Pfv.20621/2010/4 – Kúria

(1)bekezdésének b) pontja és

(4)bekezdése alapján a megjelölés és az ellentartott védjegyek összetéveszthetőségének veszélyét fennállónak tartotta, nem vitásan a kérelmezői védjegybejelentés árujegyzékének

1. osztályában az érintett termékek részben hasonlóak, részben azonosak az anterioritásként felhívott védjegyekben szereplőkkel. Az ellentartott védjegyek egyik csoportja szóvédjegy, a másik csoportja a „.." szót a „..", illetve a „.." kiegészítésekkel oltalmazza. A „.." szóvédjegyek kapcsán egyértelműnek találta, hogy a szó maga a domináns elem, a kiegészített védjegyek esetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar nyelv hangsúlyszabályai szerint a meghatározó a szóösszetétel első eleme, figyelemmel arra is, hogy erre a szóra az ellenérdekű fél egy teljes védjegycsaládot épített fel. Az ábrás védjegyek tekintetében megállapította, hogy a domináns elem szintén a „.." szó, mert a fölötte és mellette elhelyezett ábrás kiegészítések önmagukban a megkülönböztetésre nem alkalmasak. A szürke-fekete színű közösségi védjegy esetében a szó grafikai megjelenítése szintén nem olyan meghatározó, hogy domináns elemnek lenne minősíthető. A kérelmező védjegye tekintetében a „.." szót találta dominánsnak, az érintett védjegyek domináns elemeit összevetve megállapította, hogy a „.." és a „.." szavaknál a szó elején leírt és kimondott „B" és „L" betűk, illetve hangzók, valamint az azonos „.." végződés erőteljes hangzásbeli, illetve vizuális hasonlóságot eredményez. Az átlagfogyasztó számára ismert az is, hogy a „.." és a „.." szavak színeket jelölnek, így ha a teljes szó jelentésével nincs is tisztában, de azt egy márkacsalád tagjának tekinti. Az angolul beszélő fogyasztó pedig tudatában van annak, hogy mindkét szóösszetétel bogyós gyümölcsöt jelent, ez a jelentésbeli hasonlóság teremti meg a védjegyek közötti asszociációs kapcsolatot. Tehát a kérelmező és az ellenérdekű fél védjegyeiben domináns szerepet betöltő szóelemek fonetikai, vizuális és konceptuális hasonlósága fennáll, így azok az összetéveszthetőségig hasonlónak tekinthetők. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, és kötelezte a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg az ellenérdekű félnek 12.500 forint másodfokú eljárási költséget. Megállapította, hogy sem a hivatal, sem az elsőfokú bíróság nem vétett eljárási hibát, a nemzeti hatóságnak kizárólag a WIPO Nemzetközi Irodája részére kell a határozatot megküldenie, majd azt az iroda továbbítja az érintett félhez vagy képviselőjéhez. Az ideiglenes oltalom részbeni megtagadása a Gazette
2. évi
3. számában meghirdetésre került, ami igazolja azt, hogy a hivatal a jogszabályban előírt iratküldési kötelezettségének eleget tett. A Vt.
4. §

(1)bekezdésének b) pontja és

(4)bekezdése alapján megállapította, hogy valamennyi ütköző védjegyben a „.." szóösszetétel a meghatározó és ezzel, függetlenül attól, hogy szóvagy kiegészített szó-, illetve ábrás védjegyről is van szó, a kérelmező „.." ábrás védjegye, amiben szintén a szóelem az uralkodó, az összetéveszthetőség szintjét elérő mértékben hasonlatos. A kérelmező védjegye színes voltának nincs ügydöntő jelentősége, mert az anterior védjegyek nem színesek, ami a védjegyjogi gyakorlat során azt jelenti, hogy a teljes színskála alkalmazásának a lehetősége nyitva áll az ellentartott védjegyek használata során. A kérelmező védjegyszavát megelőző pötty nem tekinthető markáns, azonosításra alkalmas elemnek, de nem ilyen a betűk kialakítása, magassága sem, mivel ezeknek a hatása a kiejtésben nem jelentkezik. Kifejtette, hogy a „.." és a „.." szavaknál a köztük levő betűk és hangzás különbözősége, figyelemmel az érintett áruk részbeni hasonlóságára, illetve azonosságára, nem elégséges a fogyasztói összetévesztés kiküszöböléséhez, még akkor sem, ha feltételezhető, hogy az átlagos magyar fogyasztó ismeri a színeket jelölő angol szavak, vagy a gyümölcsöt jelölő összetett szavak magyar jelentését. Rámutatott, hogy a 9. osztályba sorolható termékek körébe beletartozik valamennyi, az adott osztályba sorolható termék, így az ütköző védjegyek által oltalmazott áruféleségek is, függetlenül attól, hogy azok milyen feltételek mellett kerülnek forgalomba. A fellebbezési eljárásban felmerült költség viseléséről a Pp. 78. §

(1)bekezdése szerint határozott. A jogerős végzés ellen a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a védjegy lajstromozásának elrendelését kérte. Előadta, hogy a WIPO Nemzetközi Irodája nem küldte meg részére az ideiglenes elutasításról szóló értesítést, így a Magyarországon folyó eljárásról először a végleges elutasítás átvételekor értesült. Az eljárt bíróságoknak nemcsak azt kellett volna vizsgálniuk, hogy az MSZH megküldte-e az értesítést a WIPO Nemzetközi Irodájának, hanem azt is, hogy a Nemzetközi Iroda eleget tett-e a magyar jogszabályban is kihirdetett kötelezettségének az ideiglenes elutasítás bejelentő számára történő megküldéssel. Mivel ezt az eljárt bíróságok elmulasztották, így a tényállás nem lett kellőképpen felderítve ebben a körben. Kifejtette, hogy a nemzetközi lajstromozási eljárás egységes, így önmagában az, hogy az MSZH jogszabályszerűen járt el, nem jelenti, hogy a nemzetközi lajstromozási eljárás a jogszabályoknak megfelelően zajlott. A kérelmező álláspontja szerint az összehasonlítandó megjelölések egymás mellé állítása során megállapítható, hogy azok között a hasonlóság csekély. Jogszabálysértőnek tartotta annak megállapítását, hogy a feketefehérben lajstromozott védjegyek lényegében minden színre kiterjednek. A jogszabály lehetőséget ad színes vagy fekete-fehér ábrák lajstromozására. A védjegy pedig mindig a lajstrom szerinti megjelölést oltalmazza. Hivatkozott arra, hogy a színek is igazodnak a „.." és „.." szavakhoz. A felülvizsgálati kérelem szerint az eljárt bíróságok mérlegelési jogkörön kívül eső mértékben hagyták figyelmen kívül a betűtípusok, az ábrás elemek és a fogalmi jelentések közti különbségeket. Hivatkozott arra, hogy jelentős szerepet játszik a megkülönböztethetőségben a közönségestől eltérő grafika, amellyel szemben a „.." standard betűtípussal jelenik meg. Álláspontja szerint az ellenérdekű fél védjegycsaládjának legtöbb tagja semmilyen kapcsolatban nem áll a megjelöléssel, csak azok kapcsolhatók össze, amelyek a „.." szót ábrás kiegészítéssel foglalják magukba, azonban ezek is több ponton eltérnek egymástól. A magyar vásárlók tisztában vannak a „.." és a „.." szó jelentésével, még akkor is, ha a gyümölcsneveket nem ismerik. A kérelmező szerint az ellenérdekű fél nem igényelhet kizárólagos jogot a „.." végű elnevezések megfelelő formában történő védjegykénti lajstromozására és használatára. Arra is kitért, hogy a felszólalói védjegyek olyan speciális termékekhez kapcsolódnak, amelyek szűk vásárlói kört érintenek, használatuk speciális feltételekhez kötődik, így kizárt, hogy az átlagos vásárló a megjelölés kapcsán erre asszociáljon. Az ellenérdekű fél felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A jogerős végzés helyesen állapította meg a tényállást, és az ellentartott védjegyek kimerítő és helyes elemzésével jutott arra a megállapításra, hogy a lajstromozni kért megjelölés az összetéveszthetőségig hasonlít az ellenérdekű fél ellentartott védjegyeire, emiatt a kérelmező megjelölése nem részesíthető védjegyoltalomban. A kérelmezőnek az ideiglenes oltalom elutasításáról szóló értesítés részére való kézbesítésének elmaradásával kapcsolatos kifogása eljárási szabálysértésre utal. A jogerős végzés azt helyesen állapította meg, hogy az MSZH a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz és az ahhoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat kihirdetéséről szóló 4/2005. (III.11.) IM r. /R/ rendelkezéseinek eleget téve az ideiglenes oltalom elutasításáról szóló értesítést megküldte a Nemzetközi Irodának. Ez a közzététel alapján megállapítható és ezt a kérelmező lényegében nem is vitatta. Ettől függetlenül a kérelmező az eljárás egész tartama alatt állította, hogy a Nemzetközi Iroda a R. 17. §

(4)bekezdésébe ütköző módon az elutasításról szóló értesítés másolatát részére nem kézbesítette, így az ellen nem tudott fellépni. A rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a Nemzetközi Iroda valóban nem küldte meg az elutasításról szóló értesítést a kérelmezőnek. Ettől függetlenül, ha a Nemzetközi Iroda a lajstromozási eljárás során eljárási szabályt vétett, az az MSZH terhére nem róható. Ezen túlmenően a Pp. 275. §-ából következően a jogerős ítélet vagy végzés felülvizsgálatára olyan eljárási vagy anyagi jogi jogszabálysértés alapján van lehetőség, amely az ügy érdemi elbírálására lényegesen kihatott. Ha történt a Nemzetközi Iroda részéről a kérelmező terhére az ideiglenes oltalom közlésével kapcsolatban eljárási szabálysértés, az a végleges oltalom elbírálása szempontjából irreleváns és az ügy érdemi elbírálását nem érinti. Ezért a jogerős végzés jogszabálysértő jellege azon az alapon, hogy az eljárásban a Nemzetközi Iroda a kérelmező terhére az ügy végleges és érdemi elbírálását nem érintő eljárási szabályt vétett, nem állapítható meg. A Vt. 4.§

(1)bekezdés b) pontja alapján nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. A jogerős végzés helyesen állapította meg, hogy az összehasonlított megjelölés és az ellenérdekű fél védjegyeinek uralkodó szóeleme azonos, e szóelem előtt a „.." illetve a „.." szavak egyaránt színeket fejeznek ki, szóösszetételként pedig egy-egy gyümölcsfajtát jelentenek. Mindez a szó-, és ábrás védjegyek esetében sem ad olyan jellegzetes különbséget, ami a fogyasztók részéről az összetéveszthetőség kiküszöbölését biztosítaná. Nem tévedett a jogerős végzés abban sem, hogy az ellentartott védjegyek fekete-fehér színben való megjelenítésétől eltérő színkombináció nem elegendő a megjelölések megkülönböztethetőségéhez. Sem a grafikai megjelenítés, sem a fonetikai hangzás nem jelent olyan lényegi eltérést, ami elegendő lenne a fogyasztói összetéveszthetőség kizárására. A felülvizsgálati kérelem tévesen hivatkozott arra, hogy a felszólalói védjegyek speciális termékekhez kapcsolódnak, így a kérelmező megjelölése nem teremt asszociációt, ugyanis 9. áruosztályban az áruk illetve, értékesítési jellemzőik hasonlóak, ezért a fogyasztó alappal termékcsaládról van szó. következtethet arra, hogy azonos A jogerős végzés tehát helyesen jutott arra a következtetésre, hogy lajstromozási akadály fennáll, ezért nem sértett jogszabályt, amikor a kérelmező MSZH határozat megváltoztatása iránti kérelmét elutasította. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. §

(3)bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta, és a Pp. 78. §

(1)bekezdése valamint a 32/

1. (VIII.22.) IM rendelet
2. §-a szerint kötelezte a kérelmezőt az ellenérdekű fél felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. Budapest,
3. június
4. Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő