Pf.20061/2010/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.061/2010/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Horváth, Dóczy & Lehmann Ügyvédi Iroda által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek - a Lendvai és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma által 22.G.41.473/2008/
2. sorszámú ítélete ellen, az alperes által
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett részét részben megváltoztatja, és az alperest terhelő marasztalás összegét 4.250.232 (azaz négymillió-kettőszázötvenezerkettőszázharminckettő) Ft-ra és ennek
4. szeptember 1-jétől a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-ával növelt mértékű kamataira leszállítja. Az elsőfokú ítéletnek a perköltségre vonatkozó rendelkezését mellőzi, és az abban foglaltak helyett a felperest kötelezi, hogy fizessen meg az alperesnek elsőfokú részperköltség fejében 400.000 (azaz négyszázezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjat. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen az alperesnek 15 nap alatt 200.000 (azaz kettőszázezer) Ft fellebbezési eljárási részköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 8.072.796 Ft tőkét és ebből 4.777.366 Ft tőke után
5. április 30-ától
6. december 31-éig terjedő időre évi 11%-os,
7. január 1-től a teljesítésig járó, a teljesítéssel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű kamatát, illetve 3.295.430 Ft tőke után,
8. március 21-től a teljesítésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű kamatát, valamint 988.960 Ft perköltséget. Az elsőfokú bíróság az felperes ezt meghaladó keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában megállapította, hogy a peres felek között
9. március
10. napján vállalkozási szerződés jött létre, amelyben a felperes vállalta a per tárgyát képező telekingatlanon felépült 47 lakásos lakóépület befejező munkáinak teljes körű megvalósítását. A felperes által elvállalt munkák teljesítési határideje
11. augusztus
12. napja volt. A szerződés
13. pontjában a felek megállapodtak abban, hogy a felperes hozzájárul ahhoz, hogy teljesítési biztosíték címén az alperes a teljesítésről kiállított számla teljes összegéből a nettó számla összeg 5%-át visszatartsa, a műszaki átadás-átvétel sikeres lezárásig. Jóteljesítési garanciaként pedig ugyancsak a vállalkozói díj nettó értékének 5%-át volt jogosult az alperes visszatartani, amely jóteljesítési garanciát a felperes bankgaranciával kiválthatott. A vállalkozói díjat a peres felek bruttó 478.801.033 Ft-ban rögzítették. A felperes
14. február 27-én az ... által rögzített nyilatkozat szerint jóteljesítési garanciát vállalt az alperes javára, legfeljebb 19.963.473 Ft erejéig
15. február 26-áig terjedő hatállyal. A felperes által elvégzett munka, illetőleg a perbeli társasház lakásainak birtokba adása
16. november 26-ától megkezdődött.
17. január 31-én a lakóépület bejárásáról a felek jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben rögzítették, hogy a felperes a
18. január
19. napján, illetőleg január 14-én rögzített hibákat teljes körűen kijavította, majd
20. február 26-án kelt műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítették a felek, hogy a szerződés szerinti befejezési határidő
21. augusztus
22. napja volt, amit a felek később módosítottak. A műszaki átadás-átvétel
23. november 27-én megkezdődött, és a jegyzőkönyv aláírásának napján az átvételt a felek lezárták. Rögzítették a jegyzőkönyvben a felek azt is, hogy az épület kulcsait a felperes
24. december 20-án átadta az alperesnek, s az egyes lakásokra kitöltött garanciajegyek átadására január 22-én került sor. A jegyzőkönyv
25. számú mellékletét képezte a hibákról felvett aznapi keltezésű jegyzék, amelyben rögzítették azt is, hogy a hibákat a felperes
26. március 31-éig teljes körűen kijavítja. Külön rendelkeztek a felek arról, hogy a felperes hozzájárul ahhoz, hogy a bejárati ajtók kijavításáig, illetőleg kicseréléséig az alperes a jóteljesítési garancián felül 2.000.000 Ft + áfa összeget visszatarthat. Ugyancsak tartalmazta a jegyzőkönyv a feleknek azon megállapítását is, hogy mindkettőjük érdekkörében felmerült okok miatt a lakástulajdonosoknak kötbérigényük keletkezett, melynek maximális összege 5.550.000 Ft, és megállapodtak abban, hogy a kötbérigényt 50-50%-ban viselik. Erre tekintettel az alperes jogosult volt, a felperes végszámlájából 2.775.000 Ft összeget
27. április 30-áig visszatartani azzal, hogy
28. május 10-éig köteles elszámolni. Ezt követően az alperes
29. augusztus 30-án,
30. november 23-án, továbbá
31. december 17-én kelt levelében a felperes felé rögzítette, hogy a
32. február 26-i jegyzőkönyv mellékletét képező hibajegyzéken szereplő hibák teljes körű javítása nem történt meg, illetőleg további hibák jelentkezését közölte a felperessel és kérte azok kijavítását. Egyben közölte azt is, hogy a hibák kijavításának elmaradása esetén a jóteljesítési garancia címén visszatartott összeget a hibák kijavítására felhasználja, illetőleg a felperes által adott bankgaranciát lehívja. A felperes pedig közölte az alperessel, hogy a bejárati ajtókkal kapcsolatos hibák javítása, illetőleg azok cseréje megtörtént, valamint a lakók kötbérigényével kapcsolatban az alperes nem számolt el, ezért az alperes által e jogcímeken visszatartott 5.275.000 Ft átutalását kérte. Az alperes által közölt hibákkal kapcsolatban pedig
33. október 29-én kelt levelében közölte, hogy a hibákat megvizsgálta és azok kijavítását vállalta és folyamatosan 60 napon belül elvégzi. Ezt követően a perbeli társasház közös képviselője
34. január 11-én kelt levelében rögzítette, hogy a társasház
35. december 13-án tartott közgyűlésén a tulajdonosok úgy nyilatkoztak, hogy a birtokba vételtől jelentkező hibák kijavítása nem történt meg, vagy a javítás nem volt szakszerű, a hiba ismételten jelentkezett. Majd pedig
36. január 19-én hirdetményben értesítette a tulajdonosokat, hogy a társasház közös területein a birtokbaadástól kezdődően felmerült garanciális hibák kijavítására,
37. január 24-étől folyamatosan kerül sor, s a munkálatokat a ... Kft. (továbbiakban ... Kft.) szakemberei végzik. Az alperes ezt követően
38. január 25-én szerződést kötött a ... Kft-vel, a szerződés
39. számú mellékletét képező költségvetési részletezés szerinti munkák elvégzésére. E munkák elvégzésének határidejét
40. január 26-a, illetőleg
41. február
42. napjáig terjedő időtartamban jelölték meg. A vállalkozói díjat a felek egyösszegű, nettó 14.968.000 Ft-ban kötötték ki. Ezt követően a javítást végző ... Kft
43. február 15-én a két ütemben elvégzendő munkák vonatkozásában számlát állított ki, melyben a teljesítés időpontjaként
44. február 15-ét jelölte meg, és fizetési határidőként pedig február
45. napját. Az alperes a számlában jelzett összeget több részletben,
46. március 8-án
47. április 27-én, majd pedig
48. július 26-án fizette meg a Kft. részére, összesen bruttó 18.360.330 Ft összegben. Ezt megelőzően azonban az alperes
49. február 16-án az ... Rt-vel közölte, hogy a felperes a szerződéses kötelezettségeit nem teljesítette, a kivitelezés hiányosságait póthatáridőn belül többszöri felhívása ellenére sem pótolta, ezért 11.625.000 Ft összeget a jóteljesítési bankgarancia összegéből lehívott. A bank az alperes közlésére a lehívott összeget
50. február 25-én az alperes részére átutalta a felperes egyidejű értesítése mellett. A felperes ezt követően
51. február 23-án kelt levelében rögzítette, hogy az átadás-átvételt követően a tulajdonosok bejelentései alapján - nem teljes körűen javításokat végzett, ugyanakkor hivatkozott a jogszabályban előírt egy éves garanciális bejárás szükségességére. Az alperes a garanciális bejárás szükségességétől elzárkózott, s közölte a felperessel, hogy mivel a felperes részéről a hibák teljes körű kijavítása nem történt meg, ezért a vállalkozó költségére és a vállalkozó által nyújtott biztosítékok felhasználásával harmadik személlyel a hibákat kijavíttatta. A ... Kft. által elvégzett munkák átadás-átvételére
52. június
53. napján kelt sor, mely jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a munkákat több részletben végezte el a Kft.
