alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 5.K.26.073/2008/21. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a alperesnek 100.000 /
az egyszázezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra 2.272.900 /kettőmillió-kettőszázhetvenkettőezerkilencszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2001.-
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint
elsőfokú hatóság megállapította, hogy adózó a vizsgált időszakban jelentős összegű tagi kölcsönt nyújtott a tulajdonában lévő Kft-nek,
onban a vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért helytállóan
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával
adóalapját becsléssel állapította meg, és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja.tv./ 4.§-ának /1/ bekezdése, 28.§-ának /1/ bekezdése alapján egyéb jövedelemként vette figyelembe.
alperes - a lakossági folyószámlán elhelyezett és inaktív 20.600.000 Ft kivételével - nem fogadta el a felperes
on hivatkozását, hogy a 2001. évet megelőzően jelentős összegű megtakarítással rendelkezett volna, így kölcsön tudott adni egy magánszemélynek 120.000.000 Ft-ot, amelyet részletekben visszakapott. A felperes keresetében
adóhatározatok hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta a becslés jogalapját, a terhére megállapított adóterheket, a tényállás tisztázottságát, a bizonyítási eljárás jogszerűségét,
indokolás teljes körűségét, állította, hogy rendelkezett kiadásai fedezetével. Sérelmezte, hogy
adóhatóság nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, illetve, hogy nem fogadta el a megtakarításait.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint
elsőfokú hatóság tényállás tisztázási kötelezettségét teljesítette,
.§-ának /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően bizonyította, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennálltak, olyan eljárási jogszabálysértés nem valósult meg, amely
érdemi döntésre kihatott volna.
elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy felperes nem tudta igazolni a vizsgált időszakot megelőzően keletkezett és rendelkezésére állt, a tagi kölcsönök fedezetéül szolgáló vagyon meglétét. A felperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint
elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 206.§-át, 213.§-ának /1/ bekezdését, 221.§-ának /1/ bekezdését,
A felperes lényegében fenntartotta a keresetében foglaltakat.
alperes érdemi ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartásár kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
adóhatóság rendszeresen ellenőrzi
adózókat és
adózásban részt vevő más személyeket.
ellenőrzés célja
adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].
adóhatóság
ellenőrzés célját
.§-ának /1/ bekezdés a/-f/ pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió
a/ pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallások utólagos ellenőrzése során
.§-ának /1/ bekezdése értelmében
adóhatóság
adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását
.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint
ellenőrzés során a tényállást
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:
irat, a szakértői vélemény,
adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai,
elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,
adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során
adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.
.§-ának /4/ bekezdése szerint
ellenőrzés felpereseknél alkalmazott fajtájánál is
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.
.§-ának /1/ bekezdése értelmében, ha
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is -
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha
adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell, mivel
alkalmazott módszer csak a valószínűsítést teszi lehetővé.
.§-ának /2/ bekezdése alapján
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz
adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. E pertípusban,
úgynevezett vagyonosodási eljárásban meghozott adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy
okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,
okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.
elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban
adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felpereseknek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és
eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.
elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, a tanúvallomásokat, a felperes tulajdonában lévő kft adóvizsgálatának iratait, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperesek keresete nem alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést
onban a felülvizsgálati kérelem alapján,
elsőfokú ítélettel és
adóhatározatokkal való tételes átvizsgálás során a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozta meg, hogy
elsőfokú bíróság a Pp. 213.§ának /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően elbírálta a felperes eljárási kifogásait,
okat
onban tömören indokolta.
elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta -
164.§-ának /1/ bekezdésére alapított - a keresetet bizonyítottság hiánya okából elutasító döntését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság aggálytalanul elfogadott. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte
alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.