← Magyarország

BKv.78 – Kúria

2009.El.II.E.3/

  1. szám BKv
  2. I. Amennyiben a közélet, avagy a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése során a passzív vesztegető az aktív vesztegetőtől a vagyoni előnyt megszerzi, vele szemben arra, mint a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra a Btk. 77/B. §

(1)bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni. II. A passzív elrendelni, vesztegetővel ha a összefüggésben nem szemben nem lehet vagyonelkobzást bűncselekmény elkövetése révén szerezte a előnyt. meg vagyoni vagy azzal Amennyiben azonban az aktív vesztegető birtokából már kikerült a vesztegetésre szánt vagyoni előny, a Btk. 77/B. §
(1)bekezdésének e) pontja alapján vele szemben vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt. III. Annak a vagyoni előnynek az elvonására, amelyet az aktív vesztegető csupán ígért, nincs törvényes alap. Azt nem szerezte meg senki a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben, nem került sor arra sem, hogy az aktív vesztegető azt átadja, a birtokából nem elrendelésének a került ki, Btk. 77/B. így § vele
(1)szemben bekezdés vagyonelkobzás jelenleg hatályos rendelkezései alapján sincs helye. I. A vagyonelkobzás elrendelésére annak
  1. április
  2. napja óta hatályos rendelkezései alapján a közélet tisztasága elleni bűncselekmények kapcsán is a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés a) pontja alapján kerül sor abban az esetben, ha a passzív vesztegető a vagyoni előnyt bűncselekmény megszerzi. Az elkövetéséből eredő intézkedéssel - a a bűncselekmény bíróság a elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett - vagyont vonja el, és miután a vagyongyarapodás a passzív vesztegetőnél következett be, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni. II. Azokban az esetekben azonban, amikor a passzív vesztegető a jogtalan vagyoni felderítésében előnyt nem közreműködve szerzi pl. a meg, hanem postára a adott, bűncselekmény az asztalára letett vagyoni előny bűnjelkénti lefoglalásához segítséget nyújt, avagy átveszi ugyan a vagyoni előnyt, azonban azt a hatóságnak átadja, a vagyonelkobzás elrendelésének vele szemben a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés a) pontja alapján nincs helye. A Btk. 77/B. §
(1)bekezdésének e) pontja szerint azonban vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt. A vagyonelkobzás
  1. április 1-jén hatályba lépett új szabályai közé ez utóbbi rendelkezést csupán a
  2. évi II. törvény
  3. §-a iktatta be. Ezt éppen azok az esetek tették szükségessé, amelyekben a vagyoni előny már kikerült az aktív vesztegető birtokából, akár az átadása is megtörtént, azonban a passzív vesztegető azt nem szerezte meg. Ilyenkor a 77/B. vesztegetővel vesztegető § szemben által meg
(1)bekezdés kell nem az e) pontja általa adott szerzett - alapján - de az a aktív passzív vagyoni előnyre nézve elvonására, amelyet az a vagyonelkobzást elrendelni. III. Annak a vagyoni előnynek az aktív vesztegető csupán ígért, nincs törvényes alap. Amennyiben a vagyoni előnyt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vesztegetés passzív alanya, vele szemben a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés a) pontja alapján nem kerülhet sor a vagyoni előny kapcsán vagyonelkobzás elrendelésére. Miután a vagyoni előnyt az aktív vesztegető nem adta át, az a birtokából ki sem került, a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés e) pontja alapján vele szemben sincs helye vagyonelkobzásnak. A 77/B. §
(1)bekezdés d) pontja vagyonelkobzás elrendelését írja elő arra a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak; ez a fordulat azonban csupán az előkészületi cselekmények kapcsán teszi lehetővé a vagyonelkobzás alkalmazását. A vesztegetés esetében pedig a jogtalan vagyoni előny a bűncselekmény törvényi tényállási eleme; azt nem valamely más bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltétel biztosítása végett adják vagy ígérik, illetve fogadják el vagy kérik; mivel maga a jogtalan előny ígérete, átadása, kérése vagy elfogadása valósít meg bűncselekményt. Így e rendelkezés alapján sincs helye vagyonelkobzás elrendelésének az aktív vesztegetővel szemben az ígért - azonban át nem adott - vagyoni előnyre nézve. Az intézkedés alkalmazását a 77/B. § egyéb rendelkezései sem teszik lehetővé. Budapest, 2009. május 25. Dr. Kónya István s.k. Dr. Márki Zoltán s.k. kollégiumvezető a kollégium jegyzője

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.