BKv.54 – Kúria

(2)bekezdése alapján történt egyesítés esetén a bíróság a korábbi és az újabb bűncselekményt együtt bírálja el, és valamennyi cselekményért halmazati büntetést szab ki, illetve valamennyi cselekményért intézkedést alkalmaz. I. A Btk. 73. §-ának

(1)bekezdése szerint a próbára bocsátás próbaideje egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. Az eljárási szabályokat a Be.

1. §-a tartalmazza. Ebben a kérdésben a bíróság csak az eredeti próbaidő letelte előtt határozhat. A próbaidő meghosszabbítása folyamatosságot feltételez az eredeti és a meghosszabbított próbaidő között, s ha ez nem lenne meg, a bíróság az eredeti próbaidő letelte után visszamenőleges hatállyal meghosszabbítaná a próbaidőt és a pártfogó felügyeletet. Nem szakad meg azonban a folyamatosság, ha a bíróság az eredeti próbaidő letelte meghosszabbítást, előtt nem de erről az jogerős szóló határozattal határozat elrendelte csak a a próbaidő letelte után emelkedik jogerőre. II.
2. A próbára bűncselekmény bocsátást büntethetőségének elrendelő bírósági elévülését határozat a félbeszakítja, a próbaidő tartama pedig a Btk.
3. §-ának

(4)bekezdése szerint az elévülés határidejébe nem számít be. Ezért az elévülési határidő a próbaidő elteltével kezdődik újra. Figyelembe kell venni azt is, hogy a bíróság a próbaidőt meghosszabbíthatja, illetve az a Bv. tvr. 82. §-ának

(3)bekezdése szerint meghosszabbodhat. Minthogy a Btk. 72. §-ának

(1)bekezdése szerint próbára bocsátásnak háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetendő bűncselekmény miatt van helye, az elévülési határidő felnőtt korúaknál - a Btk. 33. §-a

(1)bekezdésének b) pontja értelmében mindig három év. A fiatalkorúval szemben a Btk. 117. §-ának

(1)bekezdése szerint bármely bűncselekmény esetében helye van próbára bocsátásnak és az elévülési határidők számításánál - a Btk. 110. §ának

(5)bekezdése meghatározott értelmében tartamok az - a 110.§ irányadók,

(2)-

(4)amennyiben bekezdésében az általános szabályoktól eltérnek.

1. A próbára bocsátást elrendelő határozat, amely a büntetőjogi felelősség, a döntött, különleges a minősítés és a tényállás eljárásban nem kérdésében bírálható jogerősen felül és nem változtatható meg (pl. azon a címen, hogy az a bűncselekmény, amely miatt a vádlottat próbára bocsátották, az időközben hatályba lépett új törvény szerint már csak szabálysértés).
2. A próbára bocsátás megszüntetésével a pártfogó felügyelet hatályát veszti, de erről a határozatban nem kell rendelkezni. A bíróság azonban, ha ennek feltételei fennállanak, a felnőtt korú vádlott pártfogó felügyeletét ismételten elrendelheti (gyakorlatilag akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztik. A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú a Btk.
3. §-ának értelmében ilyen rendelkezés nélkül is pártfogó felügyelet alatt áll, miként - a Btk.
4. §-ának

(1)bekezdéséből és a Btk. 89. §-ának

(6)bekezdéséből kitűnően - a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső is. III. 1. Be. 265. §-ának

(2)bekezdése szerint, ha a próbára bocsátott ellen a próbaidő alatt újabb büntetőeljárás indul vagy van folyamatban, az ügyeket egyesíteni kell. Az egyesítés kötelező, akár a próbaidő alatt, bűncselekmény miatt büntetőeljárás. A akár indult, próbára a próbaidő előtt illetőleg folyik bocsátással ugyanis elkövetett az a újabb korábbi büntetőeljárás nem fejeződött be véglegesen, mivel a bíróság a büntetés kiszabását feltételesen elhalasztotta. Ezért a vádlott ellen egyidejűleg több büntetőügy van folyamatban. Az egyesítés nem kizárt akkor sem, ha az újabb bűncselekmény miatt a vádlottat bíróság elé állítás útján (Be. XXIV. fejezet) vonják felelősségre. A Be. 265. §-ának

(2)bekezdése értelmében az egyesítést követően az újabb ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el. bocsátották próbára, ügyeket a az Ha a a bíróság vádlottat rendelkezés egyesíti, katonai utolsó amely büntetőeljárásban mondata katonai irányadó: az büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás hatályát a Be. 470. §-ának

(3)bekezdése alapozta meg.

1. A próbára bocsátást elrendelő ítélet a tényállás, a büntetőjogi felelősség és a jogi minősítés kérdésében - res iudicatát képezve köti az utóbb eljáró bíróságot, minthogy e vonatkozásban a vád tárgyává tett cselekményt a próbára bocsátást alkalmazó bíróság már jogerősen elbírálta. Az ügyek egyesítése folytán a bíróság határozatának tartalmaznia kell a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállást. A bíróság valamennyi cselekményt együtt bírálja el, és halmazati büntetést szab ki. Ha ennek törvényi feltételei fennállnak, valamennyi cselekmény miatt intézkedést alkalmaz (fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést).
2. A Btk.
3. §-ának

(2)bekezdése előírja a próbára bocsátás megszüntetését, akár a próbaidő alatt, akár a próbaidő előtt követi el az elkövető az újabb (illetve a korábbi) bűncselekményt, de a korábbi bűncselekmény miatt a próbaidő alatt ítélik el. Az együttes elbírálás eredményeként a bíróság a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezi, és halmazati büntetést szab ki, illetve javítóintézeti nevelést alkalmaz [Be. 330. §

(4)bek.,

1. §].
2. Ha a próbára bocsátás elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény miatt indult a próbaidő eltelte után újabb büntetőeljárás, az ügyeket nem lehet egyesíteni. A próbaidő elteltével ugyanis az elkövető büntethetősége a Btk.
3. §-ának

(3)bekezdése alapján megszűnik, bocsátás és nem az újabb vesztheti büntetőeljárás eredményeként a hatályát, a §-ának mivel Btk. 73. próbára

(2)bekezdése szerint csak abban az esetben lehet és kell megszüntetni a próbára bocsátást, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt ítélik el.

1. Ha a bíróság a próbára bocsátást nem szünteti meg, illetve a próbára bocsátást kimondó rendelkezést nem helyezi hatályon kívül, az egyesített ügyeket ismét el kell különíteni. E szerint jár el a bíróság, ha az újabb büntetőeljárásban a vádlottat felmentik, vagy vele szemben az eljárást megszüntetik, illetőleg - a próbára bocsátás elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás esetén - akkor is, amennyiben a próbaidő eltelt, mielőtt még az együttes elbírálásra sor került volna.
2. A próbára bocsátott ügyeinek egyesítése a Be.
3. §-ának

(2)bekezdése szerint kötelező és ennek elmulasztása, illetve elmaradása az elsőfokú eljárásban általában a Be. 375. §-ának

(1)bekezdése alá szabálysértés eső eljárási egyben szabálysértés. megalapozatlanná teszi Ez az az eljárási elsőfokú bíróság ítéletét, mivel a megállapított tényállás hiányos. Nem tartalmazza ugyanis a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállást. A vádlott terhére bejelentett fellebbezés esetén általában nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a másodfokú bíróság a megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében egyesítse az ügyeket, és azt meg is kell tennie. Az egyesítés lehetővé teszi, hogy az iratok alapján a tényállást a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállással kiegészítse [Be. 352. §

(1)bek. a) pont], majd a vádlott valamennyi cselekményét együtt bírálja felül. A Be. 354. bejelentett §-ának

(2)bekezdése fellebbezésnek kell értelmében tekintetni a azt vádlott is, terhére amely azt sérelmezi, hogy az elsőfokú eljárásban az ügyek egyesítését és a cselekmények együttes elbírálását elmulasztották. Az ügyek egyesítése akkor is kötelező, ha az első fokon bűnösnek kimondott vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. Ilyenkor azonban a Be. 354. §-ában meghatározott súlyosítási tilalom a cselekmények együttes felülbírálatát akadályozza. Éppen ezért ilyen esetben a másodfokú bíróság a Be. 375. §-ának

(1)bekezdése alapján - figyelemmel a Be. 405. §-ának

(2)bekezdésében foglalt rendelkezésre is - az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az ügyek együttes elbírálására ad iránymutatást. Ha annak a cselekménynek, amely bocsátották, a megállapított bűncselekmény mellett terhére a miatt felelősségre vonás a vádlottat próbára jelentősebb súlyú szempontjából nincs jelentősége, a másodfokú bíróság a Be.

1. §-a alapján a próbára bocsátást elrendelő határozatot hatályon kívül helyezi, és az ezzel a határozattal elbírált cselekmény miatt az eljárást megszünteti. Ilyenkor természetesen az ítélet hatályon kívül helyezésére nem kerülhet sor.
2. Nincs lehetőség az ügyek egyesítésére és a cselekmények együttes felülbírálására, ha a vádlottat közvádas ügyben bocsátották próbára, és az elsőfokú bíróság magánvádas ügyben mulasztotta el az ügyek egyesítését. A Be.
3. §-ának

(3)bekezdése szerint az ügyek egyesítésének előfeltétele ebben az esetben az, hogy az ügyész átvegye a magánvádlótól a vád képviseletét. A másodfokú eljárásban azonban erre már lehetőség nincs. Minthogy az ügyésznek kötelező egyesítése miatt át kellett volna vennie a vád képviseletét a magánvádlótól, ezért a másodfokú bíróság ebben az esetben a Be. 375. §-ának

(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az iratokat az ügyésznek küldi meg a vádképviselet átvételének megfontolása végett. Ezt csak akkor mellőzheti, ha a magánvádló indítványára a Be. 512. §-ának

(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti.