Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.297/2007/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bayer Éva pártfogó ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Várkörút u. 2.) által képviselt ..... (......) felperesnek a dr. Krech Vilmos jogtanácsos (.....) által képviselt ..... (.....) alperes ellen bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perében a Fejér Megyei Bíróság
- március 8-án kelt 18.G.40.132/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A pártfogó ügyvéd (dr. Bayer Éva ügyvéd, 8000 Székesfehérvár, Várkörút 2.) 6.000 (hatezer) forint másodfokú munkadíját és a le nem rótt 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illeték összegét az állam viseli. A Fővárosi Ítélőtábla megkeresi a Gazdasági Hivatalt, hogy a pártfogó ügyvéd munkadíját a pártfogó ügyvédnek fizesse ki. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperes az alperesi szövetkezet tagja. Alperes 2006.szeptember 21-én „Döntés az átalakulás formájáról és időpontjáról a
- évi X. törvénynek megfelelően", A szövetkezeti üzletrészek árfolyamának meghatározása" és „Alapszabály módosítása" napirendi pontokkal összevont részközgyűlést tartott. A 6/2006/09.
- számú határozatával, cégjegyzéki adatot nem érintően az alapszabály több rendelkezését módosította. Egyebek mellett részközgyűlés és küldöttgyűlés helyébe a közgyűlés intézményét rendszeresítették, s törlésre került a III.3/a. pontból az a rendelkezés, amely szerint a tag a belépéskor köteles „20.000 Ft névértékű ...... által kibocsátott saját nevére szóló, alanyi jogú üzletrésszel rendelkezni". (A szövetkezeti üzletrészre vonatkozó szabályozás (III.3.b/ pont) nem változott.) Alperes a Fejér megyei Bíróságon, mint Cégbíróságon
- október 9-én az alapszabály
- szeptember 21-i módosítását bejelentette, kérve a módosítás keltének bejegyzését. (A csatolt jelenléti ív szerint a részközgyűlésen 61 tagból 57 fő volt jelen, míg a jegyzőkönyv azt is rögzítette, a részközgyűlésig 61 tag közül 58 fő teljes, 2 fő 50%-os mértékben átruházta üzletrészét.) A felperes a bejegyzési eljárás folyamatban léte alatt -
- október 18-án törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett alperessel szemben. Arra hivatkozott, 61 tagból 58 tag üzletrészét átruházta, tagsági jogviszonyuk ezzel megszűnt, mivel az alapszabály
- szeptember 21-ig előírta az üzletrésszel rendelkezés kötelezettségét. Az üzletrészüket átruházó személyek a határozathozatalban nem vehettek volna részt, a határozatok ezen okból érvénytelenek. Utalt arra is, a tagsági viszony megszűnése folytán a részközgyűlés időpontjában alperesnek vezető tisztségviselői sem voltak. A cégbíróság a kérelmeket együttesen bírálta el, és
- november 6-án kelt és
- november 30-án közzétett Cg. 07-02-001025/
- számú végzésével a 8/013 rovatszám alatt az alapszabály módosításának
- szeptember 21-i keltét a cégjegyzékbe bejegyezte, egyidejűleg a törvényességi felügyeleti kérelmet hatáskör hiányában elutasította. Felperes
- december 18-án keresetet terjesztett elő a
- sorszámú bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. Előadta, üzletrésszel jelenleg is rendelkezik, ezért az alapszabály a
- évi X. törvény szerint nem lett volna módosítható, a módosítás bejegyzése ezért törvénysértő. Hivatkozott arra is, az alapszabálymódosítást megelőzően 59 fő üzletrészét eladta, olyan személyek módosították tehát az alapszabályt, akik a határozathozatalkor már nem voltak az alperes tagjai. Sérelmezte, hogy a cégbíróság figyelmen kívül hagyta a törvényességi felügyeleti kérelemben írtakat is. Alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, az alapszabály módosítása nem minősíthető a
- évi X. törvény szerinti átfogó módosításnak, a határozatok a törvény átmeneti rendelkezéseinek végrehajtását szolgálták, az üzletrész-átruházás a tagsági jogviszonyt nem szüntette meg, a cégbíróság végzése nem jogsértő. Az elsőfokú bíróság
- március 8-án kelt 18.G.40.132/2006/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint alperes az összevont részközgyűlést a jogszabálynak és alapszabálynak megfelelően hívta össze, az határozatképes volt. Egyebekben utalt arra is, a módosítás nem minősül a
- évi X. törvény rendelkezései szerinti módosításnak. A határozathozatalban részvétel, a tagsági jogviszony vizsgálata körében kifejtette, a perben csak olyan jogsértés vizsgálható, amelyet a cégbíróságnak is észlelnie kellett volna. Nem vonható e körbe a tagok cégnyilvántartása hiányában annak észlelése, a határozatot hozók esetlegesen már nem tagok. Rámutatott, amennyiben a határozat ilyen okból törvénysértő, úgy az a határozat felülvizsgálata iránti perben bírálható el. Az ítélettel szemben felperes fellebbezett pártfogó ügyvéd útján. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatását, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését, másodsorban az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Állította,
- szeptember 21-én alperes rendelkezett üzletrésztőkével, ezért az alapszabály
- évi X. törvény szerinti módosítása jogsértő. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság nem tekintette az alapszabályt a
- évi X. törvény szerint módosítottnak, annak ellenére az alapszabályba került közösségi alap fogalmát csakis ezen jogszabály ismeri. Változatlanul állította, a határozat meghozatalában résztvevő személyek vizsgálatára a cégbíróság hatásköre kiterjed, ezért a perben sem lett volna mellőzhető annak vizsgálata, az üzletrészüket átruházó személyek tagsági jogviszonya megszűnt. Hangsúlyozta, az üzletrészek átruházásának tényét a részközgyűlés jegyzőkönyve is rögzíti, de arról a cégbíróság a törvényességi felügyeleti kérelemből is értesülhetett. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A
- július 1-jét követően indult cégbejegyzési (változásbejegyzési), törvényességi felügyeleti eljárásra, a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti perre a
- július 1-jén hatályba lépett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.) tartalmaz rendelkezést. A Ctv. a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek, vagy más közérdekek védelme céljából deklarálja a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát. Ezzel összefüggésben a törvény a bejegyzett adatokra nézve sajátos jogorvoslatot biztosít, lehetővé téve meghatározott körben a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást. A cégjegyzéki adatokat a 24.§ sorolja fel. A Ctv. 51.§
(1)bekezdése pedig előírja a létesítő okirat-módosítás bejelentését, függetlenül attól, hogy az egyéb cégjegyzéki adatot nem érint. Ilyenkor a cégjegyzék az okirat-módosítás keltét tünteti csak fel. A változásbejegyzési eljárásról a Ctv. IV. fejezete rendelkezik, míg a 78.§
(2)bekezdése értelmében az olyan törvényességi felügyeleti eljárásban, amely az adott kérelemmel összefüggésben a cégbejegyzési eljárás során indult, a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65.§-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. A hivatkozott 65.§
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés hatályon kívül helyezése iránti per a végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt indítható. A per elsődleges célja a cégjegyzéki adatok jogsértő voltának kiküszöbölése. Mindezzel összhangban a 68.§
(1)bekezdésének értelmében a perben a létesítő okiratnak, illetve módosításának érvénytelenségére csakis a végzésben foglalt cégjegyzéki adattal összefüggésben lehet hivatkozni, a létesítő okirat, illetőleg okirat-módosítás cégjegyzéki adatot nem érintő rendelkezése jogsértő volta bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per alapjául nem szolgálhat. Az adott ügyben felperes, mint kérelmező a sajátos, párhuzamos eljárás alanyává vált, kérelme elutasítása folytán pedig megnyílt a bejegyző végzéssel szembeni perindítási joga, perbeli legitimációja tehát nem vitatható el. A keresettel támadott, bejegyző végzés alapjául azonban olyan, az alperes legfőbb szerve által megszavazott létesítő okirat-módosítás szolgált, amely cégjegyzéki adatot nem érintett. Ennek megfelelően a cégbíróság végzésével csupán az okirat-módosítás keltét rendelte bejegyezni a cégjegyzékbe. A perben pedig a felperes értelemszerűen nem tudott cégjegyzéki adattal összefüggő jogsértésre hivatkozni. Megalapozatlannak kell ezért tekinteni a keresetet. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a keresetben hivatkozott okok érdemi vizsgálatába bocsátkozott, ugyanakkor helytálló az elutasító határozata. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján - a fenti eltérő indokolással - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a pártfogó ügyvéd 7/2002.(III.30.) IM rendelet 1.§
(1),
(3)és
(4)bekezdése, az 5.§
(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdése, valamint a 2006. évi CXXVII. törvény 58.§
(4)bekezdése alkalmazásával megállapított - áfa nélküli - munkadíját a 7/2002.(III.30.) IM rendelet 5.§
(3)bekezdése alapján, míg a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illeték összegét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján az állam viseli. A Gazdasági Hivatal megkereséséről a Fővárosi Ítélőtábla a 7/2002.(III.30.) IM rendelet 5.§
(6)bekezdése alapján rendelkezett. Alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben rendelkezni nem kellett. Budapest,
- szeptember
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Felker László s.k. bíró