Pf.20259/2009/19 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.259/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Zakár András ügyvéd által képviselt felperesnek az I.r., az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Képviseleti Főosztály által képviselt II.r., III.r. alperesek ellen bírósági jogkörben okozott kártérítés iránt indított perében a GyőrMoson-Sopron Megyei Bíróság által
2. június
3. napján meghozott P.20.866/2008/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről 35.,
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy az első- és másodfokú eljárásban teljes egészében pervesztes felperes pártfogó ügyvédi díja a felperest terheli. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes pontosított keresetében az I.r. és II.r. alperessel szemben fejenként 7.500.000 Ft, a III.r. alperessel szemben 5.000.000 Ft kártérítést igényelt. Ha az I.r. és II.r. alperessel szembeni követelése bármely akadályba ütközne, úgy teljes kárigényét a III.r. alperessel, mint munkáltatóval szemben tartotta fenn. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte. A II.r. és a III.r. alperes képviselője a II.r. alperes vonatkozásában a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy helyette munkáltatója a III.r. alperes tartozik helyt állni. A III.r. alperes vonatkozásában a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a keresetlevelet már idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, mert ítélt dologról van szó. Ezen túlmenően hivatkozott a III.r. alperes vonatkozásában az elévülésre is, valamint arra, hogy a III.r. alperes részéről jogellenes magatartás nem állapítható meg. A megyei bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes teljes egészében pervesztes lett, és az előlegezett 900.000 Ft illetéket az állam viseli. Ítéletének jogi indokolása szerint az I.r. és II.r. alperessel szembeni kárigényt alaptalannak találta. Álláspontja szerint a felperesi kárigény az I.r. és II.r. alperes - mint bírók - ítélkezési tevékenységén alapul, ezen kereset velük szemben közvetlenül nem érvényesíthető. A perben eljárt bírák magatartásáért - az egyéb kártérítési feltételek fennállása esetén - a Ptk.
6. §-a értelmében munkáltatójuk a III.r. alperes lett volna köteles helyt állni. Így a bíróság az I.r. és II.r. alperesekkel szembeni keresetet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A III.r. alperessel szemben a felperes keresetét eshetőlegesen terjesztette elő, és összesen 20.000.000 Ft megfizetésére tartott igényt. A felperes 20.000.000 Ft kárigényét a III.r. alperessel szemben a Békés Megyei Bíróság a P.20.126/2004/21., illetve a Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.610/2004/
7. számú ítéletével már jogerősen elbírálta. Ezen tényt az ítéleteken kívül a felperes személyes elismerése is alátámasztotta (
8. sorszámú jegyzőkönyv
9. oldal). A megyei bíróság szerint figyelemmel azonban az eshetőleges keresetre, a bíróságnak nem volt módja arra, hogy a III.r. alperessel szemben a pert a Pp.
10. § /1/ bekezdés d./ pontjára figyelemmel (ítélt dolog) megszüntesse. Ezért a bíróság a III.r. alperessel szembeni keresetet is ítélettel utasította el a rendelkező rész szerint. Mivel a felperesi igény ítélt dolog, a bíróság részletesen nem foglalkozott az alperesi ellenkérelmek további részével (elévülési kifogás, jogellenesség hiánya). Ezek vizsgálata szükségtelenné vált azzal, hogy a bíróság az elsődleges alperesi védekezést osztva utasította el a keresetet. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyben kérte annak megváltoztatását, és a keresetének történő teljes helyt adást. Teljes egészében fenntartotta az elsőfokú eljárásban megtett nyilatkozatait. A megtartott fellebbezési tárgyaláson hivatkozott arra, hogy az alapeljárásban az alperesek által kifejtett ítélkezési tevékenység jogellenes magatartást valósított meg, és ezen jogellenesség folytán a kár bekövetkezett, az rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Kérte figyelembe venni, hogy a II.r. és III.r. alperest a jelen tárgyaláson képviselő "A" és ő közte a Csongrád Megyei Bíróságon hamis vád miatt eljárás van folyamatban. A felperes megítélése szerint emiatt a II.r. és III.r. alperesek képviseletében nem járhatna el. A II.r. és III.r. alperesek fellebbezési ellenkérelmükben a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását kérték annak helyes indokai alapján. A megtartott fellebbezési tárgyaláson a II.r. és III.r. alperesek képviselője előadta, nincs tudomása a felperes által említett eljárás folyamatban létéről. Hangsúlyozta, feltételezése szerint egy, a Szegedi Ítélőtáblán a másodfokú eljárásban képviselői minőségben kifejtett érvei miatt kezdeményezhetett ellene eljárást a felperes. A perköltség tárgyában a határozathozatal mellőzését kérte. Az ítélőtábla a Pf.
11. sorszámú jegyzőkönyvben foglalt végzésével az I.r. és II.r. alperesekkel szembeni kereset tárgyalását a III.r. alperessel szembeni kereset tárgyalásától elkülönítette, egyben a III.r. alperessel szembeni kereset tekintetében a pert megszüntette, és a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.20.866/2008/
12. szám alatti ítéletét a III.r. alperesre vonatkozó részében hatályon kívül helyezte. Végzésének jogi indokolása szerint a megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperesnek a III.r. alperessel szembeni eshetőleges keresete tárgyában már jogerős döntés született, ezért az a Pp.
13. § /1/ bekezdése értelmében ítélt dolognak minősül. Téves azonban az a jogi álláspontja, hogy az eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelemre tekintettel nincs mód a per megszüntetésére. A Pp.
14. § /1/ bekezdés d./ pontja, valamint a Pp.
15. § a./ pontja, és az ítélkezési gyakorlat alapján ítélet dolog esetében a keresetet nem ítélettel kell elbírálni, hanem az ott írtak alapján a keresetlevelet vagy idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, vagy a pert meg kell szüntetni. Mindezen indokokra tekintettel a III.r. alperes vonatkozásában a pert a Pp.
16. §-a alapján megszüntette, és az elsőfokú ítéletet ebben a részében hatályon kívül helyezte. A fentiek alapján az ítélőtábla a fellebbezést az I.r. és II.r. alperesek vonatkozásában bírálta el, és a felperes fellebbezését az alábbiak szerint laptalannak ítélte. Az ítélőtábla álláspontja szerint az I.r. és II.r. alperesek vonatkozásában a megyei bíróság megalapozott tényállást állapított meg, abból okszerű és helyes következtetést vont le. Az ítélőtábla is osztotta a megyei bíróság jogi álláspontját és az ítélet indokolásában foglaltakat. A fellebbezésben felhozott érvekre figyelemmel az alábbiakat emeli ki. Helyesen állapította meg a megyei bíróság, hogy az I.r. és II.r. alperesekkel szembeni kártérítési igény a bírói tevékenységükön alapul, ezért a I.r. és II.r. alperesek helyett a Ptk.
17. §-a értelmében munkáltatójuk felel. Egyértelmű az e körben kialakult bírói gyakorlat, hogy a jogi személy feladat- és hatáskörében, illetve tevékenységi körében eljáró természetes személy (tag, alkalmazott, vezető tisztségviselő) magatartása a jogi személy eljárásának minősül, így az ennek során okozott kárért harmadik személyekkel szemben a jogi személy tartozik felelősséggel. A közhatalmi jogkörben eljáró személy eljárása folytán sérelmet szenvedett a közhatalmi tevékenységért felelős jogi személlyel szemben érvényesítheti kártérítési igényét. A sérelmet szenvedettnek nincs döntési joga arra nézve, hogy igényét magával az elkövető magánszeméllyel, vagy a jogi személlyel szemben érvényesítse (BDT. 2010/2/23.). A jogi személy tevékenységi (feladat és hatás) körében a jogi személy nevében eljáró természetes személy magatartása a jogi személynek „betudódik", azaz az ő magatartását a jogi személy magatartásának kell tekinteni, ezért a jogi személy tagját, alkalmazottját harmadik személlyel szemben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - polgári jogi felelősség közvetlenül nem terheli. A jogi személy „cselekvősége" - sajátos természete folytán - mindig a tevékenységi körében, és nevében eljáró természetes személyek magatartásának betudásán alapul, így a jogi személy tevékenységi körében és nevében eljáró természetes személy cselekvősége e körben hiányzik, ezért a jogi személy mellett a természetes személy felelőssége nem állapítható meg. A fentiek alapján a megyei bíróság jogszerűen és megalapozottan utasította el a felperes keresetét az I.r. és II.r. alperesekkel szemben, ezen megalapozott döntés megváltozatására jogi lehetőség nincs. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét - az I.r. és II.r. alperesek vonatkozásában - a Pp.
18. § /3/ bekezdése alapján helybenhagyta. A peres eljárásban az alperes perköltséget nem igényelt, ezért e tárgyban a határozathozatalt a Pp.
19. § /2/ bekezdése alapján mellőzte. A peres eljárásban a felperest pártfogó ügyvéd képviselte, így a Pp.
20. § /2/ bekezdése alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a felperes az első- és másodfokú eljárásban teljes egészében pervesztes lett, és a pártfogó ügyvédi díj fizetése őt terheli, amelyet majd a jogi segítségnyújtó szolgálat fog a pártfogó ügyvéd részére megállapítani. A peres eljárásban a felperes teljes személyes költségmentességben részesült, így a Pp.
21. § /1/ bekezdése és a 6/
22. (VI.26.) IM. számú rendelet
23. § /1/ bekezdése és
24. §a értelmében a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Győr,
25. évi június hó
26. napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr. Vass Mária sk. előadó bíró Dr. Lezsák József sk. bíró