FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.189/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Török Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- február
- napján kelt 19.K.33.462/2009/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú részperköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 18.000 (tizennyolcezer) forint fellebbezési részilletéket, míg a fennmaradó 18.000 (tizennyolcezer) forint részilletéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A … Zrt. Záhony térségi széles nyomtávú vontatóvágány hálózat felújítása, pályaépítés I. ütem tárgyban, nyílt közbeszerzési eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé. A felhívás III.2.3)
- pontjának megfelelően kérte a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatását, amelyhez rendelt minimumkövetelmények alapján az ajánlattevő alkalmatlanságát eredményezte, ha nem állt rendelkezésére a további
- alpont három francia bekezdésében előírt 1; 2; 1 fő szakember. Az ajánlattételi határidőre mások mellett ajánlatot nyújtott be a felperes. Ajánlatának részét képezte alkalmasságának igazolásaként a minimum követelményeket teljesítő szakemberként, jelenleg a felperes, korábban a … Kft. alkalmazásában álló, 1979.11.
- születésű …, aki önéletrajzában szakmai referenciaként szerepeltette a Budapest - Ferencváros „C” elágazás - Vecsés kiz. vonalszakasz vasúti pálya- és felsővezeték átépítését (a továbbiakban: ferencvárosi projekt), ahol mint projektvezető dolgozott. Az ajánlatban ugyanezen projektre benyújtott referenciaigazolás szerint a projektvetetője H.T. volt. A Lövő-Bük és az ÁcsNagyszentjános-Győrszentiván vasútvonalak (a továbbiakban: Lövő-Bük és ácsi projektek) esetében … felelős műszaki vezetőként szerepelt az önéletrajza szerint. Az ajánlatkérő
- június 18-án hirdette ki az eljárás eredményét, a nyertes ajánlattevő a felperes lett. Az eljárást lezáró döntés ellen az … Konzorcium (a továbbiakban: kérelmező)
- június 25-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben a felperes ajánlatának érvényességét támadta, egyebek mellett abból az okból, hogy a felperes a ferencvárosi projekt esetében hamis adatot szolgáltatott azzal, hogy abban … projektvezetőként nevezte meg. A
- július 16-ai jogorvoslati tárgyaláson a kérelmét azzal egészítette ki, hogy a Lövő-Bük és ácsi projektek esetében is hamis adatszolgáltatás történt, e projektek műszaki vezetője nem azonos az 1979-es születésű … . Az alperes a D.324/24/
- számú határozatában a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott és egyebek mellett megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára és a Kbt. 88. §
(2)bekezdés b) pontjára, valamint a Kbt. 88. §
(1)bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 81. §
(3)bekezdését és a Kbt. 91. §
(1)bekezdését a felperes hamis adatszolgáltatása miatt. Az alperes az eljárást lezáró döntést megsemmisítette, és az ajánlatkérőt 5 millió forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. A kiegészített jogorvoslati elemek elkésettségére vonatkozó eljárásjogi kifogást elutasította, mindhárom projektet vizsgálta, és mindegyik esetében megállapította, hogy a felperes … szakmai megfelelőségére nézve hamis adatot közölt, ami kizáró ok, így az ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatot. Az alperes határozatának felülvizsgálata, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése, másodlagosan a megváltoztatása és annak megállapítása iránt, hogy nem szolgáltatott hamis adatot, a felperes terjesztett elő keresetet. Állította, hogy a Lövő-Bük és ácsi projektek esetében a jogorvoslati eljárás során előterjesztett kérelem elkésett, ezért azt az alperesnek el kellett volna utasítania. A ferencvárosi projekttel kapcsolatban azzal érvelt, hogy nem közölt valóságtól eltérő adatot, … ténylegesen projektvezető volt, mert projektvezetői feladatot látott el, annak pedig nem volt ismeretében, hogy az okirati szinten nem volt igazolható. Hangsúlyozta még, hogy a projektvezető feladatának nincs jogszabályi meghatározása, és a kifogásolt referenciamunkák nélkül is rendelkezett … a szükséges öt év előírt gyakorlattal, azaz megfelelt az alkalmassági követelményeknek. A felperes további két olyan szakembert is bemutatott, akik a szakmai követelményeket teljesítették, így a felperes megfelelt az alkalmassági követelményeknek. Alakilag is kifogásolta az alperes határozatát. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Egyetértett az alperessel abban, hogy a Lövő-Bük és ácsi projektekre vonatkozó jogorvoslati kérelem nem késett el, mert az alap és a kiegészített kérelem egyaránt a hamis adatszolgáltatás megállapítására irányult. A hamis adat Kbt.
- §.
- pontja szerinti fogalma alapján megállapította, hogy a jogszabály két együttes feltételt szab: az adatnak az azt szolgáltató által a valóságnak megfelelően ismertnek és attól eltérően közöltnek kell lennie. Erre figyelemmel mindegyik projektre nézve e feltételek meglétét vizsgálta. Mindegyik projekt esetére megállapította, hogy … projektvezetői jogosultsággal nem vitatottan nem rendelkezett, de magát önéletrajzában ekként jelölte. Irreleváns, hogy a gyakorlatban műszaki vezetői, projektvezetői feladatokat látott-e el, mert a kiírás szerint az ajánlatkérő a jogosultság igazolását várta el. … a társaság cégjegyzésre jogosult képviselője volt, aláírása szerepel az ajánlat valamennyi oldalán, így a felperes sikerrel arra sem hivatkozhat, hogy nem volt az ismeretében a valóságtól eltérő adatközlésnek. A hamis adatszolgáltatás tényét nem befolyásolja az sem, hogy a felperes az alkalmassági követelményt ezek figyelmen kívül hagyása mellett is teljesítette. Utalt a hamis adatszolgáltatás törvényi következményeire azzal, hogy az alól mentesítést nem adható, az alperes határozatában a felperest nevesítette, terhére a jogsértést megállapította. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak megváltoztatását kérte, és költséget igényelt. Kereseti előadásával egyezően érvelt, a kiegészített jogorvoslati kérelem elkésettsége, és a hamis adatszolgáltatás hiánya mellett. Úgy vélte, hogy … képviseleti és cégjegyzési joga önmagában nem elégséges ahhoz, hogy az általa esetlegesen tévesen adott adatok, információk, tények, valóságtartalma a felperesi cég részéről valóságnak megfelelően ismertnek legyen minősíthető. Az alperes határozatát alaki szempontból is kifogásolta, azzal, hogy a rendelkező rész az ajánlatkérőre tartalmazott megállapítást, a felperesre nem, csak utalást. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes költségben marasztalását kérte. Fenntartotta határozati álláspontját arra nézve, hogy a jogorvoslati kérelem kiegészítése iránti kérelem nem késett el. Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a Kbt. hamis adatszolgáltatásra vonatkozó előírásait, és azt helyesen is alkalmazta. A fellebbezés az alábbiak szerint - részben - alapos. Az elsőfokú bíróság a releváns tényeket helyesen állapította meg, a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei közt eljáró másodfokú bíróság elsődlegesen a Lövő-Bük és ácsi projektekre előterjesztett jogorvoslati kérelem elkésettségére vonatkozó döntést vizsgálta. A Kbt.
- §
- pontja szerint hamis adat a valóságnak megfelelően ismert, de attól eltérően közölt adat. A hamis adatközlés definíciójából következik, hogy a jogsértés megvalósul, ha egy adat hamis közlése megtörténik. A törvény nem különböztet rendbeliség szerint, a valóságnak megfelelően ismert adat, valóságtól eltérő közlése minden egyes adatra nézve önálló jogsértést valósít meg. Minden egyes jogsértést külön kell vizsgálni, így jelentősége van annak, hogy a jogorvoslati kérelemben a kérelmező mely adatok közlésére nézve állítja a hamis adatszolgáltatást, hiszen ha egy adatra a hamis adatközlés nem állapítható meg, egy másik adatra igen, a jogsértést elkövető (a hamis adatot szolgáltató ajánlattevő, az ezt figyelmen kívül hagyó ajánlatkérő) a törvényi következmények alól nem mentesülhet. Ha jogorvoslati kérelemre az eljárás megindul, a kérelemben állított jogsértéstől eltérő, más adatra alapított újabb jogsértés nem minősíthető a már előterjesztett jogorvoslati kérelem indokolásbeli kiegészítésének, hiszen más-más adat miatt kérik a jogsértés megállapítását. Közöttük összefüggés csak annyiban lehet, hogy mindkét beadvány a hamis adatszolgáltatást feltételezi, de más ténybeli alapon. Ez okból a jogorvoslati kérelem benyújtására biztosított határidő megtartottságát külön-külön vizsgálni kell. Így a Lövő-Bük és ácsi projektekre nézve állított hamis adatszolgáltatás nem tekinthető a ferencvárosi projekt tekintetében benyújtott jogorvoslati kérelem indokolásbeli kiegészítésnek, ezért az alperesnek a jogorvoslati határidő megtartottságát vizsgálnia kellett volna. A jogsértő esemény időpontja
- június 18-a volt, amikor az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette. A közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül nyújtható be jogorvoslati kérelem a Kbt.
- §
(2)bekezdése szerint. Ez a jogorvoslati kérelem előterjesztésének szubjektív határideje, amely jogvesztéssel jár. A
- június 18-i jogsértő eseményhez képest a szubjektív jogorvoslati határidő
- június 26-án járt le. Ehhez képest az … konzorcium ún. „kiegészített” jogorvoslati kérelme, amelyet a felek által nem vitatottan, a
- július 16-ai jogorvoslati tárgyaláson terjesztett elő - elkésett volt, nem merült fel adat arra nézve, hogy az újabb hamis adatszolgáltatás ténye később jutott volna a kérelmező tudomására. Az alperes ezért érdemben nem vizsgálhatta volna, hogy a Lövő-Bük és ácsi projektek tekintetében történt-e hamis adatszolgáltatás. Az elsőfokú bíróság helytelenül fogadta el az alperes álláspontját és bírálta el érdemben a Lövő-Bük és ácsi projektekre a hamis adatszolgáltatást megállapító döntést. A felperes terhére e két projektet illető megállapítások az elkésve előterjesztett jogorvoslati kérelem következtében nem róhatók. Ennyiben a felperes fellebbezése sikerre vezetett, ez azonban nem eredményezhette az alperes határozatának a felperesre kedvező megváltoztatását az alábbiak miatt. Az alperes a jogorvoslati eljárása során az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének jogszerűségét vizsgálta, a terhére állapított meg jogsértést. A jogorvoslati kérelem alaposságáról, illetőleg alaptalanságáról hozott döntést, amikor a Kbt.
- §
- pontja szerint vizsgálta, hogy történt-e hamis adatközlés. A hamis adatszolgáltatás megállapításának következménye egyrészt az ajánlatkérő marasztalása. A Kbt.
- §
(1)bekezdés b) pontja és a Kbt.
- § határozatban hivatkozott rendelkezései sérelmének megállapítását az indokolta, hogy az ajánlatkérőnek ki kellett volna zárnia az eljárásból a felperest, mert a hamis adatszolgáltatás kizáró ok, a közbeszerzési eljárásban való részvétel objektív akadálya. A kötelező kizárási ok következtében pedig a Kbt.
- §
(3)bekezdése értelmében szükséges lett volna, hogy az ajánlatkérő a felperesi ajánlatot érvénytelenítő döntést hozzon. Az alperesi döntés törvényi következménye másrészt, hogy a Kbt. 60. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti előírásból következően a hamis adatot szolgáltató, kizárt ajánlattevő három évig nem vehet részt közbeszerzési eljárásban. E törvényi következmény alóli mentesítésre nincs hatásköre sem az alperesnek, sem a bíróságnak. Az alperes pontosan meghatározta határozatának rendelkező részében a jogsértést, nevesítette a felperest, mint a hamis adatszolgáltatás elkövetőjét. Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy az alaki kifogása a felperesnek megalapozatlan. A ferencvárosi projekt esetében történt hamis adatszolgáltatásra vonatkozó elsőfokú ítéleti döntés helyes. Az elsőfokú bíróság a hamis adatszolgáltatás intézményét feltárta, lényegét helytállóan foglalta össze, következtetéseivel a másodfokú bíróság az alábbiak kiemelésével egyetért: A hamis adatszolgáltatás megállapítására alapot adó valós tény az volt, hogy a ferencvárosi projekt projektvezetője H.T. volt. Ez a tény a felperes számára tudott volt. Ebben a projektben a felperes fővállalkozóként részt vett, és a projekt egyes dokumentumaiban ő maga szerepeltette … egyszer mint projektmenedzser helyettest, másszor mint felelős műszaki vezetőt. Az ajánlatot a felperes állította össze, melynek része volt a vizsgált szakmai önéletrajz adott adat tartalommal. A tényekkel szemben utóbb sikerrel arra hivatkozni nem lehet, hogy a végzett feladat lényegében, ténylegesen projektvezetői tevékenység volt, mert az egyes státuszoknak tartalmat adó megnevezéseket adott projekt kivitelezői, így a felperes, határozta meg, attól eltérő adatot is ő közölt. A hamis adatszolgáltatás megállapításának jogszerűségét nem érinti, hogy a felperes az alkalmassági követelményeknek megfelelt-e, mert a kizárt ajánlattevő alkalmassági megfelelősége nem értelmezhető. A hamis adatszolgáltatás a ferencvárosi projekt esetében megvalósult, így függetlenül attól, hogy a másik két projektre nézve a másodfokú bíróság a jogsértést nem látta megállapíthatónak, az alperesi határozat megváltoztatásának nem lehetett helye. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés részben sikertelen volt, így a felperest a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése és a 81. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperesnek járó másodfokú részperköltség megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett fellebbezési illeték viseléséről a másodfokú bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés c) pontja, 43. §
(3)bekezdése, 46. §
(1)bekezdése, valamint a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §
(2)bekezdése alapján fele részben a felperes, az Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az alperes illetékmentessége folytán az R.
- §-a alapján fele részben az állam terhére rendelkezett. Budapest,
- június
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró,