alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bírósága a Békés Megyei Bíróság 7.K.23.002/2009/12. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a alperesnek 250.000 /
az kettőszázötvenezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra 769.700 /hétszázhatvankilencezer-hétszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2002.-
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint felperes a vizsgált időszakban összesen 14.149.655 Ft adózott jövedelmet vallott,
onban 12.642.749 Ft értékben ingatlant és üzletrészt vásárolt, illetve 30.750.000 Ft tagi kölcsönt nyújtott.
elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért helytállóan
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával
adóalapját becsléssel állapította meg, és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja.tv./ 4.§-ának /1/ bekezdése, 28.§-ának /1/ bekezdése alapján egyéb jövedelemként vette figyelembe.
alperes nem fogadta el, hogy a felperes 2002. január 1-jén 3.500.000 Ft megtakarítással rendelkezett volna, mert
adózó e megtakarításnak sem a forrását, sem a rendelkezésre állását nem bizonyította. Nem fogadta el továbbá, hogy a felperes egy külföldi magánszemélytől 100.000 USD-t kölcsön kapott volna, mert a kölcsönszerződés -
alaki hibái miatt - nem minősül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 196.§-ának /1/ bekezdése szerinti magánokiratnak, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint felperes a külföldi személlyel személyesen nem találkozhatott, és
USD pénzintézeti utalását, illetve átváltását hitelt érdemlően bizonyítani nem tudta. A felperes keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és
alperes új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta a becslés jogalapját, a terhére megállapított adóterheket, a tényállás tisztázottságát, állította, hogy rendelkezett kiadásai fedezetével. Sérelmezte, hogy
adóhatóság nem fogadta el a megtakarításait, a külföldi magánszemélytől kapott kölcsönt.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint
elsőfokú hatóság
.§ának /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően bizonyította, hogy a becslés alkalmazásának feltételei fennálltak.
elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy felperes a perben sem igazolta a hivatkozott megtakarítás összegének: a 3.500.000 Ft-nak a vizsgálat alávont időszak kezdetén való rendelkezésre állásást. Megállapította továbbá, hogy felperes a kölcsönszerződést a külföldi magánszeméllyel külföldi hatóság előtt kötötte meg, írta alá, illetve vette át a pénzt, a szerződéskötés időpontjában Dakarban járt, és a szerződésen fellelhető a dakari belügyi hatóság hitelesítő bélyegző-lenyomata is. A szerződés alapján
okirat aláírása és a teljesítés időben nem vált el egymástól, ezért
okirat alkalmas annak a bizonyítására, hogy felperes részére a kölcsönösszeg átadása megtörtént.
t
onban nem igazolta, hogy a külföldi pénznemben nyújtott kölcsönt Magyarország on forintban felhasználta,
átváltásról bizonylattal nem rendelkezett, ellentmondásosan nyilatkozott továbbá a kölcsön célját és felhasználását illetően is. Fedezethiányát tehát a perben sem tudta megcáfolni. A felperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint
elsőfokú bíróság a logikával és
életszerűséggel ellentétesen mérlegelte a bizonyítékokat. Megsértette a Pp. 206.§-át,
A felperes lényegében fenntartotta a keresetében foglaltakat.
alperes érdemi ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartásár kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
adóhatóság rendszeresen ellenőrzi
adózókat és
adózásban részt vevő más személyeket.
ellenőrzés célja
adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].
adóhatóság
ellenőrzés célját
.§-ának /1/ bekezdés a/-f/ pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió
a/ pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallások utólagos ellenőrzése során
.§-ának /1/ bekezdése értelmében
adóhatóság
adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását
.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint
ellenőrzés során a tényállást
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:
irat, a szakértői vélemény,
adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai,
elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,
adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során
adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.
.§-ának /4/ bekezdése szerint
ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.
.§-ának /1/ bekezdése értelmében, ha
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is -
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha
adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell, mivel
alkalmazott módszer csak a valószínűsítést teszi lehetővé.
.§-ának /2/ bekezdése alapján
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz
adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. E pertípusban,
úgynevezett vagyonosodási eljárásban meghozott adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy
okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,
okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.
elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban
adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást,
eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.
elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést
onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.
elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta -
164.§-ának /1/ bekezdésére alapított - a keresetet bizonyítottság hiánya okából elutasító döntését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság aggálytalanul elfogadott. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte
alperes felülvizsgálati perköltségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.