A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSÕBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.IX.30.061/2010/4.szám A Magyar Köztársaság nevében! A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Spiesz Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek, a felszámolóbiztos által képviselt I. rendű, és dr. Nagy Róbert ügyvéd által képviselt II. r. alperesek ellen jelzálogjog érvényesítése iránt a Baranya Megyei Bíróság 14.G.20.055/
- szám alatt indult és a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.131/2009/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a II. r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pécsi Ítélőtábla Gf. IV. 30.131/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg az államnak a adóhatóság felhívására 2,500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A perben nem álló S Zrt. és az I.r. alperes
- január 29-én
- január 29-én lejáró kereskedelmi megállapodást kötöttek, amelyben az I.r. alperes vállalta, hogy a szerződés fennállásának időtartama alatt meghatározott áron folyamatosan az ott megjelölt fajtájú és mennyiségű kenőanyagot vásárol a S-től. A szerződés
- pontja szerint az I.r. alperest 75,000.000 Ft + ÁFA jutalék illette meg, amelynek jutalékelőleg címén való egyösszegű kifizetését a S bankgarancia nyújtásához kötötte. A felperes az I.r. alperes kérésére
- február 20-án kiadott a S mint jogosult részére egy bankgarancia nyilatkozatot, majd az I.r. alperessel
- február 28-án a nyilatkozattal azonos tartalommal kötötte meg a 8/
- számú megbízási szerződés bankgarancia vállalásra elnevezésű szerződést, mely szerint
- január 1-i lejáratra bankgaranciát vállalt a S és az I.r. alperes között létrejött kereskedelmi megállapodásból eredő, az I.r. alperest terhelő, a S-el szemben fennálló 90,000.000 Ft visszafizetéséért. Vállalta, - hogy a jogosult és az I.r. alperes közötti jogviszony vizsgálata nélkül - a jogosult írásbeli felszólítására fizetést teljesít amennyiben a jogosult kijelenti, hogy az I.r. alperes a szerződésből eredő fizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére nem tett eleget. A felperes által vállalt bankgaranciát az I. és a II. r. alperesek ingatlanaira alapított, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog biztosította. További biztosítékként a II.r. alperes és a felperes
- február 28-án készfizető kezesi szerződést kötöttek, amelyben a II.r. alperes a felperes és az I.r. alperes közötti 8/
- számú "hitelszerződésben" írt, az I.r. alperest terhelő 90,000.000 Ft és járulékai visszafizetéséért készfizető kezességet vállalt. A S a 90,000.000 Ft jutalékelőleget
- március 1-én átutalta az I.r. alperes felperesnél vezetett bankszámlájára. Az I.r. alperes tárgyalt arról a felperessel, hogy további biztosítékként a S által átutalásra kerülő 90,000.000 Ft-ból 48,000.000 Ft-ot óvadékul ajánl fel a bankgarancia biztosítékaként. A felperes Cenzúrabizottsága az 53/
- számú,
- február 15-én kelt határozatában javasolta az összeg zárolását és arra óvadéki szerződés megkötését. A 90,000.000 Ft-nak az I.r. alperes számláján való jóváírása napján azonban az I.r. alperes ügyvezetője D J saját nevére betétszámlát nyitott a felperesnél és rendelkezése alapján a felperes a 48,000.000 Ft-ot az I.r. alperes számlájáról D J magánbetéti számlájára vezette át, így az összeg óvadékként történő lekötésére nem került sor. Utóbb a felperes feltörte nevezett betétszámláját és arról leemelte az összeget, a Pécsi Ítélőtábla viszont a Pf.IV.20.236/2008/
- számú ítéletében kötelezte a felperest az összegnek D J részére történő visszafizetésére. A S
- május 30-án a bankgaranciát beváltotta, a felperes az I.r. alperes bankszámlájáról 8,956.954 Ft-ot tudott inkasszóval behajtani, a további követelése nem térült meg. A felperes elsődleges keresetében az alpereseket egyetemlegesen 81,043.046 Ft tőke, ennek
- május 30-ától járó késedelmi kamata és a perköltségek megfizetésére kérte kötelezni. Másodlagosan a II.r. alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a jelzálogul lekötött, a tulajdonában álló ingatlanból a keresetben írt követelését kielégíthesse. Az elsődleges keresetét I.r. alperessel mint egyenes adóssal, míg a II. r. alperessel mint készfizető kezessel szemben a Ptk.
- §-a szerint terjesztette elő. Másodlagos keresetében a II.r. alperest jelzálog-kötelezettként kérte tűrésre kötelezni. Az I.r. alperes a kereset teljesítését alperes a keresetet elutasítani kérte. nem ellenezte, a II.r. Az elsőfokon eljárt Baranya Megyei Bíróság a 14.G.20.055/2008/
- számú ítéletében az alpereseket egyetemlegesen a felperes elsődleges keresete szerint 81,043.046 Ft-ban és annak
- május 30-ától járó kamataiban marasztalta, ez okból a felperes másodlagos keresetével érdemben nem foglalkozott. A Pécsi Ítélőtábla a II.r. alperes fellebbezése folytán hozott Gf.IV.30.131/2009/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Nem fogadta el a II.r. alperes védekezését avonatkozásban, hogy a felperes és az I.r. alperes között nem volt olyan kötelem, amelynek teljesítéséért készfizető kezességet vállalt. Az ítélőtábla jogi álláspontja szerint a felperes és az I.r. alperes között
- február 28-án 8/
- szám alatt megbízási szerződés jött létre 90,000.000 Ft erejéig meghatározott jogosult javára bankgarancia vállalására. Ez alapján a bankgarancia beváltása esetén - a Ptk.
- §-ának
(3)bekezdése szerint az I.r. alperes köteles volt a beváltott összeget és annak kamatait a felperesnek megfizetni. Ekként rendelkezett egyébként a szerződés
- pontja is. E megbízási szerződésből eredő, az I.r. alperest terhelő jövőbeni tartozás biztosítékaként kötötte meg a felperes és a II. r. alperes a kezesi szerződést. A jövőbeni kötelezettség kezességgel történő biztosításának nem volt jogi akadálya, és mert a II.r. alperes a kezesi szerződésben elismerte, hogy a 8/
- számú szerződést átvette, nem hivatkozhat arra eredményesen, hogy annak tartalmát a kezesi szerződés megkötésekor nem ismerte. Álláspontja szerint a II.r. alperes nem hozott fel a perben olyan kifogást, amely alapján a fenti szerződések érvénytelensége megállapítható lenne, ezért helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének a II. r. alperes mint készfizető kezes marasztalását tartalmazó ítéleti rendelkezését. Nem tulajdonított jogi jelentőséget annak a körülménynek, hogy a garantált összeg S részére történő kifizetése ellen az I.r. alperes tiltakozott, és nem fogadta el, hogy a 48,000.000 Ft kifizetésével a felperes olyan biztosítékról mondott le, amely a kezes részére kielégítési alapot jelenthetett volna, így a II. r. alperes mint kezes a Ptk.
- §-ának
(2)bekezdése értelmében szabadult volna a kezesi kötelem alól. A jogerős ítélet ellen a II. r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és magával szemben a kereset elutasítását; másodlagosan - marasztalása esetére - a késedelmi kamat kezdő időpontjának megváltoztatását kérte oly módon, hogy 48,000.000 Ft után a kereset felemelésének időpontjától kezdődően terhelje késedelmi kamat fizetési kötelezettség. Hivatkozott továbbá arra is, hogy kezesi kötelezettsége alól a Ptk. 276. §
(2)bekezdése értelmében szabadult, mert a felperes lemondott olyan jogról, amely alapján a II. r. alperes kielégítést kaphatott volna. Álláspontja szerint a másodfokú ítélet iratellenes, a másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést pedig a Ptk. 205. §-ának
(1)és
(2)bekezdésében, a 207. §-ának
(1)bekezdésében, a 272. §ának
(1)bekezdésében, a 273. §-ának
(1)bekezdésében, és a 276. §ának
(2)bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy a másodfokú bíróság nem vette figyelembe, miszerint őt az I.r. alperes "egy hitelszerződéshez állította kezesnek", nem pedig a per tárgyát képező bankgarancia szerződéshez. Ezt bizonyítja, hogy a bankgarancia szerződés
- pontja szerint annak nincsenek biztosítékai, tehát ahhoz az I.r. alperesnek nem kellett biztosítékot nyújtania. A kezesi szerződés szövege szerint is egy már megkötött hitelszerződés teljesítéséért vállalt kezességet. Előadta, hogy a kezesi szerződés tartalmilag nem felel meg a Ptk.
- §-ában és a
- §-ának
(1)bekezdésében írt tartalmi követelményeknek, a II.r. alperes nem tett írásban minden lényeges feltétel tekintetében kötelezettségvállalást egy jövőbeni, feltételes követelés biztosítékaként, ezért a kezesi nyilatkozat jogszabályba ütközik, és mint ilyen semmis. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság úgy ítéli meg, hogy a kezesi szerződés bankgarancia szerződést biztosította, arra hivatkozott, hogy a felperes rendelkezhetett az I.r. alperes számlájára a S által átutalt 90,000.000 Ft-tal. A felperes ugyanis az I.r. alperes számlájáról utalta át a S részére a garantált 90,000.000 Ft-ot, így a kezes szempontjából a követelés az I.r. alperes részéről tekintendő kielégítettnek, ezáltal a II.r. alperes a kezeselt követelés kiegyenlítése következtében a kötelemből szabadult. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem vette figyelembe, miszerint az I. r. alperes
- február 16-án levélben kérte a felperest a bankgarancia kiadására, egyben felajánlotta a teljes 90,000.000 Ft-ot annak biztosítékaként. A II.r. alperesnek arról lehetett információja a kezesi szerződés megkötésekor, hogy a 90,000.000 Ft szolgált a garanciavállalás biztosítékául. Tény, hogy óvadéki szerződés nem jött létre a felperes és az I. r. alperes között, ez azonban a felperes mulasztása miatt maradt el, azért, mert a felperes nem kötötte ki a kialkudott biztosítékot. A maga részéről viszont a kezesi szerződést annak tudatában kötötte meg, hogy a 90,000.000 Ft a felperes biztosítékául szolgál. A felperes anélkül utalta át a 48,000.000 Ft-ot D J magánszámlájára, hogy további biztosítékról gondoskodott volna. A már közösen elfogadott biztosítékról a kezesi szerződés megkötését követően mondott le anélkül, hogy őt erről értesítette vagy a hozzájárulását kérte volna. Jogsértéssel állapította meg ezért a másodfokú bíróság, hogy a Ptk.
- §-ának
(2)bekezdése szerint nem szabadult a kezesi kötelem alól. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. -.-.A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt a következők szerint nem találta alaposnak. A II.r. alperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes és az I.r. alperes között nem jött létre olyan hitelszerződés, amelynek biztosítására készfizető kezességet vállalt. Az eljárt bíróságok a szerződéseknek a Ptk.
- §-a szerinti értelmezésével helytállóan jutottak arra a ténybeli következtetésre, hogy a II.r. alperes a készfizető kezességet a felperes és az I.r. alperes között
- február 28-án létrejött 8/
- számú bankgarancia vállalására irányuló megbízási szerződés alapján a felperessel szemben az alperest terhelő, maximum 90,000.000 Ft és járulékai iránti jövőbeni követelés biztosítékaként vállalta. Az eljárt bíróságok döntésének helyes indokait a Legfelsőbb Bíróság megismételni nem kívánja. Egyébként is a biztosított jogügyletet a jelzálogszerződésben hol kölcsönszerződésként, hol bankgarancia szerződésként jelölték meg. A
- február 16-án felvett taggyűlési jegyzőkönyv tartalma is azt támasztja alá, hogy a II. r. alperes tisztában volt azzal, hogy bankgarancia szerződésért vállalt kezességet. A II. r. alperes kezességvállaló nyilatkozata mindenben megfelelt a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdésében szereplő tartalmi követelményeknek. Tartalmazta a biztosított szerződést, a kezesi kötelem alanyait (jogosult a felperes, kötelezett a II. r. alperes) a követelés felső határának megjelölésével, meghatározták a kezességgel biztosított követelés összegét, a kötelezett nevét, akinek a teljesítéséért a II. r. alperes a fizetést vállalta. Annak pedig a korábban eljárt bíróságok által felhívott ítélkezési gyakorlat szerint nem volt jogi akadálya, hogy a II. r. alperes jövőbeni követelést biztosítson készfizető kezességgel. Azt, hogy a felperes követelése az I.r. alperessel fennáll, az I.r. alperes maga sem tette vitássá, - tehát azon okból, hogy a S részre a garantált összeg átutalása nem közvetlenül a felperes, hanem az I.r. alperes bankszámlájáról történt, - nem járt a kezesség teljesítés okából történő megszűnésével. A késedelmi kamat kezdő időpontja nem volt tárgya a másodfokú eljárásnak, ezért az a felülvizsgálati eljárásban nem hozható fel. Nem volt alapos a II.r. alperes felülvizsgálati kérelme a felperes részéről a 48,000.000 Ft óvadékról való lemondás és ezáltal a fenti összeg és járulékai erejéig a II.r . alperesnek a kezesi kötelemből való szabadulása tekintetében. A 12/F/
- sorszám alatt csatolt, az I.r. alperesnek a felpereshez írt,
- február 25-én keltezett leveléből megállapítható, hogy a perbeli szerződések megkötése előtt az I. r. alperes a bankgarancia vállalás fedezeteként a II. r. alperes tulajdonában álló ingatlanra alapított jelzálogjogot, óvadékként a S által átutalandó 90,000.000 Ft-ból 48,000.000 Ft készpénzt, és 300,000.000 Ft árbevétel engedményezését ajánlotta fel. A Cenzúrabizottság már hivatkozott 53/
- számú határozatának 3/b/
- pontja szerint a bizottság javasolta a jelzálogjogoknak a lakóingatlanra és a belterületi ingatlanra és telephelyre való bejegyzéséig a teljes 90,000.000 Ft zárolását, a 3/b/
- pont szerint pedig a jelzálogjog bejegyzésével a zárolás feloldását, de az I.r. alperes által felajánlandó további kiegészítő fedezet bevonásáig a 48,000.000 Ft zárolását és óvadéki szerződéssel történő biztosítását. Nem ismert, legalább is a peres felek erre vonatkozóan nem adtak elő tényelőadást, hogy a II. r. alperes a Cenzúrabizottság határozatát ismerte-e. Ha ismerte figyelemmel arra, hogy az a II. r. alperes és a felperes között létrejött jelzálogszerződésben szerepel akkor sem lehet e határozatnak kifelé ható hatályt tulajdonítani. A Cenzúrabizottság határozatában szereplő "javaslat" nem ment teljesedésbe, a felperes és az I.r. alperes között nem jött létre óvadéki szerződés és az I.r. alperes számlájának zárolása sem történt meg. Így nem állapítható meg, hogy a II. r. alperes a készfizető kezességet arra tekintettel vállalta, hogy a 48,000.000 Ft zárolt számlára kerül, illetve óvadékul szolgál. Annak a ténynek, hogy miért nem vált biztosítékká a 48,000.000 Ft, a Ptk.
- §-ának
(2)bekezdése, azaz a kezes szabadulása szempontjából nincs jogi relevanciája. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV. 30.131/2009/7. számú ítéletét a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A II. r. alperes felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 74. §-ának
(3)bekezdése szerint alkalmazandó, a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése és a 15. §ának
(1)bekezdése szerint a II. r. alperes köteles az államnak az adóhatóság felhívására megfizetni. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie nem kellett. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest, 2010.június 1. Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Gyöngyösiné Dr. Gyügyei Klára s.k. előadó bíró, Dr. Lőrincz Györgyné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: (PBné)