Bf.9/2010/12 – Győri Ítélőtábla

(1)és

(3)bekezdés) és kábítószerrel visszaélés vétségében (Btk. 282.§

(1)bekezdés,

(5)bekezdés a/ pont). A fenti bűncselekmények miatt - halmazati büntetésül - 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint 188.000 Ft vagyonelkobzást rendelt el. A kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban, valamint házi őrizetben töltött időt. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt dolgok sorsáról, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen a vádlott és védője a tényállás téves megállapítása, téves minősítés és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában többek között kifejtette, hogy védence csak saját fogyasztásra vásárolta a kábítószert, azt nem kívánta értékesíteni. Vitatta azt, hogy a kábítószer mennyisége eléri a jelentős mennyiség alsó határát és ebből következően a megállapított tényállást, valamint a minősítést és a büntetés mértékét. Az első fokon eljáró ügyész a megyei bíróság döntését tudomásul vette. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.315/2009/3-I. számú átiratában kifejtette, hogy álláspontja szerint a tényállás megalapozott, az indokolása is megfelel a jogszabályi előírásoknak. Okszerű a vádlott bűnösségére levont következtetés. A minősítést is helyesnek tartotta. További enyhítő körülményként kérte azonban figyelembe venni, hogy a jelentős mennyiséghez megkívánt alsó határt alig lépte túl a kábítószer mennyisége. Súlyosító körülmény viszont a büntetett előélete a vádlottnak, mellyel álláspontja szerint a bűnösségi körülmények kiegészítendők, melyek közül mellőzendő a halmazatra történő felhívás. A bűnügyi költségről szóló rendelkezés pontosítását a vádhatóság képviselője oly módon indítványozta, hogy a vádlottnak 1.499.120 Ft-ot, míg az államnak 68.902 Ft-ot kell viselnie, a többi költséget az eljárásban gyanúsítottként szereplő személyek, így tanú 20 elítélt, valamint vádlott és tanú 20 egyetemlegesen viselik. Összességében a megyei bíróság ítéletének akkénti megváltoztatását indítványozta, hogy a bűnügyi költségről szóló rendelkezést pontosítsa az ítélőtábla, egyebekben pedig hagyja helyben az első fokú bíróság döntését. A nyilvános ülésen a védő a fellebbezését fenntartotta. Két körülményre hívta fel az ítélőtábla figyelmét. Az egyik szerint a számítás, amit a megyei bíróság alkalmazott, az kétséget kizáróan nem bizonyítja azt, hogy a vádlott jelentős mennyiségű kábítószert kívánt forgalomba hozni, hiszen az első fokú bíróság csak becsült értékekkel számolt. Álláspontját annak ellenére is fenntartotta, hogy a becsült értékek alapján a bíróság a kábítószer hatóanyagtartalmának a legkisebb mértékét vette figyelembe. A bűnösségi körülmények vonatkozásában arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a súlyosító körülményeknek túlságosan nagy jelentőséget tulajdonított a megyei bíróság. Nem értékelte kellő mértékben azt, hogy az eljárás megindításakor a vádlott önmagát függőnek tartotta, azonban a későbbiek folyamán a szakértők ezt nem állapították meg. Összességében indítványozta, hogy a bíróság a büntetést enyhítse és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát is változtassa meg. A nyilvános ülésen eljáró ügyész a tényállást továbbra is kisebb pontosításokkal megalapozottnak tartotta. Álláspontja szerint a bűncselekmény súlya miatt enyhítés nem indokolt, figyelemmel arra is , hogy a vádlott ellen folyamatban lévő eljárás sem tartotta vissza attól, hogy újabb hasonló jellegű bűncselekményt kövessen el. Indítványozta továbbra is a bűnügyi költség pontosítását,egyebekben az elsőfokú ítélet helyben hagyását. A vádlott csatlakozott a védője által elmondottakhoz, kérve a büntetésének enyhítését és a fegyház fokozat helyett enyhébb végrehajtási fokozat megállapítását. A fellebbezések alaptalanok. Az ítélőtábla a Zala Megyei Bíróság ítéletét a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján felülbírálta és ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárást törvényesen folytatta le, melynek során figyelemmel volt a megismételt eljárás szabályaira is. A megyei bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. Tényállási pontonként részletesen számot adott arról, hogy a megállapított tényállást mely tanúk vallomásaira alapozta vádlott vallomásával szemben, figyelembe véve a híváslisták adatait, a rendőri jelentést, a szemlejegyzőkönyveket, a lefoglalt kábítószer vonatkozásában a szakértői véleményeket, valamint az egyéb okirati bizonyítékokat is. A le nem foglalt kábítószer vonatkozásában a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet által meghatározott becsült hatóanyagtartalmakat vette figyelembe és azok közül is a legkisebb mértéket, amely a legkedvezőbb volt a vádlott számára. A tényállás megállapításakor a megyei bíróság figyelemmel volt az igazságügyi pszichiáter szakértők véleményére, amely arra vonatkozott, hogy a vádlott kábítószerfüggő-e. Mindezen bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg a megyei bíróság a tényállást, mely megalapozott. A megállapított tényállás alapján az első fokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére. A bűncselekmény minősítése is törvényes, a jogi indokolással az ítélőtábla teljes mértékben egyetértett. Ugyancsak helyesen mutatott rá a megyei bíróság arra, hogy a vádlott a jelentős mennyiségű kábítószert forgalomba hozatal céljából szerezte, amely részben forgalomba is került, hiszen több személy részére értékesítette. Erre tekintettel a terhére megállapított cselekmény befejezett. Az ítélőtábla osztotta a megyei bíróság minősítését a kábítószer fogyasztás vonatkozásában is. A Zala Megyei Bíróság a büntetés kiszabása során a súlyosító és az enyhítő körülményeket figyelembe vette. A súlyosító körülmények közül azonban valóban mellőzendő a halmazatra történő utalás, hiszen azt csak kettőnél több bűncselekmény esetében lehet súlyosító tényezőként figyelembe venni. Az ítélőtábla egyetértett az ügyészi állásponttal atekintetben, hogy súlyosító körülmény a büntetett előélet, ezzel a bűnösségi körülmények köre kiegészítendő. Az ítélőtábla nem látott lehetőséget a megyei bíróság által kiszabott büntetés enyhítésére. Az adott bűncselekményre a törvény, a cselekmény elkövetésekor hatályos rendelkezésekre és a halmazati szabályokra figyelemmel 5-től 17 évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. A megyei bíróság a törvényi minimumban állapította meg a vádlottal szemben alkalmazott joghátránynak a mértékét, ennek mérséklésére csupán az enyhítő szakasz alkalmazásával kerülhetett volna sor. Erre az ítélőtábla nem látott lehetőséget, figyelemmel a súlyosító körülményekre továbbá arra, hogy a Zala Megyei Bíróság ítéletének kihirdetését követően a vádlott további bűncselekményt követett el, kábítószerrel visszaélés miatt folyik jelenleg is vele szemben az eljárás. Az ítélőtábla álláspontja szerint csak az első fokú bíróság által alkalmazott büntetés alkalmas arra, hogy a törvényben előírt célok, így az egyéni megelőzés követelménye is érvényesüljön, valamint a társadalom többi tagját is visszatartsa a hasonló jellegű bűncselekmények elkövetésétől. Az ítélőtábla észlelte, hogy a megyei bíróság hiányosan rendelkezett az eljárás során lefoglalt pénzösszegről, így az elsőfokú bíróság rendelkezését kiegészítette azzal, hogy a vádlottól lefoglalt 768.600 Ft, illetőleg 490.000 Ft lefoglalását a Be. 155.§

(1)bekezdése alapján megszünteti és azt a vádlottnak kiadni rendeli, egyben a vagyonelkobzás és a bűnügyi költség biztosítására visszatartani rendeli. A bűnügyi költségre vonatkozó első fokú bíróság rendelkezése az ügyészi indítványnak megfelelően azért nem módosítható a jelen eljárásban, mivel jogerősen elítéltre is rendelkezést tartalmazhat, ezért az ügyészi indítványban írtak kiküszöbölésére csak különleges eljárás keretében van lehetőség. Az ítélet egyéb rendelkezései megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A fentiek alapján a Győri Ítélőtábla a Zala Megyei Bíróság 3.B.8/2009/10. számú ítéletét a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. G y ő r ,

1. július
2. napján Dr.Nagy Zoltán sk..Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr.Takácsné dr.Helyes Klára sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Zala Megyei Bíróság
3. szeptember
4. napján kelt 3.B.8/2009/
5. számú ítélete
6. július
7. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. G y ő r ,
8. július
9. napján .Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: kiadó: