← Magyarország

Kfv.37525/2009/11 – Kúria

Kfv.III.37.525/2009/11.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Aubel Ervin pártfogó ügyvéd által képviselt B. L.-né felperesnek a G. Község Önkormányzatának Képviselő-testülete alperes ellen átmeneti segély megállapítása ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

  1. március
  2. napján kelt 6.K.20.369/2009/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 7.,
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 6.K.20.369/2009/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes három kiskorú gyermekével albérleti lakásban lakik. Havi kiadásai a villanyszámlából, gázdíjból, az OTP törlesztésből és egyházi adóból állnak. A felperes az alperestől lakásfenntartási támogatásban részesül, melynek összege 7.700.- Ft, ami havonta kerül részére átutalásra, ezen túlmenően a felperes a Magyar Államkincstártól családtámogatási ellátás címén
  6. szeptemberében 24.935.Ft-ot, októberben, novemberben és decemberben egyezően 48.000.- Ft-ot,
  7. november
  8. napján továbbá a helyi polgármesteri hivataltól gyermekvédelmi kedvezmény címén 16.500.- Ft-ot is kapott. A felperes
  9. szeptember
  10. napján három kiskorú gyermeke téli szüneti étkeztetésének biztosítására átmeneti segély folyósítását kérte az alperestől. Az alperes
  11. február
  12. napján kelt 298-5/
  13. számú határozatával a kérelmet elutasította. Határozatában kifejtette, hogy a felperes az átmeneti segélyre azért nem volt jogosult, mert a jogosultság feltételei nem állottak fenn, egyrészt mert nem élt olyan nehéz anyagi körülmények között, amely megélhetését veszélyeztette volna, másrészt mert az önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban is részesült. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy
  14. szeptember
  15. napjától nem kap GYETet, ezért ellátatlanná vált, így jogosult az átmeneti segélyre. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a jogszabályoknak megfelelő volt az alperes határozata, mert a felperes az átmeneti segélyre nem volt jogosult. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben arra hivatkozott, hogy átmenetileg ellátatlanná vált, ezért jogosult volt a segélyre. Jogszabálysértésként a Polgári Törvénykönyvről szóló
  16. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
  17. §-ának /1/ és /2/ bekezdését jelölte meg, azt állítva, hogy az alperes jogával visszaélt, amikor a segélyt megtagadta. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Polgári perrendtartásról szóló
  18. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  19. § /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban csak olyan jogszabálysértésre hivatkozással lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni, amely a peres eljárás során már felmerült és amelyet az ítélet megsértett. Elöljáróban ezért a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az alperes nem sértette meg a Ptk.
  20. §-ának /1/ és /2/ bekezdését, amelyek a polgári jogviszonyokra irányadó joggal való visszaéléssel és a rendeltetésellenes joggyakorlással kapcsolatos szabályok. Ezeket ugyanis az alperes eljárása során nem alkalmazta az átmeneti segélyezés ügyében, továbbá erre az elsőfokú peres eljárásban a felperes nem is hivatkozott, ezért a megyei bíróság sem vizsgálhatta felül e rendelkezések betartását, alkalmazásuk jogszerűségét. Az alperes alkalmazta azonban a 7/2007./V.30./ Önk. rendelet
  21. §-ának /6/ bekezdését, melynek értelmében nem részesülhet átmeneti segélyben az a személy, aki az önkormányzattól rendszeres pénzbeli ellátásban részesül. Ténykérdés, hogy a felperes az önkormányzattól lakásfenntartási támogatásban rendszeresen részesül, ezért jogszerű döntést hozott az alperes, amikor a felperes átmeneti segély iránti kérelmét elutasította, és ezt a megyei bíróság ítéletében helyesen állapította meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
  22. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Tekintettel arra, hogy a szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes, ezek viselése felöl rendelkezni nem kellett. A pártfogó ügyvéd díját a felperes pervesztességére tekintettel teljes egészében az állam viseli, az erről szóló rendelkezés a Pp.
  23. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest,
  24. május
  25. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.