SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.140/2007/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Herjeczki Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Herjeczki János ügyvéd 5700 Gyula, Béke sgt. 32/A) által képviselt (I.rendű felperes neve, címe) alatti lakos I. rendű és (II.rendű felperes neve, címe) alatti lakos II. rendű felpereseknek - a Dr. Kalas Renáta ügyvéd (1122 Budapest, Városmajor u. 33.) és a Dr. Bródy János ügyvéd (6724 Szeged, Pulcz u. 44.) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 7.G.40.200/2006/
- számú ítéletével szemben a felperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 16.000,- (Tizenhatezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A 12.446.000.000,- Ft jegyzett tőkével rendelkező X... Zrt. a Csongrád Megyei Bíróságnál mint Cégbíróságnál Cg.1... szám alatt, a 4.983.800.000,- Ft jegyzett tőkéjű Y... Zrt. a GyőrMoson-Sopron Megyei Bíróságnál mint Cégbíróságnál 2... szám alatt volt bejegyezve. Mindkét társaság közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező részvényese a (település neve)-i székhelyű Z... volt, a Magyar Állam 1 db szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezett, a felperesek a X... Zrt. kisebbségi részvényesei voltak.
- év végén a két társaság elhatározta az átalakulás folytán történő összeolvadását. Ennek érdekében először a felügyelő bizottságok hoztak döntéseket, majd mindkét társaságnál közgyűlést hívtak össze. A X... Zrt.
- január 20-i közgyűlésén az igazgatósági javaslatok és az átalakulás gazdasági indokainak ismertetése után a közgyűlés az 1.a. számú határozatával 12.419.153 -2- igen - köztük a „B" részvényes igen szavazatával - 253 tartózkodás mellett egyetértett a társaságok egyesülésének szándékával, annak módjaként az összeolvadást határozva meg. A létrejövő új társaság társasági formájaként a zártkörűen működő részvénytársaságot választották - a 12.419.406 szavazattal meghozott 1.b. számú határozattal -, egyhangúan döntöttek a vagyonértékelés végzéséről is azzal, hogy az átalakulási vagyonmérleg tervezetek és vagyonleltár tervezetek fordulónapja
- december
- (1.c. számú határozat). A részvényesek tájékoztatást kaptak arról is, hogy az összeolvadásról döntő második közgyűlést
- június 30-ig kell megtartani. Az ezt követő időben az egyesülni kívánó részvénytársaságok a közgyűlést előkészítő iratokat letétbe helyezték a székhelyük szerinti cégbíróságokon. A X... Zrt. vonatkozásában ez
- május
- napján történt meg, és az iratok május 29-től kezdődően voltak megtekinthetők. Ezek között szerepelt az egyesülési szerződés tervezete, a részvénytársaságok igazgatóságainak beszámolója, az (alperes neve) Zrt. alapszabálya és alapító okirata, valamint a könyvvizsgálónak az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentése. Ugyanakkor a két társaság székhelyein a fentieken túl meg lehetett tekinteni az Y... és X... Zrt-k 2002-
- évi mérlegeit, az Y...-ra, a X...-ra, valamint az (alperes neve) Zrt-kre vonatkozó fúziós vagyonmérleg tervezetét és a könyvvizsgálói jelentést, a jogelőd és a létrejövő jogutód társaság vagyonleltárait, a részvény cserearányokat és az ehhez kapcsolódó könyvvizsgálói nyilatkozatot, a társaságból kiváló részvényesekkel történő elszámolás tervezetét és az ehhez kapcsolódó könyvvizsgálói nyilatkozatot, az igazgatósági és felügyelő bizottsági beszámolókat, valamint az új társaság felügyelő bizottságának ügyrendjét. A X... Zrt.
- június
- napján megtartott második közgyűlése 24 határozatot hozott. Az 1/1-1/
- számú határozatokkal 12.418.647 igen és 1.000 nem szavazat ellenében elfogadták az Y... Zrt. és a X... Zrt. igazgatóságainak az összeolvadásról készített közös beszámolóját, a felügyelő bizottságoknak az összeolvadásról készült közös jelentését és az összeolvadást felügyelő független könyvvizsgáló jelentését. Ugyanilyen szavazati aránnyal került elfogadásra az 1/4 számú határozat, amellyel elfogadták az igazgatóságok által előterjesztett részvény cserearányt és a kerekítés szabályát. A cserearányt akként határozták meg, hogy 805,- Ft névértékű részvények esetében 1 db Y... Rt. részvény 1,8479 db (alperes neve) Zrt. részvényre, míg az ugyanilyen névértékű részvény esetében 1 db X... Zrt. részvény 1 db (alperes neve) Zrt. részvényre cserélhető. Az átváltás során nem egész számra kijövő részvény esetében a társaságok felfelé kerekítenek, és minden érintett részvényesnek 1 db részvénnyel többet juttatnak. Az 1/
- számú határozattal elfogadták az igazgatóságok által készített és a független könyvvizsgáló által auditált összeolvadási vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteket azzal, hogy a részvény cserearány kerekítés szabályára tekintettel a jogutód részvénytársaság jegyzett tőkéje a jogelőd társaságok jegyzett tőkéjéhez képest 2.958.000,- Ft-tal magasabb a saját tőke terhére. Ezt követően az 1/
- számú határozattal - az előbbiekkel azonos szavazati arány mellett - véglegesen elhatározták a két részvénytársaság összeolvadását, és egyebek mellett elfogadták az egyesülési szerződést (1/
- számú határozat), az összeolvadással létrejövő jogutód részvénytársaság alapító okiratát (1/
- számú határozat), a jogutód részvénytársaság alapszabályát (1/
- számú határozat), vezérigazgatót és felügyelő bizottsági tagokat választottak (1/12-1/
- -3Gf.I.30.140/2007/3.szám számú határozatok), megválasztották a jogutód társaság könyvvizsgálóját (1/
- számú határozat) és az 1/
- számú határozattal - 12.419.586 igen és 1 nem szavazat ellenében - felhatalmazták és megbízták a társaság igazgatóságát és vezetőségét az átalakulás végleges elhatározásával összefüggő valamennyi szükséges tájékoztatási, hirdetményi és hatósági eljárás lefolytatásával, illetve kezdeményezésével, valamint a részvények megsemmisítésével és az új dematerializált részvények kibocsátásával kapcsolatos eljárás lefolytatására, a szükséges szerződések megkötésére. A felperesek szabályszerű meghívás ellenére egyik közgyűlésen sem jelentek meg, hanem annak időpontját megelőzően írásban tettek fel kérdéseket, amelyeknek az ismertetését és megválaszolását kérték. A
- június 26-án írt levelükben a meghívó és mellékletek kézhezvételét elismerve arra hivatkoztak, hogy a közgyűlési előterjesztés több jogszabályt, így a számviteli törvényt, a Gt-t és a Ptk. számos rendelkezését sérti. Előadták, hogy az Y... Zrt.
- december 31-i vagyonmérleg tervezetét nem kapták meg, így a cserearányok nem ellenőrizhetők. Kérték továbbá „ismételten" a szükséges és hiányzó adatok, jegyzőkönyvek, stb. megküldését. Kérdéseik, felvetéseik megválaszolása a közgyűlésen - távollétükben - megtörtént. A Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság - az időközben megindult peres eljárás során -
- december
- napján Cg.3... számon bejegyezte az összeolvadással létrejött (alperes neve) Zrt-t, és ugyanilyen hatállyal törölte a cégjegyzékből a jogelőd társaságokat. A peres eljárásban az (alperes neve) Zrt. e tényt - magát alperesként megjelölve bejelentette, és az elsőfokú bíróság a
- február
- napján kelt
- sorszámú végzésével megállapította, hogy az alperesi X... Zrt. jogutódja az (alperes neve) Zrt. A felperesek keresetükben a
- június 27-i rendkívüli közgyűlésen meghozott 1/
- számú, az összeolvadást véglegesen elhatározó határozat hatályon kívül helyezését kérték, ezen keresztül sérelmezték a többi határozatot is, amelyeknek hatályon kívül helyezésére azonban kereseti kérelmet nem terjesztettek elő. Előadták, hogy a közgyűlésen meghozott határozatok jogsértőek, mert az összeolvadáshoz nem szerezték be a társaságok a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét, hiányosan kapták kézhez az összeolvadással kapcsolatos iratokat, nem kaptak az átalakulással összefüggően megfelelő felvilágosítást, nem történt meg a második közgyűlés előtt 30 nappal a cégbíróságon az egyesülési szerződés tervezetének letétbe helyezése. Állították, hogy a vagyonértékelés a számviteli törvény előírásaiba ütközött. Az átértékelés az Y... vagyonának jelentős növekedését eredményezte, annak ellenére, hogy a jegyzett tőke aránya a X...-nál túlsúlyban volt. Véleményük szerint a rendelkezésre álló dokumentumok nem tették lehetővé annak megállapítását, hogy a cserearány meghatározása milyen szempontok figyelembevételével történt. Az átértékelés részletei a nyilvánosság előtt nem ismeretesek, ezzel a X... Zrt. eljárása a számviteli törvény
- §
(3)bekezdésébe ütközött. Hivatkoztak arra is, hogy a X... vagyonában olyan vezetékhossz található, amely nincs, vagy csak a nullás számlaosztályban van nyilvántartva. Ez a vezetékhossz jelentős vagyonnak minősül, befolyásolja a cserearányok megállapítását és az átértékelés során érinteni és indokolni kellett volna. Állították továbbá, hogy mind a -4X..., mind az Y... érdekeltségi területén vannak új gázvezetékek, az átértékelésnél figyelembe vett eltérések pedig nem állapíthatók meg. Saját számításaik szerint a cserearányt a X... javára 66 %-ban, míg az Y... Rt. vonatkozásában 33 %-ban kellett volna figyelembe venni. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a határozat nem sérti a Tpvt.
- §-ának rendelkezését, mert a két jogelőd társaság nem minősül egymástól függetlennek. Állította, hogy a felperesek és a többi részvényes részére is megfelelően szolgáltatott adatot és információt, kérdéseik pedig a közgyűlésen megválaszolásra kerültek. A Gt-ben meghatározott iratok a társaságok székhelyén, illetőleg a székhelyük szerint illetékes cégbíróságokon megtekinthetők voltak, a letétbe helyezés határidőben megtörtént. Iratbetekintés hiányában a felperesek jogosultak lettek volna a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni az iratok kiadása érdekében, erre azonban nem került sor. Állította, hogy a X... tulajdonában álló összes vezeték megfelelő módon nyilván van tartva, a korábban esetlegesen nullás számlaosztályban nyilvántartott vezetékek
- december 31-vel egyes számlaosztályba kerültek át. Vitatta a felpereseknek a cserearányok nem megfelelő megállapításával és az átértékeléssel kapcsolatos előadását, hangsúlyozva, hogy az átértékelésre a Gt.
- §
(2)bekezdése alapján az átalakuló gazdasági társaságoknak joga volt. A vagyonértékelés a nemzetközileg elfogadott módszerekkel történt, ugyanígy az átértékelés is, amelynek kontrollját független könyvvizsgáló biztosította. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A Tpvt.
- §-ára történő hivatkozással kapcsolatosan rámutatott, hogy a jogelőd társaságok nem minősülnek független vállalkozásoknak, mert a Z... mindkét társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Ezen okból a Gazdasági Versenyhivatal engedélye az összeolvadáshoz nem volt szükséges. Az iratbetekintést illetően kiemelte, hogy a felpereseket megillette az iratkérés joga, azonban a tőlük elvárható magatartás e tekintetben az volt, hogy konkrétan jelöljék meg, mely iratokról kérnek másolatot azon túl, amelyeket kézhez kaptak. Konkrét kérelmet azonban nem terjesztettek elő. A székhely szerint illetékes cégbíróságokon az összeolvadó társaságok a Gt.
- §
(1)bekezdésében meghatározott iratokat a második közgyűlés napját megelőző 30 nappal letétbe helyezték, azokat a felperesek megtekinthették. Olyan kötelezettséget pedig a Gt. nem ír elő, hogy valamennyi iratot mindkét illetékes cégbíróságon letétbe kell helyezni. A letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt a felperesek törvényességi felügyeleti eljárást egyébként sem kezdeményeztek. A vagyonértékeléssel és a cserearány megállapításával kapcsolatosan rámutatott, hogy a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy a X... Zrt. vagyonához nyilván nem tartott további vezetékhossz is tartozik, illetőleg vezetékvagyon nullás számlaosztályban van nyilvántartva. A felperesek bizonyítási kötelezettségüknek a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés után sem tettek eleget, szakértő kirendelését ugyan kérték, de a szakértői díjat felhívás ellenére sem helyezték letétbe. Állításaikat a tanúként meghallgatott (tanú neve) nem támasztotta alá. Az átalakuló gazdasági társaságok a Gt. 63. §
(2)bekezdése értelmében jogosultak voltak a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeiknek és kötelezettségeiknek átértékelésére. A X... Zrt. a vagyonmérleg tervezeteket, a végleges vagyonmérleget és a vagyonleltárt is a -5Gf.I.30.140/2007/3.szám számviteli törvény szabályai szerint készítette el, annak nem megfelelő voltát a felperesek ugyancsak nem bizonyították. Szakértői bizonyítás hiányában nem volt megállapítható, hogy az átértékelés jogszerűtlenül történt volna, ugyanez vonatkozik a cserearányok megállapítására is. Nem volt megállapítható a számviteli törvényben foglalt alapelvek, így a teljesség, a valódiság és a világosság elvének sérelme sem. Mindezeket összegezve rámutatott, hogy nem volt olyan, a felperesek által hivatkozott jogszabály, amely az egyesülési folyamat során bizonyítottan sérült volna. Az alperesi jogelőd - a X... Zrt. -, majd a jogutód (alperes neve) Zrt. az eljárás során bizonyítási kötelezettségének eleget tett, felhívásra a szükséges adatokat közölte, a kért iratokat becsatolta. Ezzel szemben a felperesek az őket terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tettek eleget, álláspontjukat a meghallgatni kért tanú sem igazolta. Az ítélet ellen a felperesek éltek fellebbezéssel, amelyben eljárási szabálysértés miatt az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és ugyanezen bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását, az ügy érdemében pedig az ítélet megváltoztatását és a kereset szerinti döntés meghozatalát kérték. Előadták, hogy a jogutód társaság bejegyzésével megtörtént a jogelőd társaságoknak a cégjegyzékből való törlése, ezért alkalmazni kellett volna a Pp. 111-
- §-ának rendelkezéseit, vagyis az eljárás félbeszakadt. A félbeszakadás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig tart, és csak ezt követően folytatódhat az eljárás. A tárgyalási jegyzőkönyvből megállapíthatóan sem perbevonás, sem pedig perbelépés nem történt, de nem is történhetett, mert a felek vagy szabályszerű meghatalmazással rendelkező képviselőik nem voltak jelen a tárgyaláson. A félbeszakadás időtartama alatt pedig az ügy érdemét eldöntő határozatot nem lehetett volna hozni. Az ítéletet megalapozatlannak és tévesnek minősítették, mert álláspontjuk szerint az összeolvadó társaságok az átalakulással kapcsolatos felvilágosítási és iratmegküldési kötelezettségüknek nem tettek eleget. A vagyonértékeléssel és a cserearányok megállapításával kapcsolatosan előadták, hogy a szakértői költségek előlegezésére azért nem voltak hajlandók, mert az elsőfokú bíróság a megtámadott határozatok felfüggesztésére vonatkozó döntésének megváltoztatásával olyan helyzetet idézett elő, hogy a további bizonyítás értelmetlenné vált, mert pernyertességük esetén sem lehetett volna az ítéletet végrehajtani. Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítás hiányában is juthatott volna olyan következtetésre, hogy a X... Zrt. megszegte a Gt.
- §
(3)bekezdésében írtakat, mert a számviteli törvénynek a vagyon átértékelésre, a vagyonmérlegre és a vagyonleltárra vonatkozó előírásait formálisan sem teljesítette. A nyilván nem tartott vezetékhosszal kapcsolatosan kiemelték, hogy a kormány számára készült kimutatásban településenként szerepelt a tényleges vezetékhossz, ezért iratok alapján a különbözet meghatározható volt. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. -6A felperesek elsődlegesen lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozva az eljárás félbeszakadásának megállapítását és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérték, ezért mindenekelőtt abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az ítélethozatal szempontjából történt-e olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely e fellebbezési kérelmet megalapozná. Félbeszakad az eljárás, ha valamelyik fél meghal, illetve a jogi személy megszűnik. A fél halálával, illetve megszűnésével megszűnik a jogképessége, így a perbeli cselekvőképessége is (Pp. 48. §), perbeli jogképesség és cselekvőképesség hiányában az eljárás nem folytatható. A fél halála, illetve a jogi személy megszűnése miatti félbeszakadás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig áll fenn (Pp. 111. §
(1)bekezdés). A félbeszakadás tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket (Pp. 112. §
(2)bekezdés). Jelen esetben a per eredeti alperese - a X... Zrt. - a cégjegyzékből történt törléssel
- december
- napján szűnt meg (
- évi CXLIV. törvény
- §
(2)bekezdés). Az elsőfokú eljárás ezen esemény bekövetkeztével a törvény erejénél fogva félbeszakadt. A jogutód - az (alperes neve) Zrt. - a jogelőd megszűnését
- január
- napján, magát alperesként megjelölve bejelentette (
- sorszámú beadvány), a bíróság pedig a jogutódlás valószínűsítése (igazolása) érdekében cégmásolatot szerzett be. A
- február 12-én tartott tárgyaláson meghozott végzésével - a Pp. 61-
- §-aira történő utalással - megállapította, hogy a per alperese az (alperes neve) Zrt. A fellebbezéssel támadható végzést tartalmazó jegyzőkönyvet kézbesítette a tárgyaláson jelen nem lévő felperesi képviselőnek, a végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A perbeli jogutódlás bekövetkeztéig az elsőfokú bíróság a per érdemére vonatkozó intézkedést nem tett. Tény, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza a jogutódkénti önkéntes perbelépés bejelentését, a Pp. 61-
- §-aira történt hivatkozás azonban egyértelműen annak megtörténtére utal. A perbelépésnek a Pp.
- §
(1)bekezdésében írt feltételei fennálltak, ahhoz a felperesek hozzájárulására nem volt szükség (Pp. 61. §
(2)bekezdés). A félbeszakadás a jogutód perbelépésével megszűnt, a perbeli jogutódlás jogerős végzéssel történt megállapítására figyelemmel a félbeszakadásnak az eljárás jelenlegi szakában történő deklarálására irányuló fellebbezés minden alapot nélkülöz. Az elsőfokú bíróság pedig olyan lényeges eljárási szabálysértést nem követett el, amely ítéletének hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlését indokolná. A jogvita érdemét tekintve a felperesek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
- évi LVII. törvény (Tpvt.)
- §-a és az iratbetekintési joguk sérelme, továbbá az átalakulási vagyonleltár és vagyonmérleg teljességének és valódiságának hiánya, valamint a részvény cserearányok ebből eredő téves meghatározása miatt kérték az alperesi jogelőd - a X... Zrt. - közgyűlésének az összeolvadást véglegesen elhatározó 1/
- számú határozata hatályon kívül helyezését. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról rendelkező Tpvt.
- §-a a törvény kartelljogról szóló IV. fejezetének szabálya, amelynek a szervezeti egyesülés -7Gf.I.30.140/2007/3.szám (összeolvadás) szempontjából semmilyen jogi jelentősége nincs. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére a törvény VI. fejezete vonatkozik, így csak a Tpvt.
- § és
- §-ai állhatnak jelen üggyel összefüggésben. Az Y... és X... Zrt-k jogalanyiságának megszűnésével járó összeolvadást azonban a Tpvt. ex lege mentesíti a
- §
(1)bekezdésben írt, a Gazdasági Versenyhivataltól történő engedély beszerzési kötelezettség alól, mivel az összeolvadó vállalkozásokat ugyanaz a vállalkozás - a Z... - irányítja. A Tpvt. 23-
- §-a szerinti jogszabálysértések vizsgálatára és elbírálására egyébként kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezik hatáskörrel, nem pedig a bíróság (Tpvt.
- §
(1)bekezdés). A felperesek által a Tpvt. 69. §
(1)bekezdése alapján tett bejelentés folytán a GVH jogszabálysértést nem állapított meg. Alaptalanul hivatkoztak a felperesek az iratbetekintési joguk sérelmére és az alperes tájékoztatási kötelezettségének elmulasztására is. Az elsőfokú bíróság e vonatkozásban a tényállást helyesen állapította meg, mindenben helytálló indokolásával az ítélőtábla egyetért. A X... Zrt. vagyonértékelésével és az ebből eredő részvény cserearány megállapításával kapcsolatos állításaikat - azt, hogy a tényleges vagyon (gázvezetékrendszer) nagyságrendekkel nagyobb volt, mint a nyilvántartásokban szereplő és átértékelt vagyontömeg - a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a felpereseknek kellett volna bizonyítani. Ez szakértői bizonyítás útján történhetett volna meg, mert a felperesek ugyan valóban szolgáltattak adatokat, részletes kimutatásokat, azok megítéléséhez azonban olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik (Pp. 177. §
(1)bekezdés). A szakértői bizonyítással járó költségek előlegezése a Pp. 76. §
(1)bekezdése alapján a felpereseket terhelte. A szakértői díjat a Pp. 141. §
(2)és
(6)bekezdésére történt figyelmeztetés ellenére sem helyezték letétbe, szakértői bizonyítás hiányában kereseti tényállításaikat érdemi adat, bizonyíték nem támasztja alá (IBH 1992/2/
- számú eseti döntés). A bizonyítatlanság következményét maguk kötelesek viselni, ellentétes peradatok hiányában, a rendelkezésre álló adatok, okiratok alapján jogszabálysértés e vonatkozásban sem állapítható meg. Nem helytálló az a felperesi hivatkozás, hogy a sérelmezett határozatok felfüggesztésének megszüntetése és az összeolvadással létrejött új társaság cégbejegyzése után a szakértői bizonyítás értelmetlenné, a keresetüknek helyt adó ítélet végrehajthatatlanná vált volna. Amennyiben a céljuk az összeolvadás megakadályozása volt - és erre utal, hogy kizárólag az erről döntő 1/
- számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérték - az valóban nem vezethetett eredményre. A vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetek elfogadásáról, valamint a részvény cserearány meghatározásáról döntő 1/
- és 1/
- számú közgyűlési határozatok jogszabálysértő voltát viszont - bizonyítottság esetén - a bíróság megállapíthatta volna. A jogszabálysértés kiküszöbölése a részvény cserearány módosításával járt volna, amely szükségképpen a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemelését kívánta volna meg. Az
- évi CXLV. törvény (Ctv.)
- §
(2)bekezdése szerint, ha a bíróság vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletről vagy határozatról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról (itt: jegyzett tőke) megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő, a cégbíróságnak -8a törvényességi felügyeleti eljárást le kell folytatnia. Ennek során a törvényes működés helyreállítása érdekében a Ctv. 54. §
(1)bekezdés a)-
- e)pontjában írt intézkedéseket hozhatja meg, az
- f)pontban írtakat azonban nem, mert a cég bejegyzésére vonatkozó végzéssel kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás nem vezethet a cég megszűntnek nyilvánításához, kivéve, ha a cég alapítása bűncselekménnyel történt és ezt a tényt jogerős bírósági ítélet megállapította (Ctv. 54. §
(4)bekezdés). A perbeli esetben ilyen okra még a felperesek sem hivatkoztak. A vagyonértékeléssel, a részvény cserearány megállapításával kapcsolatos - esetleges részleges felperesi pernyertesség esetén az ítélet végrehajtása a törvényességi felügyeleti eljárás során történhetett volna meg. A bizonyítási kötelezettségük elmulasztása folytán azonban erre már nem kerülhet sor. Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét - indokolásbeli kiegészítésekkel - a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felpereseket a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte másodfokú eljárási költség megfizetésére. Szeged,
- június hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Szűts Károlyné dr.sk. előadó bíró Dr. Mányoki Zsolt sk. táblabíró