Obsah (5)

Art. 87Art. 106Art. 97Art. 109Art. 108

Kfv.V.35.048/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Varga István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Rusznák Ildikó jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi

alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei Bíróság 6.K.23.211/2008/40. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 130.000 /

az százharmincezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 131.200 /

az százharmincegyezer-kétszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ megismételt eljárásban a felperesnél 2001-

1. évekre személyi jövedelemadó /szja/ adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a
2. július
3. napján kelt 3672581082 számú határozatával a felperest
4. és
5. évekre összesen: 7.710.675 Ft adókülönbözet, 3.854.083 Ft adóbírság, 3.908.230 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
6. október
7. napján kelt 2898918164 számú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint

elsőfokú hatóság megállapította, hogy felperes vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, ezért helytállóan,

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával

adó alapját becsléssel állapította meg, és a fedezetlen kiadásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja.tv./ 4.§-ának /1/ bekezdése, 28.§-ának /1/ bekezdése alapján egyéb jövedelemként vette figyelembe. A felperes

on hivatkozását, hogy a vizsgált időszakot megelőzően volt megtakarítása, amelyet a M.Rt-ből 1998. vagy 1999. évben vett fel készpénzben,

alperes nem fogadta el, mert

adózó nem bizonyította, hogy ezek

összegek a vizsgálat kezdetének napján a rendelkezésére álltak volna, és

okat a kiadásai fedezetéül felhasználta.

adózó által bankban, 2003-ban illetve 2005-ben elhelyezett 3.200.000 Ft-ot, és 1.000.000 Ft-ot, amely összegek kamatokkal együtt elérték a fellebbezésben hivatkozott 4.500.000 Ft-ot,

alperes forrásként szintén nem fogadta el, mert

összeget a felperes betétként lekötötte és nem használta fel.

alperes megállapította, miszerint felperes

általa megjelölt egyéb összegekre vonatkozásában hitelt érdemlően nem bizonyította, hogy

1. évben 3.000.000 Ft, 2002-ben 10.447.000 Ft,
2. évben 10.447.000 Ft, 2004-ben 11.763.000 Ft,
3. évben 5.052.000 Ft előző évi megtakarítása lett volna, amely összegek a rendelkezésére is álltak voltak. A másodfokú hatóság forrásként nem vette figyelembe

I.A-tól 2000. évben kapott 8.000.000 Ft kölcsönt, mert

adózó nem bizonyította, hogy

összeg rendelkezésére állt a vizsgált időszak kezdetén,

t mikor és mire használta fel.

alperes szerint nem minősül hitelt érdemlő bizonyítéknak

a felperesi állítás, miszerint köztudomású tény, hogy hazánkban

emberek majdnem fele bizalmatlan a bankszektorral szemben.

alperes megállapította továbbá, hogy

elsőfokú hatóság helytállóan

1. és
2. évekre becsléssel határozta meg

adózó építési költségeit a B. ...szám alatti ingatlanra vonatkozóan. A felperes keresetében

adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta a becslés jogalapját, sérelmezte

adóhatóság által megállapított lakásépítési költségeket, továbbá, hogy nem vette figyelembe a megtakarításait, és

I.A.-tól kapott kölcsön összegét. Előadta, hogy a kölcsön baráti jellegű volt, nem kísérte pénzintézeti bizonylatolás,

ért volt rá szüksége, mert a házastársa fogorvosi praxist kívánt vásárolni. A kölcsön vett pénz nem került felhasználásra, mivel kedvező banki hitelt kaptak,

összeg

onban náluk maradt, mert a kölcsönadók

t nélkülözni tudták.

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével

alperes határozatát részben megváltoztatta. Indokolása szerint megállapította, hogy

adóhatóság jogszerűen alkalmazott becslést, mivel

1. és
2. évben a feltárt kiadások meghaladták a felperes bevallott jövedelmeit.

elsőfokú bíróság a lakásépítéssel kapcsolatos költségek vonatkozásában a perben kirendelt szakértő szakvéleményében foglaltakat alapján megváltoztatta

alperes határozatát.

elsőfokú bíróság megkereste a M.Rt-t, és a válaszirata alapján tényként állapította meg, hogy a felperes

1. szeptember
2. napján 2.631.724 Ft összegben visszaváltott G.típusú értékpapírt. I.A.tanúkénti meghallgatása alapján pedig bizonyítottnak értékelte, hogy
3. évben baráti kölcsönt nyújtott a felperesnek.

elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként

onban nem látta bizonyítottnak

t, hogy ezen összegek a felperes rendelkezésére álltak a vizsgálat kezdő időpontjában, illetve a későbbi évek kiadásainak felmerülésekor, e részében tehát keresetet alaptalannak találta. A felperes felülvizsgálati kérelmében

ítélet hatályon kívül helyezését, és keresete teljes körű teljesítését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban Pp./ 206.§-ának /1/ bekezdését, 339.§-át.

elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat hiányosan és okszerűtlenül értékelte, nem volt feladata

adóhatóság által elkövetett hibák korrigálása, hanem a megállapított jogszabálysértések eredményeként

adóhatóságot a bizonyítási eljárás lefolytatására kellett volna köteleznie.

adóhatóság érdemi fenntartását kérte. ellenkérelmében

ítélet hatályában A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

adóhatóság rendszeresen ellenőrzi

adózókat és

adózásban részt vevő más személyeket.

ellenőrzés célja

adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].

adóhatóság

ellenőrzés célját

Art. 87

.§-ának /1/ bekezdés a/-f/ pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió

a/ pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallások utólagos ellenőrzése során

Art. 106

.§-ának /1/ bekezdése értelmében

adóhatóság

adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is. A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását

Art. 97

.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint

ellenőrzés során a tényállást

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást

adózó kötelezettségévé teszi. A nem bizonyított tény, körülmény a becslési eljárás terhére értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/. során

adózó

Art. 97

.§-ának /4/ bekezdése szerint

ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál is

adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.

Art. 109

.§-ának /1/ bekezdése értelmében, ha

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is -

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

Art. 108

.§-ának /1/ bekezdése szerint a becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Ha

adóhatóság a bizonyítási eljárás során a becslés módszerét alkalmazza, mint ahogyan a felperes ügyében jogszerűen tette, a valós adó alapját valószínűsítenie kell.

Art. 108

.§-ának /2/ bekezdése alapján

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109

.§-ának /3/ bekezdése lehetőséget szabályoz

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja.

adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy

okat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék,

okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok /Pp. 166.§ /1/ bekezdés/.

elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárásban

adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség és a felperesnek biztosított igazolási lehetőség alapján lefolytatott bizonyítási eljárást, és

eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként részben minősítette jogszerűnek. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye.

elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, a tanúvallomásokat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206.§-ának /1/ bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálva állapította meg, hogy a felperes keresete részben nem alapos. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.

elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott, a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése szerint ítéletében részletes és pontos tényállást rögzített, logikusan és okszerű értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, részletesen megindokolta

alperes határozatát megváltoztató rendelkezését, illetve -

Art. 109.§-ának /3/ bekezdésére, a Pp.

164.§-ának /1/ bekezdésére alapított - a keresetet bizonyítottság hiánya okából elutasító döntését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság aggálytalanul elfogadott. A Pp. 339.§ /1/ bekezdés szerint, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. A /2/ bekezdés g. pont értelmében a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja

adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és

ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott határozat bírósági felülvizsgálata során.

elsőfokú bíróság e jogszabályhelyek megfelelő alkalmazásával változtatta meg - hatályon kívül helyezés helyett a másodfokú határozatot. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte

alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
2. június
3. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró