BKv.71 – Kúria

(2)bekezdés/ valósíthat meg.

1. A nyilvános helyen elkövetett tettleges becsületsértés - ha az elkövetés módja folytán kihívóan közösségellenes - garázdaság /Btk.
2. §/ megállapítására lehet alkalmas, ezért vizsgálni kell, hogy e bűncselekmény közösségellenes, konjunktív erőszakos, feltételei /kihívóan megbotránkoztatásra, illetve riadalomkeltésre alkalmas/ hiánytalanul megvalósultak-e.
3. A garázdaság bűncselekményi alakzatához tényállási elemként megkívánt "erőszakos magatartást tanúsít" fordulat értelmezésére az EBH /HGY/
4. számú elvi bírósági határozatban, illetőleg a Bkv.
5. /BK.93./ véleményben kifejtettek az irányadók. - o A Legfelsőbb Bíróság Igazságszolgáltatási állampolgári jogok Büntető Tanács Kollégiuma egyik országgyűlési tagjának, biztosának az Országos valamint megkeresése az folytán áttekintette a garázdaság bűncselekményének ítélkezési gyakorlatát. A Büntetőjogi Döntvénytárban, a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében, és a Bírósági Határozatokban közzétett nagy számú döntés, nem utolsó sorban a 2/
6. BJE. és 4/
7. BJE. Jogegységi határozatok annak megállapítására adnak alapot, hogy e bűncselekmény ítélkezési gyakorlata egységes, kiegyensúlyozott. A bűncselekmény törvényi tényállási elemeit a Legfelsőbb Bíróság testületi döntéseiben és eseti határozataiban a szükséges részletességgel értelmezte, törvényi tartalmukat kibontotta. A bűnösség megállapításában és a jogi minősítésben nem tapasztalható ugyan eltérő gyakorlat, de a jogértelmezés egységének megerősítése indokolt. - o Az ítélkezési gyakorlat a tettleges becsületsértés /Btk.
8. §

(2)bekezdés/ vétségének bűncselekménynek elbírálása minősíti másnak körében leöntését, általában leköpését, e amely alkalmas lehet a becsület csorbítására. Ebbe a körbe vonható más személynek sérülés okozására tipikusan nem alkalmas dologgal /pl. tojással/ megdobása is, az elkövetés körülményeitől függően. Tehát a cselekmény büntetendőségének hiányáról nem lehet szó. A Legfelsőbb Bíróság vizsgálta, hogy a magatartás lehetséges eltérő minősítése igényel-e - mint vitás jogalkalmazási kérdés - kollégiumi véleményt. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a szóban forgó magatartás megítéléséhez a megismerhető joggyakorlat kellő útmutatást ad. Ilyen elsősorban a Legfelsőbb Bíróság Bkv.

1. (BK. 93.) számú véleménye, valamint a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében /EBH/
2. szám alatt közzétett Elvi Bírósági Határozat, melyek az erőszakos magatartást értelmezik. Az EBH 2007.
3. számon közzétett elvi határozat kimondotta: "Az "erőszak" és az "erőszakos magatartás" nem azonos fogalmak. Garázdaság megvalósításához az erőszakos magatartás tanúsítása is elégséges, ha a bűncselekmény megállapításának egyéb feltételei is megvalósultak (1978.évi IV. törvény 271.§)." Emellett a BH. 1982/
4. számú döntése teszi félreérthetetlenné, hogy a tettleges garázdaság becsületsértés bűncselekményi alakzata kihívó közösségellenessége megvalósulásának a vizsgálatát indokolhatja. A létező joggyakorlat tehát tartalmazza azokat a szempontokat, amelyek alapján a nyilvános helyen megvalósított - megkeresésekben felhozott - magatartások büntetőjogilag megítélhetők, és az ítélkezés egyöntetűségét biztosítják. Ezekre hivatkozva tartotta szükségesnek a összefoglalja az Legfelsőbb Bíróság, ítélkezési hogy gyakorlat jelen által véleményében kimunkált elvi tartalmat, amelynek felhasználásával a bírói jogalkalmazás ezeket a magatartásokat egységesen értékelni képes. A kifejtetteken túlmenő elvi igényű vizsgálódás és kifejtés szükségtelen, de nem is lehetséges, mert az erőszakos magatartás fogalma alá vonható elkövetések sokfélesége ezt kizárja. Budapest,
5. szeptember
6. Dr. Kónya István s.k. kollégiumvezető Dr. Márki Zoltán s.k. a kollégium jegyzője