Kfv.I.35.543/2009/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Dezse Gabriella ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Szabó Erzsébet jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügy

alperes részéről 7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 16.K.30.462/2009/4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi

alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

első fokú adóhatóság 2001-2005 adóévek tekintetében személyi jövedelemadó, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Ennek eredményeként határozatával a felperes terhére 5.663.926 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg. Kötelezte a felperest 2.831.963 Ft adóbírság és 2.689.146 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 108-
2. §-ai alapján megállapította, hogy a felperes bevallott jövedelmei, vagyongyarapodása, illetve kiadásai nem álltak összhangban, ezért becslési eljárást alkalmazott. Nem fogadta el a felperes

on hivatkozását, hogy apósától, anyósától Sz. Gy-től és feleségétől 78 millió Ft kölcsönt kapott, mivel nevezettek ezen összeggel 2003-ban nem rendelkezhettek.

alperes 2998803835 számú határozatával

első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy

alperes valótlanul és jogszerűtlenül állapította meg, hogy apósa és anyósa nem rendelkezett a hivatkozott összeggel. Ezzel kapcsolatban nem vette figyelembe a felperes által becsatolt okiratokat és bizonyítékokat.

első fokú bíróság jogerős ítéletével

alperes határozatát

első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és

első fokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség

alperesi határozatban foglaltakkal szemben. Ennek során a felperes eredetiben bemutatta néhai Sz. Gy-né ... kártyáját és a ...bank tárgyidőszaki üzletszabályzatát. Ezzel igazolta, hogy a ... kártyatulajdonosnak - mint kiemelt banki ügyfeleknek 100.000 USD-t meghaladó összegű pénzeszközének kell lennie.

első fokú bíróság szerint már önmagában ez a tény is valószínűsíti, hogy

alperes által vélelmezett 4 millió forintos nagyságrendű megtakarításnál nagyobb összeg állt rendelkezésre.

adóhatóság

Art. 97

. §-ában szabályozott tényállás feltárási kötelezettségek körében a felperes által valószínűsített adatok ellenére nem folytatta le a szükséges bizonyítást. A perbeli esetben szükséges a pénzintézeti információk beszerzése, melyet a felperes - mivel a számlának nem tulajdonosa - nem tudott beszerezni. A ...bank információit követően kell

adóhatóságnak a tényeket, adatokat értékelnie, amennyiben szükséges, a felperes házastársának

eljárásban történő bevonásával.

első fokú bíróság jogerős ítélete ellen

alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Jogi álláspontja szerint a felperes nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy felesége szülei rendelkeztek volna a hivatkozott összeggel, a kártya önmagában ezt nem bizonyítja. A banktitokra utalással állította, hogy

első fokú bíróság végrehajthatatlan eljárásra kötelezte

adóhatóságot. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta

zal, hogy nemcsak a bankkártyával, hanem egyéb iratokkal és nyilatkozatokkal is igazolta állításait, amelyeket

alperes nem vett figyelembe. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Art. 109. §

adóhatóság megállapítja, hogy

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül milyen összegű jövedelemre volt szüksége. a magánszemélynek A becslési eljárás

Art. 108. §

Art. 108. §

adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá

t, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek

adó alapját valószínűsítik.

Art. 109. §

adóhatóságnak kell bizonyítani a becslési eljárás alkalmazásának fennállását, majd ezt követően

Art. 109. §

adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja.

adóhatóság

adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát

adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha

adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett. A bizonyítás lényege, hogy most már

adózó érdekkörébe áll, hogy hitelt érdemlő adatokkal igazolja a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést. Ennek elmaradása, vagy sikertelensége

adózó hátrányára esik. A perbeli esetben a felperes már a közigazgatási eljárásban hivatkozott arra, hogy felesége szüleitől 75.000.000 Ft kölcsönösszeggel rendelkezett. A közigazgatási iratok alapján megállapítható volt, hogy

adóhatóságok ezt a hivatkozást vizsgálták, de

t

ért nem fogadták el, mert

állítólagos kölcsönadók ilyen jövedelemmel nem rendelkeztek.

első fokú bíróság is vizsgálta a perben a felperes által hivatkozottakat és a Pp. 221. §

okat. A felülvizsgálati eljárásban annak rendkívüli perorvoslati jellegéből adódóan - a tényállás vitatására, módosítására, és a bizonyítékok újraértékelésére vagy felülmérlegelésére nincs lehetőség. Erre csak akkor van mód, ha a jogerős határozatot hozó bíróság tényállást nem állapított meg, vagy a megállapított tényállás hiányos, iratellenes, illetve a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint

onban

első fokú bíróság a fenti hibáktól mentesen állapította meg

ügy alapját képező tényállást, és a bizonyítékok mérlegelésénél sem volt tapasztalható kirívóan okszerűtlen mérlegelés, így nem volt jogi lehetőség annak újraértékelésére, felülmérlegelésére. A felperes által hivatkozott kölcsönnel kapcsolatban olyan további bizonyítási eljárás vált szükségessé, amely meghaladja a közigazgatási per kereteit. A tényállás feltárása során természetesen a felperes hathatós közreműködésére is szükség van ahhoz, hogy a pénzintézeti adatok

adóhatóság rendelkezésére álljanak. Szükségessé válhat

örökös/ök megnevezése, adótitok alóli felmentés megadása, örököstárs meghallgatása, stb. Csak ezen adatok alapján dönthet

adóhatóság arról, hogy a felperesi adózó hitelt érdemlően tudta-e bizonyítani

adóalaptól való eltérést. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság

első fokú bíróság jogerős ítéletét Pp. 275. §

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §

állam viseli. Budapest,

1. április
2. Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró