Kfv.II.37.697/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Buzinkay Zoltánné ügyvéd által képviselt felperesnek a Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal I.r. és dr. Grolmusz István ügyvéd által képviselt Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság II.r. alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Jász-NagykunSzolnok Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 11.K.27.225/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 11.K.27.225/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 20.000 (azaz húszezer) forint, és a II.r. alperesnek 20.000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A és hrsz-ú haszonélvezeti joggal terhelt külterületi szántó ingatlanok 1/2-ed részének a felperes a tulajdonosa. Az ingatlanok mérete - sorrendben - 1 ha 1546 m², 1 ha 2613 m² és 1 ha 0072 m² AK értékük 22 és 27 AK között mozog. Az ingatlanok a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése 1.b. ütem keretében az úgynevezett "Bivalytói" részen sorra kerülő hullámtéri műszaki beavatkozások, töltésáthelyezés területén fekszenek. A II.r. alperes az adásvétel meghiúsulása miatt az ingatlanok egésznek kisajátítását kérte. Az alperes
- november 15-i 03-4487-13/
- számú határozatával az ingatlanokat kisajátította és egyenként 245.000, 267.750 és 209.900 forint kártalanítás megfizetésére kötelezte a II.r. alperest. A határozat a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő véleményén alapult. A felperes keresetében a határozat megváltoztatásával 105.000, 114.500, illetve 94.500 forint többletkártalanítás megfizetésére kérte kötelezni a II.r. alperest . A megyei bíróság ítéletével az általa kirendelt igazságügyi szakértő és szakértői intézet szakvéleménye alapján a határozatot részben megváltoztatta és a hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan 5.000 forint többletkártalanítás megfizetésére kötelezte a II.r. alperest - egyebekben a felperes keresetét elutasította -. A Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelme alapján az ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Előírta ítéletében, hogy a megismételt eljárásban az igazságügyi szakvéleményt adó intézet szakvéleményét a piaci forgalmi adatok beszerzésével kiegészíteni köteles, majd ezt követően kell a bíróságnak a szakvéleményeket összevetnie. A megyei bíróság a megismételt eljárásában a korábbi ítéletével azonos tartalmú döntést hozott. Az ítélet indokolása szerint a szakértői intézet a beszerzett újabb összehasonlító adatok alapján is kisebb értéket határozott meg az ingatlanok kártalanítására alkalmas összegként, mint a kisajátítási szakértő. A megyei bíróság az összehasonlítással elvégezte a Legfelsőbb Bíróság ítéletében előírtakat, azonban a kiegészített szakvélemény sem támasztotta alá a felperes keresetét. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, illetőleg a közigazgatási határozat keresetének megfelelő megváltoztatását kérte. Előadta, hogy a szakértői intézet által felhasznált összehasonlító adatokat azonosíthatóság hiányában nem tudta ellenőrizni, így az intézet nem végezte el megfelelően a bíróság hatályon kívül helyező végzésében előírt összehasonlítást, a kisajátítást megalapozó beruházás forgalmi értékre való hatását. Álláspontja szerint még mindig nincs megállapítva az ingatlanok valós forgalmi értéke, így téves a kártalanítási összeg is. Jogszabálysértésként a Pp. 177.§-ának
(1)bekezdését és a kisajátításról szóló
- évi
- tvr. (a továbbiakban: Ktvr.) 8.§
(2)bekezdését jelölte meg. Az I. és a II.r. alperes hatályában fenntartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt nem alapos. A Ktvr. 1.§-a a Ptk. 177.§-ával összhangban mondja ki, hogy e törvényerejű rendelet célja, hogy az általa meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetővé tegye - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében - nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam vagy a helyi önkormányzat részére. A Ktvr. 8.§
(2)bekezdése alapján a kártalanítást nyújtani. csereingatlannal, pénzben vagy mindkettővel lehet A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében azt kifogásolta, hogy a beszerzett szakvélemények a kártalanítás összegét hozamszámításon alapuló értékeléssel határozták meg, mellőzve a tényleges forgalmi értékeket. Ehhez képest a kisajátításban kirendelt igazságügyi szakértő tíz ingatlan forgalmi értékét vette figyelembe véleménye kialakításánál, a szakértő ezeket az értékeket mellőzve a forgalmi számításon alapuló értékeléssel határozta meg a perbeli ingatlanok értékét. Erre magyarázatként azt adta, hogy az adatok nem megbízhatók és a fajlagos értékek relatív alacsonyak is. Valóban megállapítható, hogy a forgalmi értékek jelentősen csekélyebb összeget tettek ki, mint a hozamszámításos értékeléssel meghatározott kártalanítás. Tény, hogy a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében hozamszámítással kimunkált érték 25-30%kal magasabb volt az alacsony forgalom és a nyomott vételár miatt kialakult forgalmi értékhez képest. A megismételt eljárásban a szakértői intézet további négy ingatlant vett figyelemben az értékelésnél, melyek forgalmi értéke szintén alacsonyabb volt, mint a hozamszámítással meghatározott érték. Nem sérelmezheti megalapozottan ennél fogva a felperes az összehasonlító adatok hiányát. A felperes felülvizsgálati kérelmében kifogásolta azt is, hogy a legutóbb benyújtott szakértői véleményben feltüntetett összehasonlító adatokat azonosíthatóság hiányában nem tudta ellenőrizni. E kifogással kapcsolatban ismét megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a megyei bíróság ítélkezése alapjául az ingatlanok hozamszámítással kimunkált magasabb értéket fogadta el. A szakértők - jól lehet három, a forgalmi értéket alátámasztó összehasonlító adat elegendő a szakszerű összehasonlításhoz -, a megismételt eljárásban kiegészített szakértői vélemények három helyett négy összehasonlító adatot használtak fel a kiegészítő szakvélemény elkészítéséhez. A szakvéleményben rögzített adatokat puszta állítással nem lehet kétségessé tenni. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes ingatlanait nagyobb értékűnek tartja annál, mint amely értéket kisajátítási kártalanításként részére megállapítottak, nem elegendő a szakvéleményekkel kapcsolatban kétségek megalapozásához. A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78.§-a alapján köteles az alperesek Pp. 79.§-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeinek megtérítésére. A felperes az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50.§
(1)bekezdésébe, 39-41.§-iba foglaltaknak megfelelően és a 64.§-a szerint alkalmazandó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 16.§
(2)bekezdése alapján köteles a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- június
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Ákos sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró Dr. Kovács