← Magyarország

Mfv.10202/2009/7 – Kúria

Mfv.I.10.202/2009/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek a dr. Prémecz Attila ügyvéd által képviselt alperes ellen felmentés hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 24.M.5357/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 55.Mf.636.226/2007/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
  3. március
  4. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 55.Mf.636.226/2007/
  5. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja, egyebekben nem érinti. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 8.000 (nyolcezer) forint és 2.000 (kettőezer) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes az alperes jogelődjénél állt közszolgálati jogviszonyban a K. F. vezetőjeként.
  6. január 15-én az alperes a felperes vezetői megbízását visszavonta. A felperes részére döntéshozó (kárpótlási ügyintézői) munkakört ajánlott fel, amelyet a felperes nem fogadott el, ezért
  7. január 21-én a közszolgálati jogviszonyát az alperes megszüntette.A Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.531/2004/
  8. számú végzésével elrendelt megismételt eljárásban a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 24.M.5357/2005/
  9. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, kötelezve 20.000 forint alperesi perköltség megfizetésére.A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes részére felajánlott döntéshozói munkakör a felperes végzettsége és a képzettsége szempontjából megfelelő munkakörnek minősült, és nem volt összeférhetetlen a korábbi vezetői beosztásával. Nem találta felajánlhatónak a felperes részére a k. kirendeltségvezetői (korábbi elnevezéssel: irodaigazgatói) munkakört sem, mert azt a felperesi vezetői megbízás visszavonásakor B.Cs. eredeti munkaköre mellett megbízott vezetőként töltötte be.A munkaügyi bíróság megállapította az alperes jogelődjének főigazgatóhelyettesi munkaköre felajánlhatósága tekintetében, hogy
  10. január 1-jén, azaz a felperes felmentésekor az alperesnél nem volt köztisztviselői státusz az általános főigazgató-helyettesi feladatra, függetlenül attól, hogy a 2001-ben hatályba lépett SzMSz a főigazgató-helyettesi munkakört nevesítette. Helytállónak találta az alperes azon hivatkozását, hogy nem várható el a közigazgatási szervtől, hogy egy magasabb vezetői munkakört ajánljon fel a köztisztviselőnek akkor, ha a vezetői megbízását visszavonja.A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 55.Mf.636.226/2007/
  11. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, kötelezve az alperest kamat címén bruttó 739.000 forint után
  12. január 22-étől február 5-éig, bruttó 589.647 forint után
  13. január 22-étől
  14. március 5-éig, 589.647 forint után
  15. január 22-étől
  16. április 5-éig, 589.647 forint után
  17. január 22-étől
  18. május 5-éig, 589.647 forint után
  19. január 22-étől
  20. június 5-éig, 589.647 forint után
  21. január 22-étől
  22. július 5-éig, 356.325 forint után
  23. január 22-étől
  24. július 5-éig évi 11 %-os késedelmi kamatot, továbbá 6 nap szabadság megváltás címén 112.582 forint, és ennek
  25. január 22-étől a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamat megfizetésére. Az ezt meghaladó szabadság megváltás iránti kereseti kérelmet elutasította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, megállapítva, hogy az eljárás illetékét az állam viseli. Kötelezte a felperest 12.000 forint alperesi másodfokú perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság érdemi döntésével, miszerint a felperes által megjelölt munkakörök üresnek, így felajánlható munkakörnek nem minősültek. A munkáltató működési körébe tartozik, hogy a költségvetési szempontok figyelembevételével egy státuszt ne töltsön be, vagy annak ellátására helyettesítéssel intézkedjen.Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító rendelkezése a felperes által kifogásolt összegszerűség tekintetében indokolást nem tartalmazott, a másodfokú bíróság azonban az adatok alapján azt állapította meg, hogy a felperest a késedelmes kifizetések után járó kamatok, és a hat nap szabadság megváltás ellenértéke megilleti, ezért e körben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a felmentés jogszerűségét elbíráló rendelkezései elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és e körben az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az eljáró bíróságok a bizonyítási eljárás eredményét helytelenül mérlegelték, és téves jogkövetkeztetést vontak le a felajánlható munkakörök tekintetében. Hangsúlyozta, hogy B.Cs.-t az alperes jogelődje az irodaigazgatói teendők helyettesítési jogkörben való ellátásával az állás betöltéséig terjedő időre bízta meg eredeti jogtanácsosi munkaköre ellátása mellett. Álláspontja szerint ha az állás betöltött lett volna, akkor a helyettesítésre nem lett volna szükség. Ezért ezen munkakör felajánlása a munkáltatónak jogszabályi kötelezettsége volt.Véleménye szerint ugyancsak üres és felajánlható lett volna a főigazgató-helyettesi munkakör is. Nem valós ugyanis H.E.-nek, az alperesi jogutód főigazgatójának azon nyilatkozata, mely szerint az alperes a főigazgató-helyettesi munkakört a kárpótlási feladatok és a hivatali létszám folyamatos csökkenése miatt 2002-ben nem kívánta betölteni. A
  26. november 1-jei SzMSz módosításban ugyanis változatlanul szerepelt a főigazgató-helyettesi pozíció a
  27. novemberi szervezeti átalakulások és létszámleépítés ellenére. A K.K.I. 2002-ben pedig új feladatokat kapott. A főigazgatóhelyettesi, mind a főigazgatói státusz azonban
  28. januárban is megmaradt, csak a mindkét munkakört betöltő dr. Karner Ottó távozott
  29. szeptemberében a hivatal éléről.Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte.Hangsúlyozta, hogy B.CS. vezetői megbízásával kapcsolatos per adatai nem képezhetik a jelen felülvizsgálati eljárás tárgyát. A per adataiból is megállapítható, hogy a kirendeltség-vezetői munkakör általa a felperes vezetői megbízása visszavonásakor betöltött volt, így nem volt felajánlható (BH.2006.227.).A főigazgató-helyettesi munkakörrel kapcsolatosan azt emelte ki, hogy az SzMSZ e munkakörhöz önálló feladatokat nem határozott meg, jogköre a főigazgató általános helyettesítésére terjedt ki. Ezzel az SzMSz csak az elvi lehetőségét teremtette meg annak, hogy a főigazgató helyettesítésére irányító, ellenőrző jogkörének segítésére főigazgató-helyettest nevezzen ki. A munkáltató azonban ezen lehetőséggel nem élt. Ezt a munkakört a
  30. április 1-jei állománytábla sem tartalmazta. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ktv. perbeli időben hatályos
  31. §

(8)és
(9)bekezdése értelmében a vezetői megbízás visszavonása után felajánlott munkakör elutasítása miatti felmentésre akkor kerülhetett sor, ha nem volt a köztisztviselő végzettségének és a képzettségének megfelelő másik vezetői, vagy ennek hiányában köztisztviselői munkakör. A felperes alaptalanul állította, hogy a k. kirendeltség-vezetői, továbbá a főigazgató-helyettesi vezetői munkakörök a részére felajánlhatók lettek volna. A köztisztviselő részére ugyanis felajánlhatónak csak üres (betöltetlen) munkakör minősülhet (BH.2006.227.). Helytálló a másodfokú bíróság érvelése, miszerint a munkáltató működési körébe tartozó célszerűségi kérdés, hogy gazdasági szempontok alapján egy munkakörre biztosít-e státuszt (főigazgatóhelyettesi munkakör), vagy egy meglévő státuszt önálló munkakörként, avagy helyettesítéssel tölt be (k. kirendeltségvezetői munkakör).A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló peradatok alapján dönt, és nincs helye bizonyítás felvételének. Erre tekintettel az alperesi felülvizsgálati ellenkérelemhez csatolt B.Cs. munkaügyi perének anyagát, és a 2002.áprilisi állománytáblát tartalmazó iratokat nem vizsgálhatta. A perben B.Cs. tanúkénti meghallgatásakor elmondta, hogy
  1. január 15-én megbízott vezető volt, továbbá jegyzőkönyvben rögzítette a bíróság a tanú munkaügyi perében született bírósági határozatok tartalmát, mely szerint a tanú vezetői megbízást kapott a közigazgatási szerv elkülönült szervezeti egységének vezetésére, és így jogosulttá vált a vezetői illetményre (jegyzőkönyv). Mindebből helytálló az eljáró bíróságok által levont köveztetés, miszerint a k. kirendeltség-vezetői munkakör nem volt üres, így a felperesnek felajánlható munkakör. Nem vitatottan a vezetői megbízás visszavonásakor az alperes jogelődjénél hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat nevesítette a főigazgató-helyettesi munkakört a főigazgató általános helyetteseként a számára külön megjelölt feladatok nélkül. Tény, hogy K.O. volt főigazgató-helyettes jogviszonyának
  2. szeptemberi megszűnését követően ilyen munkakörű köztisztviselőt az alperesnél nem foglalkoztattak. A főigazgató helyettesítésére csak a távollétében volt szükség, amelyet az egyes főosztályvezetők szakterületükön szükség esetén elláttak (irat, H.E. főigazgató nyilatkozata). Nem annak van tehát jelentősége, hogy az alperesi jogelőd feladatköre és a létszámhelyzete indokolta-e a főigazgatóhelyettes alkalmazását, hanem annak, hogy e munkakörre volt-e az alperesnél álláshely biztosítva, mert azt csak ekkor lehetett volna létező, üres álláshelyként a felperesnek felajánlani. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  3. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Kötelezte a pervesztes felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége viselésére a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján. Az ügyben még irányadó 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §
(1)bekezdés f) pontjára, és a 3. §
(3)bekezdésére figyelemmel a
  1. § alapján az állam viseli. Budapest,
  2. március
  3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.