Gfv.30521/2008/4 – Kúria

Gfv.X.30.521/2008/4.szám A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a dr.Kicska Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Török Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen 1.498.547,-Ft jogalap nélküli gazdagodás és járulékai megfizetése iránt a Kecskeméti Városi Bíróság előtt 14.P.21.802/

1. szám alatt indult és a Bács-KiskunMegyei Bíróság
2. július 10-én kelt 2.Pf.20.653/2008/
3. számú jogerős ítéletével befejezett perben a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Bács-KiskunMegyei Bíróság 2.Pf.20.653/2008/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 25.000,- (Huszonötezer) Ft Áfát is tartalmazó felülvizsgálati perköltséget, és az államnak az állami hatóság külön felhívására 89.900,(Nyolcvankilencezer Kilencszáz) Ft le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes és néhai testvére, mint bérbeadó és a felperes, mint bérbevevő között
5. június 3-án határozatlan idejű bérleti szerződés jött létre a bérbeadó tulajdonát képező szentesi ... ingatlan egyik üzlethelyiségére. Ebben a bérlő vágott baromfi kiskereskedői tevékenységet kívánt folytatni. A bérleti szerzõdés egyebek mellett tartalmazta a 2 hónapos felmondási idő elteltével a bérlő köteles a bérlemény kiürítésére, sem kártalanításra, sem cserehelységre nem tarthat igényt.
6. november 10-én a padlásfeljáró előtti helységre is határozatlan idejű bérleti szerződés jött létre a peres felek között. Ez a szerződés is tartalmazta, a bérlő kártérítésre, cserehelységre nem tarthat igényt. A perbeli üzlethelyiséget az ÁNTSZ
7. július 17-én bezáratta, mert nem felelt meg az adott tevékenység folytatásához szükséges előírásoknak. Az alperes tájékoztatta a felperest a beruházás szükségességéről, melyhez a felperes hozzájárult. A beruházásokat a felperes
8. év során saját költségén elvégezte és az üzletet megnyitotta. A bérleti jogviszony fennállása alatt az alperessel szemben semmilyen igényt nem érvényesített. Az alperes az üzlethelyiséget is magában foglaló ingatlant
9. február 23-án eladta, a bérleti szerződést
10. február 26-án kelt levéllel
11. május
12. napjára felmondta. Alperes a felmondást elfogadta. 1.498.547,-Ft számlával igazolt beruházási költsége megfizetését kérte, melynek teljesítésétől az alperes elzárkózott. Felperes keresetében 1.498.547,-Ft jogalap nélküli gazdagodás, valamint ennek
13. június
14. napjától járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Kecskeméti Városi Bíróság
15. február 19-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Rendelkezett a perköltség megfizetéséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyéb szabályokról szóló
16. évi LXXVIII.tv. (Ltv.) 15.§ /1/ bekezdése szerint a bérbeadó és a bérlő megállapodhat a lakás (üzlethelyiség) átalakításáról, korszerűsítéséről. Ehhez azonban írásbeli megállapodás szükséges. A törvény azt is előírja, meg kell határozni a szerződésben melyik felet terhelik a munkák elvégeztetésének költsége. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével arra a meggyőződésre jutott, miszerint a felperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy az alperes vállalta a felújítási költségek megfizetését. A felperes leánya tanúvallomását nem tudta figyelembe venni elfogultságára tekintettel. Kifejtette továbbá, a jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius jellegű. Tekintettel arra, hogy a peres felek között bérleti jogviszony jött létre, a felperes követelése ezen a jogviszonyon alapul, a Ptk.361.§-ában foglalt szabályok nem irányadóak. A felperes a beruházásokat saját kockázatára és költségére végeztette el, ennek ellenértékére nem tarthat igényt, mivel az alperessel nem állapodott meg ebben. A Bács-Kiskun-Megyei Bíróság
17. július 10-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, jelen jogvita elbírálására, figyelemmel az Ltv.76.§ /1/ bekezdésében írtakra, a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, vagyis a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló többször módosított 1/
18. /I.19./ Korm. rendelet rendelkezéseit. A Korm. rendelet 10.§-a alapján a felperes jogosult volt a bérbeadó hozzájárulásával a beruházás kivitelezésére. A bizonyítékok mérlegelésével helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, miszerint felperes nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy alperes vállalta volna a beruházás költségeinek megtérítését. Így a felek között
19. november 10-én létrejött megállapodás rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni, mely kizárta a kártalanítást. Mivel a felek között létrejött szerződés kizárta a bérleményre fordított beruházások költségeinek, illetve az esetleges gazdagodásnak a megtérítését, ennél fogva a jogalap nélküli gazdagodás szabályai azok kisegítő, helyettesítő jellege folytán nem alkalmazhatóak. Felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és keresetének megfelelő határozat meghozatalát kérte. Kifejtette, az eljárás során bizonyította, hogy a bérbeadó a szükséges átalakítási munkák elvégzéséhez hozzájárult. Közölte azt is, hogy a kiadásokhoz nem tud akkor hozzájárulni, de kárpótolni fogja. Az átalakítás az alperes érdekeit is szolgálta, ugyanis az üzlet bezárása a bérleti díj elmaradását jelentette volna, az üzlet értékét a beruházás növelte. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata értelmében írásbeli megállapodás nélkül is meg kell téríteni a beruházások folytán előállt értékemelkedés összegét, mégpedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő. A perben eljárt bíróságok a bizonyítékokat egyezően akként mérlegelték, hogy a felperesnek nem sikerült bizonyítania, miszerint a peres felek között olyan megállapodás jött volna létre, hogy az alperes megfizeti a felperes beruházásainak értékét. A felülvizsgálati eljárásban, mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére csak rendkívül kivételes esetben van mód, ha a bizonyítékok értékelésére iratellenesen, a logika alapvető szabályaival ellentétesen került sor. Az adott ügyben ez nem állapítható meg. Tényként rögzíthető, hogy az alperes lányának tanúvallomásán kívül a jelentős számú többi tanú a felperes állítását nem igazolta. A felek között létrejött szerződések szerint a felperes „kártalanításra", „kártérítésre" nem tarthat igényt. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint helységbérleti szerződés esetén a bérbeadó a bérlő által az ingatlanon végzett beruházásokat csak erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak esetén, az abban foglaltak szerint köteles megtéríteni. A beruházások eredményeképpen az ingatlanban esetleg előállott (adott tényállás mellett ez is vitatott) értéknövekedés ellenértékét a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint sem igényelheti. Ennek akadálya a felek között fennálló szerződéses jogviszony, mely e kérdést akként rendezte, hogy a felperes nem tarthat igényt kártalanításra, kártérítésre. (Hasonlóan foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság a BH.2000/2/
20. számú jogesetben is). A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
21. /1/ bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp.78.§ /1/ bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a felperest kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, valamint az illeték feljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
22. január hó
23. napján.