Bf.100/2009/4 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés a/ pontja alapján - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - elutasította. A döntés ellen pótmagánvádló panasszal élt, melyet a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya a

1. március
2. napján kelt KF.99/2008/5-I. számú határozatával, mint alaptalant elutasított. Ezen határozatában kioktatta a feljelentőt arra, hogy pótmagánvádlóként felléphet. Ezt követően pótmagánvádló pótmagánváddal élt I.r.vádlott és II.r.vádlott ellen, akik a pótmagánvád szerint - a Btk. 225.§ szerinti hivatali visszaélés bűntettét, valamint a Btk. 233.§

(1)bekezdés a/ és b/ pontjába ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő hamis vád bűntettét követték el sérelmére. A Győri Ítélőtábla

1. június
2. napján kelt Bkk.214/2008/2.számú végzése nyomán eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, előkészítő ülés keretében a
3. szeptember
4. napján kelt B.236/2008/
5. számú végzésével I.r.vádlottal és II.rendű vádlottal szemben a Btk. 225.§-a szerinti hivatali visszaélés bűntette, valamint a Btk. 233.§

(1)bekezdés a/ és b/, valamint

(2)bekezdés szerint minősülő hamis vád bűntette miatt folyamatban lévő eljárást a Be. 267.§

(1)bekezdés c/ pontjának II. fordulata alapján - elévülés miatt megszüntette. A megyei bíróság döntése ellen pótmagánvádló élt fellebbezéssel, melyben indítványozta a végzés hatályon kívül helyezését egyrészt törvénysértés, másrészt megalapozatlanság miatt, valamint a pótmagánvádas eljárás lefolytatását. Fellebbezésének indokolásában többek között kifejtette, hogy álláspontja szerint I.r.vádlott és II.r.vádlott az ellene folyó nyomozás során törvénysértően szerezték be a bizonyítékokat, amelyek egyúttal koholtak is voltak, melyek alapján hamisan vádolták meg a bíróság előtt. Véleménye szerint az elévülés nem következett be. A vele szemben indult büntetőeljárás jogerősen

1. szeptember
2. napján felmentő ítélettel fejeződött be, így álláspontja szerint a feljelentettek által elkövetett hamis vád elévülése
3. szeptember 6-án következik be. Rámutatott arra, hogy a megtámadott végzés egyebet, mint az elévülést nem jelöl meg az elutasítás okaként. Indítványozta továbbá, hogy a pótmagánvádas ügyben eljáró bíróság a feljelentettek mentelmi jogának felfüggesztése érdekében forduljon a Legfőbb Ügyészhez. A nyilvános ülésen a pótmagánvádló az írásban benyújtott fellebbezését változatlan formában fenntartotta. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a fellebbezése megalapozott, a jogszabályok, jogelvek alapján készült és minden vonatkozásban alátámasztja álláspontját. Változatlanul fenntartotta azt, hogy az elévülés nem állt be, más okot pedig a megyei bíróság nem jelölt meg. Az ítélőtábla a pótmagánvádló fellebbezését nem találta alaposnak. Az ítélőtábla a rendelkezésre álló iratok alapján felülvizsgálta és megállapította, hogy a megyei bíróság eljárása törvényes volt. A Be. 267.§

(1)bekezdésére tekintettel lehetősége volt előkészítő ülés keretében az eljárás megszüntetésére. Az ítélőtábla egyetértett a megyei bíróság azon álláspontjával, hogy a pótmagánvádló által benyújtott vádindítványban megjelölt tényállás nem tartalmazza a hamis vád törvényben előírt tényállási elemeit, csupán a hivatali visszaélés bűntette megállapításának alapjául szolgálhatna. A hivatali visszaélés bűntettének az elévülési ideje 3 év, tehát a megyei bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a pótmagánvádban megjelölt személyek büntethetősége elévült. Az ítélőtábla osztotta a megyei bíróság indokolását atekintetben is, hogy a büntetőeljárás, így a pótmagánvádas eljárás lefolytatásának akadálya is van, hiszen sem I.r.vádlottal, sem pedig II.r. vádlottal szemben nem került sor a mentelmi joguk felfüggesztésére. Az ítélőtábla megjegyzi továbbá, hogy a Be. 53.§

(1)bekezdése értelmében a sértett a törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel. A Be. 51.§-a határozza meg a sértett fogalmát, mely szerint sértett az, akinek a jogát, vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette, vagy veszélyeztette. Minden bűncselekménynek van szűkebb, vagy tágabb értelemben vett sértettje, ez azonban még nem jelenti azt, hogy minden egyes bűncselekménynek feltétlenül van pótmagánvádlókénti fellépésre jogosult sértettje. Azoknál a bűncselekményeknél, amelyek közvetlenül, pl. az állami, társadalmi, gazdasági rendet sértik és csak közvetetten, áttételesen kerül sor konkrét természetes, vagy jogi személyek érdekeinek a sérelmére, fokozottan vizsgálni kell, hogy van-e pótmagánvádlói jogosultság. A hivatali visszaélés bűntette az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények között, ezen belül is a hivatali bűncselekmények között található, melynek jogi tárgya a közhatalmat gyakorló állami apparátus működésébe vetett bizalom, az, hogy a hivatalok a hatáskörükbe utalt ügyeket tárgyilagosan és az előírások szerint intézzék. Ebből következően tehát közvetlenül természetes, vagy jogi személy ezen bűncselekmény elkövetésének csak akkor lehet sértettje, ha a hivatali visszaélést elkövető cselekménye közvetlenül sérti konkrét természetes vagy jogi személy jogait vagy jogos érdekeit, az érdeksérelemre nem áttételesen kerül sor. A bíróságnak tehát elsődlegesen azt kellett volna vizsgálnia, hogy volt-e pótmagánvádlónak lehetősége arra, hogy pótmagánvádlóként fellépjen, vagyis hogy a pótmagánvádas eljárás lefolytatásának a törvényi feltételei fennálltak-e. A pótmagánvád befogadásával az adott ügyben ennek eljárásjogi akadályát nem látta az elsőfokú bíróság, amely döntésének felülvizsgálatára viszont jelen eljárást követően nincs törvényes lehetőség. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a Győri Ítélőtábla a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság B.236/2008/10. számú végzését a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Győr,

1. május hó
2. napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja, előadó Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
3. szeptember
4. napján kelt B.236/2008/
5. számú végzése
6. május
7. napján jogerőre emelkedett. Győr,
8. május hó
9. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: