Mfv.I.10.167/2010/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Baki Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Járai Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen baleseti kártérítés iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 24.M.2497/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 55.Mf.639.764/2008/
- számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 55.Mf.639.764/2008/
- számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint - felhívásra - az államnak 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes biztosítási üzletkötőként állt az alperes alkalmazásában.
- január 3-án a munkavégzése során egy ügyfél lakásától az alperes telephelyére a P. C.-nél az autóbuszról lelépve a buszmegállóban a jeges úton elcsúszott, és bokatörést szenvedett. A felperes a keresetében a balesettel összefüggésben felmerült kárai megfizetését kérte. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 24.M.2097/2007/
- számú közbenső ítéletében megállapította az alperes kártérítési felelősségét. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felperes az általa ellátott üzletkötő tevékenységből adódóan kötetlen munkaidőben dolgozott, a feladatához tartozott biztosításkötés az ügyfelek lakásán is. A munkavégzés jellege folytán a felperes tehát rendszeresen a munkáltató telephelyén kívül végezte a munkáját, így a telephelyen kívül végzett tevékenység a munkaviszonyával összefüggésben álló, és az alperes működési körébe eső tevékenység volt. A felperesnek a közlekedés során adódó veszélyhelyzetével a munkáltatónak számolnia kellett, mivel a működési kör nem korlátozódott a munkáltató telephelyére. A felperes a munkahelyére való közlekedés közben a munkaviszonyával összefüggésben szenvedett sérülést, hiszen a munkavégzéshez szükséges nyomtatványokat kívánta magához venni. A balesetkori tevékenység a munkáltató működésével összefüggő volt, ezért az Mt.
- §
(2)bekezdés alapján sem mentesülhet az alperes a kárfelelősség alól azon az alapon, hogy a részéről a baleset objektíve elháríthatatlan volt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 55.Mf.639.764/2008/5. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében figyelemmel a Pp. 254. §
(3)bekezdésére is, annak helyes indokai alapján helybenhagyta.A megyei bíróság - hivatkozva az MK.
- számú állásfoglalás b) pontjára azt emelte ki, hogy annak vizsgálatánál, miszerint a baleset a munkáltató működési körébe esik-e, a végzett munka jellegére, és a munkavégzés körülményeire is figyelemmel kell lenni. Így a telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok között az összefüggés. Ezen összefüggés - akkor, ha a munkavállaló baleseti veszélynek rajta kívülálló okból van kitéve azon az alapon állapítható meg, hogy a munkavállaló a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni. Ezért az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak számolnia kell, és a munkáltató nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet a működési körén kívül eső ok idézte elő. Az alperes nem tette vitássá, hogy a felperes kötetlen munkaidőben dolgozott, személygépkocsival nem rendelkezett. Biztosítási üzletkötőként a munkavégzése során rendszeresen tömegközlekedési eszközöket használt, amelynek költségét az alperes megtérítette, tehát a munkavégzéssel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak is számolnia kellett.Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítéletnek az elsőfokú közbenső ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, új eljárásban új határozat meghozatalát kérte.Arra hivatkozott, hogy a balesetet a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, mivel az kizárólag a munkavállaló döntése alapján igénybe vett tömegközlekedési eszköz használatából eredően következett be. Álláspontja szerint az MK.
- számú állásfoglalás alapján sem tartozik az alperes kárfelelősséggel, mivel a munkáltatónak nem kellett azzal számolnia, hogy a munkavállalója a jeges úttesten elcsúszik. A felperest semmilyen munkáltatói utasítás nem kötötte, hogy az adott időjárási viszonyok között munkát végezzen, vagyis hogy bemenjen a munkahelyére. Annak felmérése pedig, hogy a felperes az adott körülmények között képes-e biztonságosan közlekedni, a felperesi felelősség körébe tartozik, hiszen kötetlen munkaidőben dolgozott, retorzió nem érhette volna amiatt, hogy az időjárási körülményeket és a járdák közlekedésre alkalmatlan állapotát is figyelembe véve határozza meg a munkarendjét.A munkáltató az irodai munkakörben foglalkoztatott, tömegközlekedéssel utazó munkavállaló esetében objektíve egy esetleges közlekedési baleset bekövetkezésével számolhat, azonban a munkavállalót már gyalogosan ért, részben figyelmetlenségből bekövetkező baleset esetén az okozati összefüggés a működési kör és a kárt előidéző ok között nem állapítható meg. A felperes nem a munkáltató utasítására, hanem saját döntése és útvonalkiválasztása, tehát a kellő körültekintés és gondosság elmulasztása miatt szenvedett balesetet. E körülményt legalább az Mt.
- §
(3)bekezdés alapján mint súlyosan gondatlan munkavállalói közrehatást, kármegosztást eredményező tényezőként figyelembe kellett volna venni. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályban történő fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A perben az alperes azt nem vitatta, hogy a felperes a munkaviszonyával összefüggésben szenvedett sérülést. Az Mt. 174. §
(2)bekezdésre hivatkozással kérte a kárfelelősség alóli mentesítését, mivel álláspontja szerint a balesetet a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.Az eljáró bíróságok helytállóan hivatkoztak az MK.
- számú állásfoglalásra tekintettel kialakított következetes bírói gyakorlatra, miszerint a telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén a működési kör vizsgálatánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkavállaló a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni. Alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelemben az alperes arra, hogy a tömegközlekedéssel utazó munkavállalója esetében objektíve csak egy esetleges közlekedési baleset bekövetkeztével, mint veszélyhelyzettel számolhatott, a felperest mint gyalogost ért balesettel viszont nem. A felperes a busz P.C.-nél lévő megállójában a buszról történő leszállás közben szenvedett balesetet (keresetlevél mellékleteként elfekvő utasbaleseti jegyzőkönyv, baleseti táppénzt megállapító határozat, üzemi baleseti jegyzőkönyv). A baleset tehát a felperest a tömegközlekedési eszköz igénybevétele során (az arról történő leszálláskor) érte. Alappal tehát nem hivatkozhat az alperes arra sem, hogy a felperes balesete nem a működési körében történt. Erre tekintettel azon körülmény, hogy a munkáltató részéről a baleset bekövetkezte objektíve nem volt elhárítható, a munkáltató kárfelelőssége alóli mentesülését nem eredményezi[Mt.
- §
(1)bekezdés].Alaptalan az alperesnek az Mt. 174. §
(3)bekezdés szerint a felperes vétkes közrehatásából eredő kármegosztásra történő hivatkozása. A felperes részéről ugyanis nem tekinthető az általános élettapasztalatot kirívóan gondatlanul figyelmen kívül hagyó munkavállalói magatartásnak, ha a munkafeladatai ellátása során, az ahhoz szükséges iratokért a téli időjárási körülmények között a munkáltató által térített tömegközlekedést igénybe véve az irodába menet a buszmegállóban a buszról történő leszálláskor a jeges járdán elcsúszik. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta.Kötelezte az alperest a felperes felülvizsgálati költsége megfizetésére a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján. Az alperes a felülvizsgálati eljárási illetéket az ügyben még irányadó 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján köteles viselni. Budapest,
- május
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő