Pfv.VIII.21.340/2009/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a ... Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Mizik Andrea ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Szabó Előd ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen biztosítási szolgáltatás iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 8.P.53.160/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság 49.Pf.635.473/2008/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme alapján
- október
- napján megtartott nyilvános felülvizsgálati tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 40.000 (Negyvenezer) forint foglaló - felülvizsgálati perköltséget. belül fizessen - az ÁFA-t is meg az magában A felperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A felperes tulajdonát képező ... típusú ...-... forgalmi rendszámú személygépkocsit amelyre a felek Casco vagyonbiztosítási szerződést kötöttek -
- március 23-án a felperes ingatlana elől ismeretlen személy eltulajdonította. Ez akként történt, hogy a gépkocsit a kiszállást követően a felperes lezárta, a riasztó berendezését bekapcsolta, majd a családi ház kapuját maga mögött kulccsal bezárva a lakásban a gépjármű indítókulcsát az ajtó melletti kulcstartóra helyezte, a lakásajtót azonban nem zárta be. A lakás riasztó berendezése éjszakára nem volt élesítve. A gépjármű eltulajdonításának idején - körülbelül 3 óra 50 perckor - a felperes házastársa és gyermeke, valamint a család nagytestű házőrző kutyája a lakásban tartózkodott. Az elkövető a ház külső kapuját felfeszítette, a nyitott ajtón át a lakásba behatolt és az indítókulcsot eltulajdonította, ezzel a gépkocsival eltávozott. Az elsőfokú bíróság a felperes keresete alapján 1.712.665 forint tőke, és ennek
- június 22-től a kifizetés napjáig számított késedelmi kamatai megfizetésére kötelezte az alperest. Az első fokú ítélet indokai szerint a felperes az ingatlanát megfelelően védte, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét nem szegte meg, az alperes pedig nem tudta bizonyítani, hogy a felperes súlyosan gondatlanul vagy kármegelőzés, kárenyhítési kötelezettségét megszegve járt el. Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság nem fogadta el azt a felperesi érvelést, hogy a súlyos gondatlanság feltételeit a Casco biztosítási szerződésben kellett volna az alperesnek meghatározni. A bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a szabályzat
- pontjánál tett és a súlyos gondatlanságot tartalmazó felsorolás nem minősül taxatívnak. A lakás ajtajának be nem zártsága, a kulcs ajtóhoz közelisége, a lakás szomszéd felől való kevésbé védettsége a kármegelőzési kötelezettség súlyos megszegéseként értékelendő, amely a felperes keresetének teljes elutasítását eredményezte. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéltének helybenhagyása érdekében a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A jogerős ítélet jogszabálysértését a Pp. 163.§
(3)bekezdésében, a Pp. 206.§
(1)bekezdésében és a Ptk. 556.§
(1)bekezdésében jelölte meg. Sérelmezte, hogy a bíróság tapasztalati tényként kezelte azt a körülményt, hogy a perbeli lopáskár idején a közbiztonság állapota olyan mértékben rossz volt, hogy a felperestől feltétlenül elvárható lett volna a lakás ajtajának kulcsra zárása. A Pp. 206.§-ának
(1)bekezdése megsértéseként értékelte annak mellőzését, hogy a bejárat vasszerkezetből, téglából, betonból és keményfából készített volt, a gépkocsit riasztó berendezéssel lezárta, a családi ház a nagytestű házőrző kutya és a riasztó berendezés által védett volt, házastársa a perbeli indítókulcs közelében tartózkodott. A másodfokú bíróság a kirívóan okszerűtlen értékelés eredményeként figyelmen kívül hagyta a Ptk. 556.§
(1)bekezdésére hivatkozását, és a súlyosan okszerűtlen értékelés eredményként jutott arra az álláspontra, hogy a bejárati ajtó be nem zárása súlyos, a biztosító mentesülését eredményező gondatlanságnak minősül. Magatartása nem irányult károkozásra, abban csak csekély mértékben hatott közre. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a szomszédos ház alacsonyabb kerítésének tényét ugyancsak terhére értékelte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta, hogy a felperes által hivatkozott szempontokat a másodfokú bíróság egyéb körülmények mellett értékelte, így a jogerős ítélet nem sértette a felülvizsgálati kérelemben elsődlegesen állított mérlegelési szabályt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275.§
(2)bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy a felperes rendkívüli perorvoslati kérelme nem megalapozott. A Casco biztosítás feltételeinek a biztosító mentesülésére vonatkozó pontja értelmében a biztosító mentesül a kár megtérítése alól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták, és a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség súlyos megszegése esetén is a mentesülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A biztosítónak a Pp. 164.§-ának
(1)bekezdése értelmében a perben azt kellett bizonyítania, hogy a kármegelőzési kötelezettséget jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul sértették meg, továbbá azt, hogy a kármegelőzési kötelezettség megsértésének következménye a kár (biztosítási esemény) bekövetkezése. A kármegelőzési kötelezettség megsértése tehát önmagában nem teremt jogalapot a biztosító mentesüléséhez. A biztosító a biztosítási szerződésben vállalt pénzbeli vagy természetbeli szolgáltatása teljesítését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a kármegelőzési kötelezettség megsértése és a kár (biztosítási esemény) bekövetkezése között okozati összefüggés állapítható meg. Az adott esetben a másodfokú bíróság a bizonyítékok értékelése alapján helytállóan állapította meg azt, hogy a lopáskár amiatt következett be, hogy felperes lakásának a bejárati ajtaját éjszakára záratlanul hagyta, így az ajtó közelében elhelyezett gépjárműkulcsokat a károkozó könnyűszerrel eltulajdoníthatta s ezzel megvalósította a lopás cselekményét. A biztosítási jogviszonyban a kármegelőzési kötelezettség teljesítésére kötelezett biztosított vagy más érdekelt a biztosítóval kötött külön megállapodás hiányában is köteles minden tőle telhetőt megtenni a károk megelőzése érdekében. Ennek a követelménynek nem tesz eleget az a biztosított, aki a le nem zárt lakásában az ajtó közvetlen közelében helyezi el gépjárművének kulcsait. Annak eldöntésére, hogy a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértése valósult-e meg, a bíróság jogosult. Miután a perbeli esetben ez a felperesi magatartás tette lehetővé a biztosítási esemény bekövetkezését, nem törvénysértő ennek a súlyosan gondatlan magatartáskénti minősítése. A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló tényállás a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróságot is köti. A Legfelsőbb megállapította, Bíróság hogy a a fentiekben jogerős ítélet kifejtett indokokkal nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben a Pp. 163.§
(3)bekezdésében, 206.§
(1)bekezdésében és a Ptk. 556.§
(1)bekezdésében megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Pp. 275.§-ának
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával hatályában fenntartotta. E döntés következtében a felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése szerint viseli az általa lerótt eljárási illetékből és jogi képviselője ügyvédi munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költségét, és köteles az alperes perköltségének megtérítésére. A Legfelsőbb Bíróság az alperes jogi képviselőjének ügyvédi munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet
(1)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. Budapest,
- október
- Dr. Bősinger Zsuzsanna a tanács elnöke s.k., Csánitzné Dr. Csiky Ilona előadó bíró s.k., Dr. Kiss Mária bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: tisztviselő