54. április 1-jéig, április 13-áig, illetve június 2-áig, illetőleg folyamatban voltak, majd pedig
55. július 25-én újabb jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a Kft. a jegyzőkönyv mellékletét képező listában szereplő garanciális, illetőleg hibás teljesítésből adódó, valamint az ezeken felül felmerült pótmunkákat a vállalkozási szerződés alapján elvégezte. Jegyzőkönyv mellékletében szerepeltették az elvégzett munkák költségét is, amely az első ütemre nettó 2.816.000 Ft-ot, a második ütemre nettó 10.064.000 Ft-ot, illetve pótmunkák címén további nettó 1.808.240 Ft-ot rögzítettek. A Kft. munkavégzéséről az alperes 11 munkalapot is csatolt, amelyen a műszaki ellenőr aláírása alatt vagy
56. július 27-i dátum szerepel, vagy dátum egyáltalán nem szerepel, illetőleg a tulajdonosok aláírásánál dátum vagy nem szerepel, vagy különböző, így
57. augusztus 11., 12., szeptember 16-ai időpont került feltüntetésre. Ugyanezen időszak alatt a felperes is végzett a társasházban javítási munkálatokat a
58. január 31-i jegyzőkönyvben írtakon túl - amelyet alperes vitássá sem tett és a felperes
59. augusztus hónapra vonatkozóan 15 darab olyan munkalapot csatolt be, amelyen a hibák javítását a lakások tulajdonosai aláírásukkal elismerték, illetőleg az egyes tulajdonosok részére a javítás helyett pénzkifizetése történt. A közös területek kijavítására vonatkozóan azonban a felperes igazolást nem csatolt. Ezt követően a perbeli társasházban
60. augusztus első napjaiban történő esőzések következtében augusztus 5-én beázás keletkezett az egyes lakások és a függőfolyosó tekintetében. Az alperes még ugyanezen a napon a bekövetkezett károkról jegyzőkönyvet vett fel a társasház számvizsgáló bizottságának tagjával és a jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg felszólította a felperest, hogy augusztus 8-án vonuljon fel a beázás megszüntetésére és a károk elhárítása érdekében. A károk és hibák kijavításának költségét 20.000.000 Ft-ban progrosztizálta. Majd miután a felperes e felszólításnak nem tett eleget,
61. augusztus 29-én a közös képviselő, az alperes és a ... képviselői jegyzőkönyvbe rögzítették a
62. augusztus
63. napján történt beázással keletkezett hibák tényét, és rögzítették azt is, hogy felperes a beázás napján történt bejelentés ellenére a javítást felszólítás ellenére nem kezdte meg, ezért az alperes ismét a ...Kft-t bízta meg a szükséges javítási munkálatok elvégzésével. Ezen munkák műszaki átadás-átvétele
64. október 19-én történt meg, amelyről készült jegyzőkönyvben a felek rögzítették, hogy a perbeli ingatlan függőfolyosóin, illetve a beázással érintet lakások teraszain burkolatcsere történt, és az ahhoz kapcsolódó szigetelési és takarítási munkák is elvégzésre kerültek. Az elszámolás alapján kiállított számla végösszege 4.229.657 Ft + áfa volt. Ilyen előzmények után terjesztett elő a felperes
65. március 21-én keresetet és keresetében 16.900.000 Ft tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ezen kereseti követelése részben az alperes által az ajtók cseréjére és kötbér jogcímén visszatartott 5.275.000 Ft-ból, illetőleg a bankgarancia 11.625.000 Ft lehívott összegéből tevődött össze. Felperesi álláspont szerint ugyanis az ajtók javítása, cseréje megtörtént, az alperes a vevők kötbérigényével nem számolt el, így a visszatartott összeget köteles megfizetni, a bankgarancia lehívása pedig jogszerűtlen volt, mert a felperes a hibajegyzék szerinti hibákat javította, illetőleg a hibák javítása folyamatos volt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, és a felperes kereseti kérelmének összege erejéig beszámítási kifogást, illetőleg azt meghaladóan 2.515.531 Ft viszontkeresetet terjesztett elő. Beszámítási kifogását, illetőleg viszontkeresetét a ... Kft-vel elvégzett munkákra, illetőleg a Kft. részére kifizetett összegre alapította. A felperes az alperes által 497.634 Ft összegben érvényesített, lakók által közölt kötbér összegét elismerte, ezt meghaladóan azonban a beszámítási kifogást és a viszontkereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben alaposnak találta. Az elsőfokú bíróság a perben kirendelt szakértő véleménye alapján megállapította, hogy az alperes által a ... Kft-vel kötött szerződésben megjelölt munkák indokoltságának és az ott rögzített díjnak a vizsgálatához nem álltak rendelkezésre megfelelő adatok, amelyek a pontos számítást lehetővé tették volna, ezért sem a díj, sem az anyag pontosan nem határozható meg, csak megközelítő becsléssel. A hibabejelentő lapokon feltüntetett tételek ellenőrzése az egyes hibák javításának megtörténte két, illetve három év távlatából nem ellenőrizhető, különös figyelemmel arra, hogy a munkalapokon nincs olyan információ, amely alapján a hibát és annak javítását egyértelműen meglehetne állapítani. A szakértői vélemény szerint a szerződés a műszaki tartalomra és a vállalkozói díjra vonatkozó rendelkezése, felülvizsgálatra, és ellenőrzésre alkalmatlan. A ... által bejelentett rezsióradíj sem volt elfogadható, mert az az általában elfogadott rezsióradíjnak a felújításnál, hibajavításnál alkalmazott 30%-kal növelt mértékét átlagosan kétszeresen meghaladta. Ezért a szakértő becslés módszerével azt állapította meg, hogy a felek által leigazolt összeg mintegy 50%-a fogadható csupán el, miután az óradíjak kétszeresen értékeltek, s ehhez viszonyítva a felszámított anyag értékét is 50%-ban látta a szakértő figyelembe vehetőnek. Megállapította a szakértő ezen túl azt is, hogy az egyes hibák javítására megállapított anyag és díj összegén túlmenően felszámított költségek, mint például anyagszállítási költség, magas kálóból eredő többletköltség, valamint műszaki ellenőrzés címén felszámított díj elfogadhatatlan és indokolatlan. Ezért a szakértő a fentiek szerint látta a ... által elvégzett munkák költségét megállapíthatónak. A
66. augusztus 5-i beázással kapcsolatban a szakértő megállapította a felperes hibás teljesítését, mert a beázás a kivitelezési hiányosságokra vezethető vissza, amelynek felszínre kerüléséhez hozzájárult a
67. augusztusában országosan lezúdult nagymennyiségű csapadék. A szakértő a
68. december 19-i helyszíni szemlén az elvégzett javítás tényét rögzítette, és megállapította, hogy a társasház 1-2-3-4-
69. emeleti függőfolyosóján, a folyosó teljes hosszában teljes körű burkolatcserére került sor, és újrakészítették a kísérőlábazatot is, a felmérése szerint 350 m2 területen. A szakértői vélemény szerint az alperes és a ... Kft között a függőfolyosó beázási munkálataira vonatkozó szerződés és annak teljesítése műszakilag elfogadható, a teljes burkolatcsere indokolt volt. Erre tekintettel a szakértő a díj összegét az elvégzett munkához mérten is elfogadhatónak találta. Ezen szakértői vélemény alapján az elsőfokú bíróság a peres felek között az elszámolást az alábbiak szerint ejtette meg. Az elsőfokú bíróság megállapította azt, hogy a felek által az átadás-átvételkor jegyzőkönyvbe rögzített 5.275.000 Ft visszatartott vállalkozói díjat, az alperes a megjelölt határidőben nem egyenlítette ki, illetőleg azzal nem számolt el. Az ajtók cseréje, javítása igazolt volt, a kötbér összegével azonban az alperes nem számolt el. A felperes által elismert kötbér összegét (497.634 Ft-ot) az alperes által visszatartott összegből levonásba helyezte, a fennmaradó összeg vonatkozásában pedig megállapította, hogy azt az alperes
70. április 30-áig köteles lett volna visszafizetni, illetőleg elszámolási kötelezettségének eleget tenni, amelyet az alperes nem teljesített, ezért az alperest a felperes által elismert kötbér levonása után az elsőfokú bíróság ezen összeg megfizetésére kötelezte. A bankgarancia lehívásával kapcsolatban az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy e körben az alperes eljárása nem volt jogszerű. Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Ptk.405.§