FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 2.Kf.27.060/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Biczó és Vadócz Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Vadócz Ferenc ügyvéd által képviselt felperesnek a Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd által képviselt Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, Köztársaság tér 7., Hiv. sz.: ...) alperes ellen energia ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi november hó
- napján kelt 4.K.30.072/2009/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (azaz tízezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 36.000 (azaz harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A szolgáltató, mint elosztói engedélyes biztosítja a felperes tulajdonában álló ingatlan gázellátását. A szolgáltató megbízottjai
- május
- napján a felperesi fogyasztási helyen a mérőóra sérülése miatt szabálytalan gázvételezést vélelmeztek. Ezért a felperes jelenlétében jegyzőkönyvet vettek fel. Rögzítették, hogy a mérőóra számlálószerkezetének ólomplombája sérültnek látszik. A leszerelt mérőórát
- augusztus
- napján - a felperes távollétében - igazságügyi műszaki szakértő vizsgálta meg. Megállapította, hogy a mérőóra jobb oldali ólomzára bontott, emiatt segédeszköz nélkül a számlálószerkezethez hozzá lehet férni, vagyis az a helyéről kiemelhető és tetszőlegesen állítható. Levegőátfújásos módszerrel megvizsgálva a mérőóra kb. 50%-át jelzi az átáramló gázmennyiségnek. Rögzítette, hogy a számdobokat hajtó fogaskerék fogaiból ötöt lefaragtak, ezért a mérővel hiteles fogyasztásmérés nem végezhető. A szolgáltató a földgázellátásról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Get.) 43.§-ának
(2)bekezdés c) pontja szerinti közüzemi szerződésszegés miatt kötbér, a gázmérő rongálásával okozott kár és annak cseréjével felmerült költség, valamint a szakértői vizsgálati díj megfizetésére hívta fel a felperest. A felperes az alpereshez benyújtott fogyasztói panaszában sérelmezte a terhére megállapított közüzemi szerződésszegést. Nem ismerte el a mérőóra sérülését és a szabálytalan vételezést. Kifogásolta a szolgáltató eljárását és a szakvélemény megállapításait sem fogadta el. A szolgáltató - az alperesi megkeresésre - megküldött válaszában a helyszíni ellenőrzésen és a szakértői vizsgálaton megállapított tényekre hivatkozott. Mellékelten megküldte a felperesi gázfogyasztási kimutatást. Állította, hogy az Üzletszabályzatában rögzített módon számította ki a szerződésszegés miatti kötbért. Az alperes a
- november
- napján kelt ... számú határozatában a felperes fogyasztói panaszát elutasította. Megállapította, hogy a (szakértői vizsgálatra szabályszerűen csomagolt) gázmérő sérülései nem véletlen, hanem egyértelműen a mérés befolyásolására irányuló szándékos cselekmény következményei. A szakvéleményben megállapított méretlen gázvételezést támasztja alá a szolgáltató által megküldött felperesi földgázfogyasztási kimutatás is. Ebből kitűnően, a fogyasztási helyen felszerelt készülék névleges teljesítményét vizsgálva a fogyasztás (ami
- évtől látszólag indokolatlanul visszaesett) a korábbi évekhez képest alacsonyabb értékeket mutat. A szolgáltató a Get. 43.§-ának
(2)bekezdés c) pontja szerinti közüzemi szerződésszegés miatt, a Get. 45.§-ának
(2)bekezdés
- b)és
- c)pontja alapján az Üzletszabályzatának III/5/a. melléklete
- d)pontjában előírtaknak megfelelően meghatározott kötbért számlázott. A felperes kereseti kérelme az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére irányult új eljárásra történő kötelezés mellett. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. és 72.§-aira hivatkozva sérelmezte, hogy az alperes külön bizonyítást nem folytatott le, nem hallgatta meg személyesen. Lényegében a szolgáltatónak a hatóság megkeresésére adott válaszát fogadta el és erre alapítottan hozta meg döntését. Kifogásolta, hogy az alperes a szolgáltató által megállapított kötbér összegszerűségét nem vizsgálta. Utalt arra, hogy a mérőóra sérülésének időpontját a szakértő nem állapította meg, emiatt nem zárható ki az sem, hogy a fogyasztásmérő a felszereléskor, esetleg a leszereléskor, avagy külső beavatkozás nélkül a használat során sérült meg. Álláspontja szerint a gázfogyasztás adatai között 50%-os eltérés nincs, mert a tényleges fogyasztás csökkenését okozhatta az enyhe téli időjárás, így ez semmiféle okozati összefüggésben nincs a mérőóra sérülésével. Szakértői bizonyítás lefolytatását indítványozta. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra tekintettel, hogy a határozata megalapozott és jogszerű. A rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható volt a felperesi fogyasztási helyen a szabálytalan vételezés ténye. Hangsúlyozta, hogy a felperes panaszát kivizsgálta és a vonatkozó eljárási szabályokat betartva hozta meg döntését. Csak azt vizsgálhatta, hogy a kötbér mértéke megfelel-e a szolgáltató Üzletszabályzatában előírtaknak. A felperes a szolgáltató vele szemben érvényesített követelését (kötbér, egyéb költség) polgári perben vitathatja. A perben a szolgáltató - értesítés ellenére - beavatkozni nem kívánt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes keresetében olyan érveket felsorakoztatni nem tudott, ami azt támasztaná alá, hogy az alperes nem a vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályi előírásoknak megfelelően hozta meg döntését. A szakértői vizsgálat eredményeként megállapítható volt, hogy a felperesi fogyasztási helyen a mérőberendezés manipulálása miatt a gáz vételezése szabálytalan volt, így a Get. 43.§-ának
(2)bekezdés c) pontja szerinti szerződésszegés megvalósult. A felperes állítása, miszerint a mérőórát nem rongálta meg és ezért szabálytalanul sem fogyasztott gázt, a panaszbeadványból ismert volt az alperes előtt, ezért a tényállás tisztázási kötelezettsége körében nem merült fel annak szükségessége, hogy a felperest e körben személyesen hallgassa meg vagy külön nyilatkoztassa. Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a hatóság a kötbér összegszerűségét nem vizsgálta, mivel a határozatban rögzítette, hogy a kötbér a szolgáltató Üzletszabályzatának megfelelő mértékben került kiszámlázásra. A felperesnek a szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát mint szükségtelent mellőzte, figyelemmel arra, hogy a perben nem merült fel olyan jelentős tény vagy egyéb körülmény, amelynek megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelemre lett volna szükség. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra való kötelezését kérte. Ismételten arra hivatkozott, hogy az alperes nem a Ket. 71. és 72.§-aiban foglaltaknak megfelelően folytatta le az eljárást. Sérelmezte, hogy kérelme ellenére az elsőfokú bíróság a perben nem rendelt el szakértői bizonyítást. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte érdemben helyes indokai alapján. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340.§-ának
(5)és
(6)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§-ának
(3)bekezdése alapján a felperes fellebbezése és az alperesi ellenkérelem korlátai között vizsgálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 206.§-ában írtaknak megfelelően eljárva a tényállást feltárta, és ítélete indokolásában rögzítette, hogy miért nem tartotta elfogadhatónak a felperes érveit, és mely tények és körülmények figyelembevételével utasította el a felperes keresetét. Indokolta a szakértői bizonyítás - mint szükségtelen - mellőzését is. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróságnak a döntését megalapozó következtetéseivel, így azok megismétlését szükségtelennek tartotta, mivel a felperes fellebbezésében az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozataihoz képest újat nem adott elő, és az ítélet jogszerűségét megdöntő indokokat nem hozott fel. Mindezek folytán a másodfokú bíróság a Pp. 254.§-ának
(3)bekezdése alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A Get. 43.§-ának
(2)bekezdés c) pontja szerinti közüzemi szerződésszegés megállapítása szempontjából a szabálytalan gázvételezés és a gázmérő rongálás tényének van jelentősége. A szakvéleményben rögzített megállapítások egyértelműen azt igazolják, hogy a gázmérő több helyen sérült (a záró pecsétet megbontották, a fogaskereket manipuláltak, segédeszköz nélkül a számlálószerkezethez hozzá lehet férni), ezért hiteles fogyasztásmérésre nem alkalmas. A Get. 42.§-ának
(6)bekezdése alapján a gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége. A szakértő szerint a gázmérő sérülései egyértelműen a mérés befolyásolására irányuló szándékos (nem szakszerű) cselekedet eredményei. Ennél fogva a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a sérülések a mérőóra felszerelése előtt, leszerelése közben, avagy a működés során keletkezhettek. Az a tény, hogy a felperest a hatóság személyesen nem hallgatta meg és nem nyilatkoztatta nem minősíthető akként, hogy a felperes ügyféli jogait ne tudta volna érvényesíteni. A felperes a helyszíni ellenőrzéskor jelen volt és biztosított volt számára, hogy a gázmérő leszerelésével kapcsolatos kifogásait jegyzőkönyvbe kérje rögzíteni. A felperes ezzel a lehetőségével nem élt, továbbá értesítés ellenére a szakértői vizsgálaton nem vett részt. A szolgáltató megbízottjai a felperes jelenlétében szerelték le és csomagolták be a mérőórát, ami a szakértői vizsgálatról készült jegyzőkönyv szerint sértetlen csomagolásban került a szakértőhöz. A mérőóra mérésének befolyásolására irányuló szándékos behatás szakértői értékelése alapján megállapítható, hogy az okozott eltérések sem a fel-, sem a leszereléskor nem keletkezhettek, de a használat során sem. Nem merült fel sem a közigazgatási eljárásban, sem az elsőfokú eljárásban olyan körülmény, és a felperes sem hivatkozott olyan releváns tényre, ami a szakértői vizsgálat objektivitását, annak eredményét megkérdőjelezné. A felperes a szakértői bizonyítás szükségességét megalapozó olyan indokot vagy bizonyítékot sem hozott fel, ami szükségessé tette volna a szakértői bizonyítás elrendelését, ezért indítványának - indokolt - mellőzése nem volt jogsértő. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét. A fellebbezési illeték összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 46.§-ának
(1)bekezdése értelmében - figyelemmel az Itv. 39.§-ának
(3)bekezdés c) pontjára - 36.000 forint; ennek viselésére a pervesztes felperes a 6/986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles. Budapest,
- évi május hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. tanácselnök dr. Bacsa Andrea sk. előadó bíró dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő