Kfv.I.35.411/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Irinkov D. Mihály ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Regős Norbert ügyvéd által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Nyugat-Dunántúli Regionális Parancsnoksága alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon K.27.073/2006. számon indított és ugyanezen bíróság 2006. június 22-én kelt K.27.073/2006/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K.27.073/2006/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint első fokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy - külön felhívásra - az államnak fizessen meg 7.000 (hétezer) forint kereseti és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első fokú vámhatóság járőrei 2005. június 22-én a rajkai határátkelőhelyen ellenőrizték a felperesi társaság által üzemeltett gépjárműszerelvényt, amely tranzit-fuvarozást végzett nemzetközi közúti árufuvarozási engedéllyel, amely csak a „zöldebb és biztonságos" tehergépjárművekre meghatározott igazolásokkal (green lorry) együtt érvényes. Az ellenőrzés megállapította, hogy a fentieken túlmenően a pótkocsira vonatkozóan benyújtott igazolások közül a megfelelőségi igazoláson nem szerepelt sorszám. Ennek alapján az első fokú hatóság határozatával a közlekedési engedély jogszerűtlen felhasználása miatt a felperest 400.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljáró alperes, 3476/1/-2005. számú határozatával az helybenhagyta. mint első másodfokú hatóság fokú határozatot A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy az ellenőrzés időpontjában a CEMT Egyezmény nem került kihirdetésre. A Magyar Közlönyben közzétett szöveg mellékletet nem tartalmaz, ezért e jogszabályhely rendelkezéseinek betartását nem lehet számon kérni. A felperes a keresetét a tárgyaláson kiegészítette azzal az álláspontjával, hogy az alperesi határozat a 3/1990. (I.16.) Mt. rendelet 11. Cikke és 14. Cikke alapján is jogsértő volt. A hivatkozott közlekedési engedély ugyanis Magyarország és Bulgária közötti kétoldalú egyezmény alapján került kiadásra, mely rendelkezések a perbeli szankció kiszabását nem tették lehetővé. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K.27.073/2006/3. számú ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az első fokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéletének idézésével megállapította, hogy az úgynevezett CEMT engedéllyel való közlekedés a magyar fuvarozókra és az ennek alapján közlekedő külföldi fuvarozókra is érvényes jogszabályon alapult, függetlenül attól, hogy az úgynevezett mellékletek a Magyar Közlönyben nem kerültek közzétételre. Így a nem vitás tényállás szerint a felperes által az ellenőrzés során felmutatott fuvarozási engedélyt érvénytelenné tette az a tény, hogy a pótkocsira vonatkozóan benyújtott igazolások közül a megfelelőségi igazoláson nem szerepelt sorszám. Az első fokú bíróságnak azonban az volt az álláspontja, hogy az érvénytelen engedéllyel való közlekedésre is a kétoldalú Megállapodásra vonatkozó jogszabályok az irányadóak, amelyek nem teszik lehetővé ilyen hiányosságokra pénzbírság kiszabását, ezért a keresettel támadott határozatokat az első fokú bíróság hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Az alperes megismételte azt a jogi álláspontját, mely szerint a 3/1990.(I.16.) Mt. rendelet idézett rendelkezései nem teszik azt kizárólagossá, a szerződő fél területén végrehajtott ellenőrzés során a hazai jogszabályokat is figyelembe kell venni. Ezért az 1988. évi I. törvény 20. § /2/ bekezdés
- a)pontja szerint az engedélyre vonatkozó rendelkezés megsértői szankcióval sújthatók. A felperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alapos. Az első fokú bíróság által helyesen idézett a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között létrejött a nemzetközi közúti személy és árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 3/1990. (I.16.) Mt. rendelet (a továbbiakban: Mt.r.) 6. Cikkében meghatározott közlekedési engedéllyel fuvarozott a felperes. A fuvarozási engedélyen korlátozásként került meghatározásra, hogy az engedély green lorry igénybe vételével érvényes. Az első fokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy a korlátozó rendelkezés vizsgálatánál szükség volt a CEMT Egyezményre, egyebekben a két ország közötti nemzetközi rendelkezést is alkalmazni kellett. A CEMT Egyezménnyel kapcsolatos első fokú bírósági álláspont megegyezett a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéleteiben kifejtettekkel. Erre vonatkozóan a bíróság megfelelő jogkövetkeztetést vont le, azaz megállapította, hogy a felperes az ellenőrzés során érvénytelen fuvarozási engedéllyel kívánta a határt átlépni. Az első fokú bíróság ítéletének ezen megállapításaival szemben a felek jogorvoslati kérelmet nem is terjesztettek elő, így e körben a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatot nem folytatott. Az első fokú bíróság ezen álláspont leszögezése mellett ugyanakkor azt is kifejtette, hogy az érvénytelen fuvarozás megállapítása mellett további jogkövetkeztetéseket, így pénzbírság szankció alkalmazását, a két állam közötti kétoldalú Megállapodás alapján nem lehetett volna alkalmazni. Ezen indok alapján helyezte hatályon kívül a keresettel támadott határozatot. Az első fokú bíróságnak ez az álláspontja téves. Az Mt. rendelet 14. Cikk /2/ bekezdésében rendelkezik a jogszabálysértően eljáró fuvarozókra kiszabható szankciókkal. Eszerint azokkal a fuvarozókkal és járművezetőkkel szemben, akik a másik szerződő fél országa területén a közúti fuvarozással, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok rendelkezéseit megsértik, ezen országok illetékes hatóságai a következő intézkedéseket foganatosíthatják:
- a)figyelmeztetés;
- b)
- b)azon szerződő fél országának területén, ahol a szabályokat megsértették, a fuvarozás végzésére szóló jogosultság ideiglenes, részleges, vagy teljes megvonása. A /3/ bekezdés szerint az az illetékes hatóság, amelyhez a /2/ bekezdés szerinti intézkedés foganatosítása végett kéréssel fordulnak, köteles megfelelően eljárni és a megtett intézkedésekről a másik szerződő fél, illetékes hatóságát értesíteni. E rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy a meghatározott szankció a figyelmeztetést, illetőleg a fuvarozás végzésére szóló jogosultság ideiglenes, részleges, vagy teljes megvonását csak a fuvarozó vállalat székhelye, az engedélyt kibocsátó közlekedési hatóság foganatosíthatta, perbeli esetben ez a bolgár hatóság volt. Ez a rendelkezés nem jelenti azt, hogy az az ország, amelynek területén a hatályos jogszabályt megsértették, ezt a jogszabályi rendelkezést nem alkalmazhatná. Így jelen esetben a másik szerződő fél Magyarország az ellenőrzés idején a területén hatályos 1988. évi I. törvény 20. § /2/ bekezdés
- a)pontja alapján a közlekedési jogszabály megsértői terhére bírságot szabhat ki. A bírság összege 400.000 Ft-tól 800.000 Ft-ig terjedhet. Jelen esetben a hatóság a felperessel szemben a bírság minimumát alkalmazta. A Legfelsőbb Bíróság összhangban a korábban hasonló ügyekben hozott döntéseivel (Kfv.I.35.363/2005/7., Kfv.I.35.107/2006/5.) megállapította, hogy az alperes határozata a jogszabályoknak megfelelt, ezért az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. Itt jegyzi meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy alaptalanul hivatkozott a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében arra, miszerint az alperes a perbeli időben még hatályba nem lépett 45/2005. (VI.22.) GKM rendelet alapján járt volna el. Az alperes ugyanis e jogszabályhelyre kizárólag a felülvizsgálati kérelmében a vonatkozásban hivatkozott, mely szerint ez a rendelet hirdette ki végül is a CEMT Egyezmény valamennyi rendelkezését. A Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest első fokú és felülvizsgálati perköltség fizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § /1/ bekezdése, 46. § /1/ bekezdése, valamint az 50. § /1/ bekezdése alapján és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § /2/ bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest, 2007. szeptember 20. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő