás vezetését, illetve irat megőrzését, amelyre
adótörvények alapján ne lenne köteles. A bizonyítási kötelezettség
onban
adózás rendjéről szóló
t csak 2008. január 8-án adta át
adóhatóságnak. Ugyanakkor sem a szerződés, sem a csatolt közjegyzői tanúsítvány a 8 millió forint tényleges átadását nem igazolja.
érintettek eltérő nyilatkozatokat tettek
ingatlan vételárát illetően is, illetve eltérnek abban, hogy a felperes a vételár egy részét vagy a teljes összeget megkapta. A Fővárosi Bíróság jelentős körülményként értékelte, hogy a felperes nagyapja a vételár összegére nem emlékezett.
ellentmondásos bizonyítékokra figyelemmel a Fővárosi Bíróság szükségtelennek találta a felperes által indítványozott tanúk meghallgatását. Álláspontja szerint ugyanis a csatolt szerződésekben és nyilatkozatokban fellelhető ellentmondás feloldására a tanúvallomás nem alkalmas, e tanúvallomások útján a felperes
t sem tudja igazolni, hogy a 8 millió forintos összeg 2001. december 27-én is ténylegesen rendelkezésére állt. A ... magánszemélyek által nyújtott kölcsönösszegek vonatkozásában a Fővárosi Bíróság hangsúlyozta, hogy
adóhatóság jegyzőkönyvének
adóhatóság megkeresésére a ... adóhatóság által adott információkat. E szerint a kölcsönszerződésekben szereplő ... állampolgárságú magánszemélyek nem rendelkeztek olyan jövedelemmel, amely a kölcsönnyújtást lehetővé tette volna. A ... adóhatóság tájékoztatásával szemben a kölcsönadók nyilatkozata nem igazolta hitelt érdemlően a kölcsönösszeg rendelkezésre állását.
... lakáshitel céljától eltérő felhasználása vonatkozásában a Fővárosi Bíróság hangsúlyozta, hogy a felperes a lakáshitel elszámolása körében 2006. január 10-én végszámla bemutatási kötelezettségének eleget tett, amivel a korszerűsítési költségvetésben megnevezett munkák elvégzését elismerte. Ezzel szemben a felperes nem hivatkozhat alappal arra, hogy a hitel összegét más célra használta fel. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és
alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és
első fokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint sem
adóhatóság, sem a bíróság nem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének, a bizonyítékokat nem okszerűen mérlegelte, ezért döntéseik ellentétesek
adóhatóságnak
t, hogy
... lakáshitel nem céljának megfelelően került felhasználásra, a költségvetésben hivatkozott munkák ugyanis nem készültek el,
... részére nem végszámla került benyújtásra, hanem a költségekről kiállított számla. A végszámla bejelentés elnevezésű formanyomtatvány valójában egymondatos nyilatkozat. A hitel felhasználásával kapcsolatban áfás számlát nem kellett bemutatni. A felperes állította, hogy
...-től felvett 16.575.000 Ft-ot a kronologikus pénzforgalmi mérlegben felperes bevételeként 2004. február 26-án fel kellett volna tüntetni. A felperes kifejtette, hogy miután valamennyi jövedelmét
adóhatóság nem tárta fel, annak hiányában a becslés jogalapja sem állapítható meg. Sérelmezte, hogy
adóhatóság
ellenőrzés folyamatban léte alatt nem tájékoztatta a felperest arról, hogy ellene becslési eljárás folyik, valamint nem kapott tájékoztatást a vélelmezett forráshiány mértékéről sem. Kifogásolta, hogy
adóhatóság a vizsgált időszak nyitó készpénzkészletét 0 Ft-ban határozta meg, holott statisztikai kimutatások szerint a lakosság pénzkészletének 22%-át nem bankszámlán tartja. A ... kölcsönökkel összefüggésben kifogásolta, hogy
adóhatóság
elévülési időt megelőző időszakra vonatkozó iratok megőrzésére és bemutatására kötelezte, illetve annak a nemleges bizonyításnak a teljesítésére, hogy
elévülési időt megelőzően rendelkezésre álló megtakarításait a felperes nem költötte el. Álláspontja szerint ezzel szemben
adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a felperesnek olyan kiadásai voltak, amelyek nem tették lehetővé a megtakarítás képződését. Ezért kérte annak figyelembevételét, hogy a vizsgált időszak kezdetén hozzávetőlegesen 13 millió forint összegű megtakarítással rendelkezett. Sérelmezte, hogy
adóhatóság a megtakarítások vonatkozásában a felperes nyilatkozatát, mint bizonyítékot, nem vette figyelembe. A tájékoztatási kötelezettség megszegésével
adóhatóság megszegte a Ket. 2. §
adóhatóság és a bíróság sem vette figyelembe.
eltartási szerződéssel összefüggésben kiemelte, hogy a tartási szerződésről a felperes már a 2007. március 13-i jegyzőkönyvben említést tett. Ennek ellenére mind
adóhatóság, mind a bíróság elmulasztotta
erre vonatkozó tanúk meghallgatását. Hangsúlyozta, hogy
általa indítványozott öt személy tanúvallomása a 8 millió forint átadását hitelt érdemlően bizonyítaná. A ... magánszemélyek által nyújtott kölcsönösszegeket illetően előadta, hogy a kölcsönszerzősek érvényesen létrejöttek, hatályosak, a kölcsönadó ... állampolgárok bevallási adatai önmagában nem zárják ki a kölcsönadás lehetőségét. A kölcsönadás ténylegesen megtörtént, amit a kölcsönadók írásbeli nyilatkozatai is igazolnak. A helyes eljárás
lett volna, ha a felperesnél a kölcsön összegét forrásként
adóhatóság elfogadja, és forráshiány legfeljebb a kölcsönadónál kerül megállapításra.
alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte kiemelve, hogy a felperessel szemben a becslés jogalapja fennállt.
adóhatóság helytálló módszert alkalmazott, amelynek jogszerűségét a Fővárosi Bíróság ítéletének részletes indokolásában elfogadta. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek
adó alapját valószínűsítik.
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg.
adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig
eljárásra a VII. fejezetben foglalt rendelkezések
irányadók.
adóhatóság
adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát
adó-megállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha
adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett. A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatta a becslés jogalapját is, sérelmezve, hogy
adóhatóság megyei bíróság által elfogadott becslése nem a valós adóalapot valószínűsíti. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye (BH 2002.29.). A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló tényállás a jogerős ítéletet felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróságot köti (BH 1996.505.), ehhez képest a bíróság által megállapított tényállás csak akkor vizsgálható felül, ha
első fokú bíróság ítélete iratellenes megállapításokat, logikai ellentmondásokat, vagy ésszerűtlen következtetéseket tartalmaz. A fenti hibában a megyei bíróság ítélete nem szenved. A felperes felülvizsgálati kérelmében részben a jogerős ítélet megalapozatlanságára, részben mérlegelési hibára hivatkozott.
ítélet megalapozottsága körében a Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletében rendkívül részletes és pontos tényállást állapított meg mind
adóellenőrzési eljárás,
adóhatósági határozatok tartalma, mind a felperesi előadások, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok körében. Ítélete teljes egészében megfelel a Pp. 221. §
okból sem, hogy a felperesnek a vizsgált időszakban jelentős anyagi megterhelést jelentett e személyi hitel részleteinek rendszeres fizetése (feltehetőleg jelentős kamattal növelt összegben), amit - előadása szerint - a hitel összegének visszafizetésével törlesztett, aminek
onban közgazdasági indokoltsága nehezen magyarázható. A felperesnek kiadásaihoz mérten alacsony összegű munkaviszonyból származó jövedelme, bérleti díj bevétele volt. Ennek ellenére hosszabb ideig jelentős összegű lízingdíjat fizetett egy személygépkocsi után is. Mindez arra utal, hogy
adóhatóság alappal állapította meg a felperes adóalapját becslés módszerével. A becslési eljárás olyan bizonyítási módszer, amelynek során
adóhatóságnak
t kell bizonyítania, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennállnak, illetve a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek
adó alapját megfelelően valószínűsítik. Ezzel szemben a felperest terhelte
a kötelezettség, hogy hitelt érdemlő adatokkal igazolja a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést. Ennek elmaradása vagy sikertelensége
adózó hátrányára esik. Figyelemmel arra, hogy a felperes sem a ... hitel vizsgált időszakban történő rendelkezésre állása, sem a nagyapjától származó 8 millió forint, sem a ... magánszemélyektől származó kölcsön vonatkozásában nem szolgált olyan hitelt érdemlő adattal, amely a többi bizonyítékkal egybevetve alkalmas lett volna a kívánt tény alátámasztására és e bizonyítékokat a jogerős ítélet részletesen vizsgálta és értékelte,
ítélet megalapozatlanságát a Legfelsőbb Bíróság nem látta megállapíthatónak. A Fővárosi Bíróság nem lépte túl a bizonyítékok értékelésének a Pp. 206. §
... hitelelszámolás dokumentumaival és
ott tett felperesi nyilatkozattal szemben e hitel rendeltetésétől eltérő célú felhasználását a felperes előadása, illetve
előadásának minősülő magánszakértői vélemény alapján nem fogadta el. A Fővárosi Bíróság részletes indokát adta annak is, hogy a felperes által a nagyapjától átvett 8 millió forinttal összefüggésben indítványozott tanúk meghallgatását milyen egyéb körülményekre tekintettel mellőzte. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokat kirívó okszerűtlenség és iratellenesség hiányában a felülvizsgálati eljárásban felülmérlegelni, újraértékelni nem lehetett. A Legfelsőbb Bíróság osztotta a Fővárosi Bíróság álláspontját a felperes által sérelmezett eljárási szabálysértések tekintetében. Nem látta megállapíthatónak, hogy
adóhatóság tájékoztatási kötelezettségét megszegte. Vagyonosodási vizsgálatok esetében
Art. vonatkozó rendelkezései szerint
adóhatóságot nem terheli olyan kötelezettség, hogy a vélelmezett forráshiány összegét, illetve a becslés alkalmazásának módszerét
ellenőrzés jegyzőkönyv összeállítását megelőzően
adózó tudomására hozza. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest a Pp. 270. §
alperes felülvizsgálati perköltségének, valamint
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.