Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság
alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság 6.K.21.080/2008/11. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részeit nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra 1.375.300 /
az egymillió-háromszázhetvenötezerháromszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a revízió megállapította, hogy a felperes bevallott és bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett bevételei nem nyújtottak fedezetet kiadásaira /ingatlan beruházás, tagi és baráti kölcsön nyújtása, bankszámlán készpénz elhelyezés, életbiztosítási díj fizetés, gépkocsik vásárlása, utazási és rezsi költségek/, ezért
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával
adó alapját becsléssel állapította meg, és
adóalapot növelő fedezethiány összegeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja.tv./ 28.§-ának /1/ bekezdésében foglaltak alapján egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette.
alperes /többek között/ nem fogadta el a felperes
on hivatkozását, hogy 2000. évben
édesapjától ajándékba kapott 28.000.000 Ft a vizsgálat megkezdésekor készpénzben a rendelkezésére állt, és kiadásai fedezeteként szolgált volna. A másodfokú hatóság nem fogadta el továbbá a felperes
on hivatkozását sem, hogy N.Cs.-tól /a továbbiakban: Magánszemély/ 2000. évben 35.000.000 Ft kölcsönt kapott volna, mert sem a pénzösszeg meglétét, sem annak forrását nem igazolta. A felperes keresetében
első- és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint - egyebek mellett -
adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget,
édesapjától ajándékba kapott, és a Magánszemélytől kölcsönbe vett pénzösszegre vonatkozó bizonyítékokat hiányosan, okszerűtlenül értékelte, amelyből következően döntése megalapozatlan és jogszabálysértő.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában részletesen kifejtette, hogy
alperes eljárási, és anyagi jogi jogszabálysértés nélkül hozta meg határozatát, a felperes keresetét nem bizonyította. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. A felperes felülvizsgálati kérelmét A) és B) pontokra osztotta.
A) pontban foglaltak szerint
ítélet
apai ajándék /I. alpont/, és a Magánszemélytől kapott kölcsön /II. alpont/ vonatkozásában sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 206.§-ának /1/ bekezdését,
.§-ának /4/ bekezdését, 108.§-ának /2/ és /9/ bekezdéseit, 109.§-ának /1/ bekezdését; a felperes ki is egészített kérelmében lényegében fenntartotta és megismételte a kereseti kérelmében foglaltakat. A B) pontban a közigazgatási eljárásban előadott
on kifogását részletezte, hogy nyilatkoztatása során olyan személyek is jelen voltak, akik a megbízólevélen nem szerepeltek. Sérelmezte továbbá, hogy
elsőfokú bíróság a Pp. 79.§ /1/ bekezdését megsértve a perköltség viseléséről indokolás nélkül döntött.
alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH2002. 490., BH2002 447./. A felperes pontosan meghatározta a felülvizsgálati kérelem kereteit /A) pont,
on belül I. és II. alpontok, apai ajándék, Magánszemély kölcsöne/, amelyekben foglaltakon kívül, a jogerős ítélet további részeit a Legfelsőbb Bíróság nem értékelhette. A felperes felülvizsgálati kérelme B) pontjában előadottak nem képezték
elsőfokú per tárgyát, reájuk vonatkozó kereseti kérelem és elsőfokú bírósági döntés hiányában a rendkívüli jogorvoslati eljárásban felülvizsgálat alá nem vonhatók.
adóhatóság rendszeresen ellenőrzi
adózókat és
adózásban részt vevő más személyeket.
ellenőrzés célja
adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].
adóhatóság
ellenőrzés célját
.§-ának /1/ bekezdés a/-f/ pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió
a/ pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallások utólagos ellenőrzése során
.§-ának /1/ bekezdése értelmében
adóhatóság
adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását
.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint
ellenőrzés során a tényállást
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást
adózó kötelezettségévé teszi. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen:
irat, a szakértői vélemény,
adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai,
elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai,
adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás során
adózó terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.
.§-ának /4/ bekezdése szerint
ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is
adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.
.§-ának /1/ bekezdése értelmében ha
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is -
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha
adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell, mivel
alkalmazott módszer csak a valószínűsítést teszi lehetővé.
.§-ának /2/ bekezdése alapján
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz
adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. E pertípusban,
úgynevezett vagyonosodási eljárásban meghozott adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy
okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,
okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.
elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban
adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és
eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogszerűnek minősítette, és a keresetet elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt /BH2002. 29./. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.
elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete nem alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést
onban a felülvizsgálati kérelem alapján,
elsőfokú ítélettel és
adóhatározatokkal való tételes átvizsgálás során a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.
elsőfokú bíróság a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta a keresetet elutasító döntését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság aggálytalanul elfogadott. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezését nem alapozta meg
, hogy
elsőfokú bíróság a perköltségviselés körében csak
alkalmazott jogszabályhelyet jelölte meg, és döntését részletesen nem indokolta. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részeit nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit, amely a felperes által megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Legfelsőbb Bíróságnak határoznia nem kellett. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.