← Magyarország

BKv.82 – Kúria

2009.El.II.E.3/

  1. szám BKv
  2. I. A Btk.
  3. §

(4)bekezdés e) pontja csak azokban az esetekben alkalmazható, amikor az elítélt szabadságvesztése letöltésére vonatkozó bírósági felhívás tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg. II. Amennyiben az elítéltet a jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztése esetében a Btk. 47. §
(4)bekezdés
  1. e)pontja alapján kizárják a feltételes szabadság kedvezményéből, majd e büntetést összbüntetésbe foglalják, akkor önmagában ez az ok nem akadálya az összbüntetésből feltételes szabadságra bocsátásnak. I. 1.
  2. a)A 2009. évi LXXX. törvény - 2009. augusztus 9. napján hatályba lépett - 9. §
(2)bekezdése szerinti módosítás alapján nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg (Btk. 47. §
(4)bek.
  1. e)pont). A módosításhoz fűzött indokolás szerint "az új szabály azt juttatja kifejezésre, hogy a büntetés végrehajtása során tanúsított kifogástalan magatartás magában foglalja a szabadságvesztés önkéntes megkezdését is". Egyidejűleg hatályba lépett a 2009. évi LXXX. törvény 53. §-a szerinti módosítás is, amely az 1979. évi 11. tvr.-t (Bv.tvr.) - a feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapításáról szóló - új 17. §-al egészítette ki. A 2009. tartalmaz. évi LXXX. törvény átmeneti rendelkezéseket nem
  2. b)Kétségtelen, hogy a Btk. 47. §
(4)bekezdés e) pontja az elítéltre nézve - az elkövetéskori büntető törvényhez képest hátrányosabb rendelkezés; a Btk. 2. § alkalmazásának azonban nincs helye. A Btk. 47. §
(4)bekezdés e) pontjának alkalmazása - a módosításhoz fűzött indokolásból is kitűnően - a végrehajtási jog körébe tartozó, mérlegelendő kérdés, csakúgy mint a feltételes szabadságra bocsáthatóság törvényi lehetőségének kérdése. Mindkettő az elítéltnek a végrehajtás vonatkozásában tanúsított magatartásához kapcsolódik. A Btk. 47. §
(4)bekezdés
  1. e)pontja önmagában nem változtat az elítélt büntetőjogi helyzetén. Az utóbb hatályba lépett módosítás folytán nem a törvény erejénél fogva kizárt a feltételes kedvezmény, hanem csak akkor, ha erre az elítélt önhibája - mint vizsgálandó, ehhez képest mérlegelendő körülmény - alapot ad. Az elítélt önhibás magatartása az a többlet, ami a rendelkezést megalapozza. Az összefüggésben önhiba sem magatartásával, az sem utólagos tanúsítása elbírált bűncselekmény elkövetési ítélettel alkalmazott a jogerős pedig nincs jogkövetkezményekkel.
  2. c)Értelemszerű, hogy a perbíró ítéletében nem rendelkezhet a Btk. 47. §
(4)bekezdés e) pontja alapján a feltételes kedvezményből kizárásról, mivel azt kizárólag jövőbeni esemény - a jogerős ítélettel kiszabott önhibából való meg nem kezdése A Bv.tvr. 17. §
(2)szabadságvesztés végrehajtásának alapozhatja meg. bekezdése alapján az ilyen döntés a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik. 2. a) A Btk. 47. §
(4)bekezdés e) pontja - az alkalmazás feltételeként - előzetes kötelezettséget nem ír elő. figyelmeztetési, kioktatási Ugyanakkor a Be. 43. §
(2)bekezdés f) pontja, valamint a Be.
  1. §-a alapján a terhelt - a nyomozóhatóság, az ügyész és a bíróság által - tájékoztatásra jogosult büntetőeljárási jogairól és kötelezettségeiről. Az
  2. évi
  3. tvr. (Bv. tvr.)
  4. §
(7)bekezdése alapján eltérő rendelkezés hiányában - a büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetőeljárás szabályai irányadók. A Bv.tvr. 2. §
(6)bekezdése alapján az elítélt köteles magát a büntetés végrehajtásának alávetni. A Bv.tvr.
  1. §-a alapján a büntetés végrehajtását a bíróság rendeli el; a végrehajtás a bíróság, a büntetés-végrehajtási szervezet, a rendőrség, valamint az e törvényben meghatározott más szervek feladata, a végrehajtásban más szervek és szervezetek is közreműködnek. A 9/
  2. (IV. 9.) IM rendelet 22-
  3. §-a rendelkezik a szabadságvesztés végrehajtása érdekében teendő intézkedésekről. A 9/
  4. (IV. 9.) IM rendelet - a 30/
  5. (VIII. 7.) IRM rendelet
  6. §-a által módosított,
  7. augusztus
  8. napjától hatályos -
  9. §
(3)bekezdése szerint: "Ha a bv. bíró végrehajtásának nincs megállapítja, akadálya, szabadságvesztés végrehajtásának tartalmazza, az hogy elítélt a hogy az a szabadságvesztés elítéltet felhívja megkezdésére. A szabadságvesztés a felhívás végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. A felhívás tartalmazza továbbá, a tájékoztatást arról, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg." Megelőzően a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 23. §
(3)bekezdése kioktatási kötelezettséget nem írt elő. A 6/1996. szabadságvesztés (VII. 12.) végrehajtása IM rendelet végett 10. történő §-a alapján befogadás szolgáló iratok:
  1. a)jogerős bírósági ítéletről szóló bírói értesítés; a alapjául
  2. b)elővezetésről szóló rendelkezés;
  3. c)elfogató parancs;
  4. d)a szabadságvesztés letöltésére vonatkozó bírósági felhívás;
  5. e)a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére vonatkozó ügyészi vagy bírói intézkedés;
  6. f)az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről szóló értesítés. Ha a bíróság szerinti - 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 10. §
  7. d)pontja felhívására végrehajtási intézetben az elítélt jelentkezik, az illetékes akkor ezen büntetés- intézet az elítéltet · a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 14. §
(1)bekezdés d) pontja alapján tájékoztatja a jelentkezési kötelezettségéről és a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről; és · a 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 14. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja alapján útba indítja a végrehajtásra kijelölt intézetbe.
  2. b)A hivatkozott jogszabályok alapján · a bv. bírót általános (megelőző) kioktatási kötelezettség terheli - figyelemmel az 1979. évi 11. tvr. 6. §
(7)bekezdésére - a Be. 43. §
(2)bekezdés f) pontja, illetve
  1. §-a alapján; · a bv. intézetet általános (megelőző) kioktatási kötelezettség terheli a 6/
  2. (VII. 12.) IM rendelet
  3. §
(1)bekezdés d) pontja alapján; · a bv. bírót
  1. augusztus
  2. napjától, a Btk.
  3. §
(4)bekezdés e) pontja vonatkozásában, kifejezett kioktatási kötelezettség terhelti a 9/
  1. (IV. 9.) IM rendelet - 30/
  2. (VIII. 7.) IRM rendelet bekezdése alapján.
  3. §-ával módosított -
  4. §
(3)c) Abból, hogy hatálybalépésével a Btk. 47. egyidejűleg §
(4)módosult bekezdés e) pontjának 9/
  1. (IV. 9.) a IM rendelet
  2. §
(3)bekezdése, előírva a kioktatási kötelezettséget, az következik, hogy a Btk. 47. §
(4)bekezdés e) pontja csak azokban az esetekben alkalmazható, letöltésére vonatkozó bírósági amikor felhívás a az szabadságvesztés ezirányú kioktatási kötelezettséget tartalmazta. Ez áll összhangban a bv. bírót is terhelő - figyelemmel az 1979. évi 11. tvr. 6. §
(7)bekezdésére, a Be. 43. §
(2)bekezdés f) pontja, illetve
  1. §-a alapján fennálló - általános (megelőző) kioktatási kötelezettség rendeltetésével. II.
  2. Amennyiben az elítéltet a jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztése esetében a Btk.
  3. §
(4)bekezdés e) pontja alapján kizárják büntetést a feltételes összbüntetésbe vonatkozásában - ez szabadság foglalják, okból - nem kedvezményéből, akkor lesz az kizárt majd e összbüntetés a feltételes szabadságra bocsátás. Jelentősége van ugyanis annak, hogy a Btk. 47. §
(4)bekezdés e) pontja értelmében megkezdésének egy önhibából adott elmaradása szabadságvesztés végrehajtása miatt a történik feltételes szabadság kedvezményéből kizárás. Ha az elítélt végrehajtás alatt a feltételes tanúsított szabadság magatartása kedvezményében miatt - nem - a részesül, akkor ezáltal utóbb nem lesz kizárva az összbüntetés vonatkozásában a feltételes szabadság lehetőségéből. A Btk. 47. §
(4)bekezdés
  1. e)pontja szerinti önhiba tanúsítása pedig - a törvénymódosításhoz fűzött indokolásból kitűnően - éppúgy mérlegelendő a kedvezmény tekintetében, mint a végrehajtás alatti más magatartás. 2.
  2. a)A 3/2002. BJE értelmezése alapján az összbüntetési ítélet rendelkező részében csak olyan rendelkezésnek van helye, amelyet az alapítélet is tartalmazott. A feltételes szabadságból - a Btk. 47. §
(4)bekezdés
  1. e)pontja alapján - történt rendelkezik. kizárásról Következésképpen nem az az ilyen összbüntetés kizáró alapítélete rendelkezés kívül esik az összbüntetésbe foglaláson.
  2. b)Ha mielőtt a büntetés-végrehajtási bíró a terheltet felhívta volna a szabadságvesztés megkezdésére, e büntetést (így például a Be. 327. §
(4)bekezdése szerint) összbüntetésbe foglalják, a terhelt pedig - önhibájából - az összbüntetés végrehajtása végett kibocsátott bírósági felhívásnak feltételes szabadságból történt nem tesz kizárása eleget, akkor értelemszerűen a az összbüntetésre vonatkozik. A feltételes szabadságból történt kizárásra vonatkozó rendelkezés azonban ilyenkor is a büntetés-végrehajtási bíró, s nem pedig az összbüntetési ítéletet meghozó bíró hatáskörébe tartozik, s ilyenkor sem az összbüntetési ítéletben kell róla rendelkezni. Budapest, 2009. december 16. Dr. Kónya István s.k. Dr. Márki Zoltán s.k. kollégiumvezető a kollégium jegyzője

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.