Debreceni Ítélőtábla Bf.III.168/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- június
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt A vádlott ellen indított büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- január
- napján kihirdetett 8.B.1455/2008/
- számú ítéletét megváltoztatja annyiban, hogy a pártfogó felügyelet elrendelését mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A megyei bíróság ítélete ellen - három nap gondolkodási időn belül - a védő jelentett be fellebbezést a cselekmény téves minősítése és a büntetés lényeges enyhítése érdekében. Perorvoslatát írásban részletesen indokolta. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárás során nem nyert bizonyítást az, hogy a vádlott szándéka életveszélyes sérülés okozására irányult, illetve tudata nem fogta át az életveszély bekövetkezésének a lehetőségét. A védelmi érvelés eredménye szerint a cselekmény jogi minősítése „legfeljebb eshetőleges szándékkal elkövetett súlyos testi sértés kísérlete lehet …”. A vádlott nem élt a jogorvoslati jogával, míg az ügyész tudomásul vette a megyei bíróság ítéletét. A fellebbviteli főügyészség az átiratában a fellebbezést alaptalannak tartva, az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a megyei bíróság határozatát a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében nyilvános ülésen bírálta felül, alkalmazva a Be. 361. §-ának
(1)bekezdésében rögzítetteket. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva folytatta le a bizonyítást. Beszerezte a büntetőügy eldöntéséhez szükséges és releváns bizonyítékokat. A történeti tényállást a vádlott ténybeli beismerő vallomására, a kihallgatott tanúk nyilatkozatára, valamint az aggálymentes igazságügyi orvos-, elmeorvos- és vadászati szakértők szakvéleményére alapította. A bizonyítékokat értékelő tevékenységéről indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget téve számot adott. Az igazságügyi elmeorvosszakértői véleményben írtakra figyelemmel - a Be. 352. §-a
(1)bekezdésének a/ pontja alapján - a tényállás csupán azzal pontosítandó, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésének idején tudatzavarban sem szenvedett. E kiegészítéssel a tényállás - amelyet nem vitatott senki - megalapozott, így a Be. 352. §ának
(2)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadó. A vádlott bűnösségére levont következtetés helyes, és törvényes a terhére rótt testi épség elleni bűncselekmény jogi minősítése is. Az e körben a megyei bíróság által kifejtett jogi indokokkal a másodfokú bíróság teljes egészében egyetért. A vádlott kevesebb, mint 5 méterről a sértett felsőtestére irányzottan lőtte ki a nyílvesszőt, amely átütötte ... pólóját és a bal mellkasfélen - a szív vetületében - a IV-V. bordák magasságában 4 cm hosszú szúrcsatornával járó és a bordán végződő szúrt sérülést okozott. A bűncselekmény elkövetéséhez használt eszköz - az igazságügyi vadászszakértői vélemény alapján - 5 méter távolságról fatális eredménnyel járó sérülés okozására alkalmas. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla megállapítására irányuló jogi okfejtését. nem osztotta a védő enyhébb minősítés Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete ugyanis akkor állapítható meg, ha az eset összes körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a vádlott szándéka legalább eshetőlegesen életveszélyes sérülés okozására irányult. Ennek feltétele, hogy a cselekmény olyan eszközzel, intenzitással és módon valósuljon meg, amely a közönséges élettapasztalat szerint is a ténylegesen okozottnál súlyosabb sérüléshez vezet és az ilyen eredmény kizárólag az elkövetőn kívül álló okok miatt marad el. Jelen esetben figyelemmel a szakértői vélemények megállapításaira - minden adott volt a ténylegesen létrejövő sérülésnél súlyosabb, akár életveszéllyel, esetlegesen halállal járó sérülés létrejöttéhez és ez csupán a véletlennek köszönhetően nem következett be. A megyei bíróság a büntetés kiszabása körében feltárta a vádlott javára és terhére értékelhető bűnösségi körülményeket, amit csupán azzal kell helyesbíteni, hogy az élet kioltására alkalmas eszköz helyett a különösen veszélyes eszközzel való elkövetésnek van súlyosító hatása. A megyei bíróság által az enyhítő rendelkezés alkalmazásával a törvényi minimum alatt kiszabott, végrehajtásában hosszabb időre felfüggesztett szabadságvesztés igazodik a feltárt bűnösségi körülményekhez, leginkább ahhoz, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt, valamint a vádlott személyében mutatkozó társadalomra veszélyesség fokához, ezért annak további enyhítésére a másodfokú bíróság nem látott lehetőséget. Az ítélőtábla a vádlott életvitelében bekövetkező kedvező változásra figyelemmel nem látta szükségesnek a pártfogó felügyelet elrendelését, ezért e rendelkezést mellőzte, utalva arra, hogy az elsőfokú bíróság e tekintetben alkalmazott szóhasználata pontatlan, hiszen a vádlott nem a törvénynél fogva áll pártfogó felügyelet alatt, hanem az elsőfokú bíróság a személyi körülményeket mérlegelve jutott el oda, hogy elrendelte a vádlottal szemben ezt az intézkedést [Btk. 89. §
(6)bekezdés]. Az eddig rögzítettekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 372. §-ának
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának
(1)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. Debrecen,
- június
- Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Elek Margit sk. a tanács tagja Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 8.B.1455/2008/
- számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Debrecen,
- június
- . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -