A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.108/2010/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi június hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság a testi sértés bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Baranya Megyei Bíróság 7.B.416/2009/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a bűnjelként lefoglalt törött sörösüveg darab elkobzását rendeli el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Baranya Megyei Bíróság 7.B.416/2009/8.számú,
- február
- napján kelt ítéletével a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt 1 év 5 hónap börtönre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az ügyészi fellebbezést fenntartotta, egyben indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a vádlottal szemben hosszabb tartamú felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabjon ki, és a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált sörösüveg darabot a megsemmisítés helyett rendelje elkobozni. Az ügyészi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla a Be.348.§
(1)bekezdésére figyelemmel felülbírálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Ennek eredményeként megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárási szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. A tényállást a szükséges mértékben felderítette, a rendelkezésre álló bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul. A tényállást az elsőfokú bíróság részben a vádlott, részben pedig a sértett, illetve a kihallgatott tanúk vallomása, valamint az orvos-szakértői vélemény alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság kellő indokát adta annak, hogy a vádlott védekezését miért nem fogadta el. A szúrás tényét a vádlottis elismerte, nem tagadta, hogy egy törött sörösüveggel ő okozott sérüléseket a sértettnek, azonban állítása szerint a cselekmény elkövetésekor jogos védelmi helyzetben volt. Az eljárás során beszerzett bizonyítékok elsősorban a sértett vallomása, valamint Vavika Antal, de legfőképp tanú1 vallomása a vádlott fenti védekezését nem erősítette meg, azt cáfolta. A tanúk vallomásában nem szerepelt olyan momentum, amelyből arra lehetett volna következtetni, hogy a sértett támadó szándékkal haladt a vádlott irányába. Abból a tényből pedig, hogy a vádlott még azt megelőzően, hogy a sértett a közelébe ért volna, a sörösüveget már összetörte, egyértelműen az ő ellenséges, támadó magatartására, testi sértés okozására irányuló szándékára lehet következtetni. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a vádlott nem volt jogos védelmi helyzetben. Így a megállapított egyébként sem a vád, sem a védelem által nem támadott - tényállás a bizonyítékok törvényes mérlegelésén alapul. E tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és cselekményét is az anyagi jogszabályoknak megfelelően minősítette. Az elkövetéshez használt eszköz jellegére és a sérülés helyére figyelemmel a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy a vádlott cselekménye nem minősülhet-e emberölés bűntette kísérletének. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettét az emberölés bűntettének kísérletétől az határolja el, hogy az elkövetőt a testi sértés okozásának vagy a sértett megölésének - akár egyenes, akár eshetőleges - szándéka vezetette-e. A másodfokú bíróság e körben egyetértett az elsőfokú bíróság jogi indokolásával. A vádlott azon magatartásából, hogy a törött sörösüvegnyakkal a sértett feje irányába szúrt, nem következik, hogy tudatában az ölési szándék, illetve a sértett halálának a lehetősége akárcsak eshetőlegesen is felmerült. Sem a cselekmény elkövetésekor elhangzott beszélgetésből, sem az előzményekből, sem pedig a cselekmény elkövetése után tanúsított magatartásából nem lehet következtetni a vádlott - akárcsak eshetőleges - ölési szándékára. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a vádlottcsupán a testi sértés szándékával szúrt a sértett nyakába. A büntetés kiszabását meghatározó tényezőket az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel és súlyuknak megfelelően értékelte. A vádlott javára értékelhető nagy számú enyhítő körülményre figyelemmel az elsőfokú bíróság indokoltan alkalmazta a vádlottal szemben a Btk.87.§
(2)bekezdés c) pontját. A vádlott életkorára, az elkövetett cselekmény eredményére, a vádlott büntetlen előéletére is figyelemmel az enyhítő szakasz alkalmazása mellett a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése is megfelel a büntetési céloknak. Az így kiszabott büntetés kellő visszatartó erőt jelent, és elegendő arra, hogy a vádlottat, illetve másokat az újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartson. A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság a büntetés súlyosítására nem látott indokot. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált törött sörösüveg darabot a lefoglalás megszüntetését követően megsemmisíteni rendelte. A Btk.77.§
(1)bekezdés a) pontja szerint el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak. A vádlott a lefoglalt törött sörösüveg darabbal okozta a sértett sérüléseit, így a fenti jogszabályhely helyes alkalmazása mellett azt el kell kobozni. Mivel az elsőfokú bíróság a bűnjelek vonatkozásában jogszabályt tévesen alkalmazott, ezért e körben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. P é c s,
- június
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Tóth Sándor s.k. előadó bíró, Dr.Túri Tamás s.k. bíró A Baranya Megyei Bíróság 7.B.416/2009/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.108/2010/
- számú ítéletében írt változtatással
- június
- napján jogerőre emelkedett és a szabadságvesztés büntetés kivételével végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke