Mfv.I.10.748/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Molnár Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hartay Árpád ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetése iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságnál 2.M.373/
- szám alatt megindított és másodfokon a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.154/2009/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.154/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt nap alatt - 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : Az alperes a felperesnek a
- március 6-ától határozatlan időtartamra alapítványi titkár munkakörben fennálló munkaviszonyát
- február 14-én átadott rendes felmondással
- március 17ére megszüntette. A felmondás indoka szerint: a felperes a titkári munkaköri feladatoknak nem tett eleget. Nem gondoskodott az alapítvány alapdokumentumainak kidolgozásáról, azoknak folyamatos, naprakészségéről. Elmulasztotta a
- év leltárát, nem tartotta a kapcsolatot az alapítvány feladataihoz kapcsolódó szervezetekkel, az önkormányzat szakbizottságaival, a képviselő-testület tagjaival. Az alapítvány programjaihoz szükséges külső forrásokat nem kereste, nem adott be pályázatot a működés feltételeinek megteremtéséhez, a pályázatok esetén nem az alapítvány érdekeit tartotta szem előtt. A programhoz tartozó feladatait hiányosan látta el.A Pécsi Munkaügyi Bíróság 2.M.373/2008/
- számú ítéletében megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, mely a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. Kötelezte az alperest 2.139.086 forint elmaradt munkabér, valamint
- november 25-étől napi 11.818 forint munkabér, és négy havi átlagkeresetnek megfelelő 1.040.000 forint megfizetésére. Az ezt meghaladó (további két havi kárátalány megfizetésére irányuló) keresetet elutasította. Az alperest kötelezte 150.000 forint felperesi perköltség megfizetésére.Az alapítvány alapdokumentumairól megállapította, hogy a perben az alperes által hivatkozott leltározási és selejtezési szabályzat elkészült, annak aktualizálása szükségességét az alperes a perben nem igazolta, a hivatkozott munkaköri leírások pedig a szervezeti és működési szabályzatba foglaltan elkészültek. Az SzMSz-ből és a munkaköri leírásokból megállapítható volt, hogy az éves leltárfelvétel nem a felperes munkaköri kötelezettsége volt, neki azt csak ellenőriznie kellett volna. Az pedig, hogy
- december 31-én még nem készült el a leltár, a felperes mulasztásaként nem értékelhető, mivel az alperesnél a leltárkészítés csak e fordulónappal volt meghatározva, amely viszont nem jelenti, hogy ezen a napon kellene a leltárt elkészíteni. A perben az alperes maga cáfolta meg, hogy a felperes a szükséges kapcsolatot a kapcsolódó szervekkel nem tartotta volna, mivel maga sem vitatta, hogy a felperes részéről az levelezés formájában megvalósult. Az alperes a pályázatokkal kapcsolatban megcáfolta saját felmondásbeli állítását a perben, mivel elismerte, hogy a felperes minimális mennyiségű pályázatot benyújtott. A futó pályázatokkal kapcsolatosan a felmondás semmilyen konkrét tényt, körülményt nem fogalmazott meg.A fentiekre tekintettel az alperes felmondását az elsőfokú bíróság az Mt.
- §
(2)bekezdésbe ütközőnek ítélte, ezért az Mt.
- § rendelkezésének megsértésére vonatkozóan nem folytatott le bizonyítást.Az alperes fellebbezése folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.154/2009/
- számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét „akként javította ki", hogy az alperes által
- november 25-étől naptári naponként fizetendő elmaradt munkabér összegét 8.667 forintban állapította meg. Az így kijavított ítéletet fellebbezett részében részben megváltoztatta, és az alperest
- november 25-étől naptári naponként terhelő munkabér összegét
- január 1-jétől napi 2.333 forintra leszállította. Az ítéletet ezen felüli fellebbezett részében helybenhagyta. Kötelezte az alperest 75.000 forint felperesi fellebbezési perköltség megfizetésére.Miután az alperes a fellebbezésében már csak két okra alapítottan tartotta fenn a felmondást, ezért a megyei bíróság is a leltár elkészítésével, a külső források keresésével és a pályázatok beadásával kapcsolatos indokot vizsgálta.Megállapította, hogy a SzMSz. a titkár feladatai között csak az éves leltár ellenőrzését tünteti fel. A leltár elkészítésével kapcsolatosan nem terhelte kötelezettség a felperest. A peradatokból sem lehetett megállapítani, hogy a felperesnek kitől kellett volna számon kérnie a leltár elkészítésének elmaradását. Az alperes számviteli politikáját tartalmazó okirat alapján csak annyi állapítható meg, hogy év végén, december 31-ei fordulónappal a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat tételesen leltározni kell. Ezen előírás értelmezése körében T.Z., az alperes könyvvizsgálója azt adta elő, hogy ha a leltárt december 31-ei fordulónappal kell elkészíteni, az nem jelenti, hogy ezen a napon kellene leltározni. A számviteli törvény előírása is az, hogy év végével kell elkészíteni a leltárt. Az alperesi számviteli politika szerint a mérlegkészítés időpontja március
- Minderre tekintettel helytállóan vonta le a munkaügyi bíróság a megyei bíróság álláspontja szerint azon következtetést, hogy ezen felmondási ok okszerűtlen. A felperes által csatolt okiratokból, az alperes elismeréséből helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a pályázatokkal kapcsolatos felmondási ok valótlan.A másodfokú bíróság észlelve az elsőfokú bíróság számítási hibáját, kijavította az egy munkanapra eső munkabér összegét, és erre tekintettel a fellebbezett részében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, a megismételt eljárásban a felperesi kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság ítélete jogszabály- és iratellenes, a per alapjául szolgáló bizonyítékok figyelmen kívül hagyásával született meg, továbbá logikátlan és okszerűtlen mérlegelést tartalmaz. Önmagában a leltározással kapcsolatos felperesi kötelezettségszegés megalapozza a felmondást. E körben a bíróságok helyesen állapították meg, hogy a felperes feladata az éves leltár ellenőrzése volt. Helyes azon megállapítás is, hogy a leltárt december 31-ei fordulónappal kell elkészíteni. Ugyanakkor a számviteli politika azon rendelkezéséből, miszerint „év végén, december 31-ei fordulónappal a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat tételesen leltározni kell", egyértelműen az következik, hogy a leltárnak legkésőbb december 31-éig el kell készülnie. A felperes a rendes felmondásig,
- február 14-éig nem tett eleget a leltárellenőrzési kötelezettségének, hiszen azt sem állapította meg, hogy a leltár határidőben nem készült el.A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában tartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül [Pp. 275. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott kirívóan okszerűtlen, iratellenes mérlegelésre a Pp. 206. §
(1)bekezdésének, és a Pp. 221. §
(1)bekezdésének a megsértésére.A rendes felmondás a leltározással kapcsolatosan azt tartalmazza: „elmulasztotta a
- év leltárt".A rendes felmondás tehát kötelezettségszegésként nem a leltározás ellenőrzésének, hanem a leltár elkészítésének a hiányát rótta a felperes terhére. Az alperes által sem vitatottan sem az SzMSz., sem a felperes munkaköri leírása nem teszi a felperes kötelezettségévé a leltárkészítést.A leltár ellenőrzése körében azonban nem terheli mulasztás a felperest, mivel az alperesi számviteli politika vonatkozó rendelkezése és T.Z. alperesi könyvvizsgáló tanúvallomása bíróságok általi helyes értelmezésével a felmondás kiadásakor a leltár elkészítésének végső határideje (
- március 31.) nem telt még el.A bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a rendes felmondás az Mt.
- §
(2)bekezdésébe ütközik, ezért jogellenes. A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta.Kötelezte a pervesztes alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján a felperest a felülvizsgálati eljárási költségének viselésére.Tekintettel arra, hogy az alperes az Itv. 5. §
(1)bekezdés f) pontja alapján illetékmentes, ezért a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- június
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Hajdu Edit s.k. előadó bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő