Kfv.III.37.844/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Tímár Csaba pártfogó ügyvéd által képviselt B. B. felperesnek a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala alperes ellen szociális ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Baranya Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 7.K.20.469/2009/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.469/2009/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. A felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját teljes egészében az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperesnek, mint aktív korú, nem foglalkoztatott személynek a neki
- február
- napján kézbesített határozat szerint február
- napjától október
- napjáig havi 48.735.- Ft rendszeres szociális segélyt folyósítottak. A rendszeres szociális segély megállapításánál azt is értékelték, hogy a felperes élettársa is jövedelem nélküli. A felperes élettársa
- február
- napjától december
- napjáig 60.000.- F-ot meghaladó havi keresetpótló juttatásban részesült. Az élettárs keresetpótló juttatásáról a felperes szóban tájékoztatta az önkormányzat családsegítő és gyermekvédelmi szolgálatát, majd állítása szerint az
- számú Területi Szociális Központot is. Ez utóbbi bejelentésnek írásos nyoma nincs. Az alperes a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a felperest a neki folyósított juttatás és járulékai visszafizetésére kötelezte.
- február
- napján kelt 19-1862/
- számú jogerős határozatában arra hivatkozott, hogy a felperes bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, jóllehet az élettársa jövedelme megváltozott. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett, csak azt az Területi Szociális Központban nem rögzítették. A megyei bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint a felperes a peres eljárás során lefolytatott bizonyítási eljárásban megfelelően igazolta bejelentési kötelezettsége teljesítését, ezért őt a visszafizetésre nem lehetett volna kötelezni. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a bíróság tévesen állapította meg a felperes bejelentési kötelezettségének teljesítését, következtetése a bizonyítékokkal ellentétes volt. Jogszabálysértésként a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-át, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Szt./
- §-ának,
- § /1/ bekezdésének a/ pontját jelölte meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alapos. Az Szt.
- §-a alapján a szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeinek megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Erre a kötelezettségre az elsőfokú hatósági határozat rendelkező része felhívta a felperes figyelmét az ellátás visszafizetésének kötelezettségére utalással. Az Szt.
- § /1/ bekezdésének a/ pontja szerint az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére. Az ügyben eljáró szervnek és a megyei bíróságnak az eljárás során azt kellett megvizsgálni, hogy a felperest a nem vitásan jogosulatlanul igénybe vett ellátással kapcsolatban rosszhiszeműség terheli-e. Ezzel kapcsolatban az alperes azt állapította meg, hogy a felperes bejelentési kötelezettségének elmaradása miatt nevezetesen, hogy a jogosultsága a folyósítás időtartama alatt megszűnt, rosszhiszeműség terheli, ezért helye volt a szociális ellátás megszüntetésének és a visszafizetésre kötelezésnek. A megyei bíróság a rosszhiszeműség megállapíthatósága körében bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során figyelembe vette a Helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak azt a tájékoztatását, mely szerint a felperes
- április
- napján náluk megjelenve tájékoztatta őket, hogy élettársa szakács tanfolyamra felvételt nyert. A Családsegítő Szolgálat ügyintézője tájékoztatta ekkor a felperest arról, hogy e bejelentését meghatározott határidőn belül köteles jelezni a Területi Szociális Központ ügyintézőjének. A megyei bíróság tanúként kihallgatta a Területi Központ ügyintézőjét, aki vallomásában határozottan állította, hogy nem volt bent nála a felperes bejelenteni, hogy bármiféle változás állott volna be viszonyaiban. A felperes csak utána kérdezte az ügyintézőtől, hogy mi a teendője, amikor a határozatot már kézhez kapta. Az ügyintéző arról is nyilatkozott, hogy a bejelentésekről magával a bejelentővel íratja meg a nyilatkozatot, vagy arról hivatalos feljegyzést vesz fel. Az áttekintett más ügyeiben ezek megtalálhatók. Ténykérdés, hogy a felperest a bejelentési kötelezettség a Területi Szociális Központnál terhelte. A megyei bíróság által felvett jegyzőkönyvből megállapítható, hogy az ügyintéző nyilatkozata szerint a bejelentési kötelezettségének a felperes nem tett eleget. Ehhez képest a megyei bíróság tévesen értékelte úgy a bizonyítékokat, hogy a felperes bejelentési kötelezettségének az elsőfokú hatóságnál eleget tett, hiszen a bizonyítékok pontosan ennek az ellenkezőjére utalnak /Pp.
- § /1/ bek./. Minthogy ennélfogva megállapítható, hogy a felperes bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, vele kapcsolatban megállapítható a rosszhiszeműség is, ezért a visszafizetésre kötelező határozat jogszerű volt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
- §ának /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Az Szt.
- §-a szerint az eljárás illeték- és költségmentessége folytán az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett. A pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
- június
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró