BKv
- (BK 138.) I. Több elöljáró vagy szolgálati erőszak, illetve szolgálati közeg tekintély sérelmére megsértése elkövetett a sértettek számának megfelelően halmazatot valósít meg. II. Egyazon sértett sérelmére, azonos magatartással megvalósított különböző függelemsértési cselekmények egységet alkotnak, s csak a legsúlyosabbat kell közülük megállapítani. I. A fegyveres szervek feladatai ellátására való alkalmasságnak alapvető feltétele cselekvés, azaz megvalósítása. szilárd szolgálati rend, az egységes felsőbbség akaratának gyors és egyöntetű felismerésnek megfelelően a tartalmazó XX. a E bűncselekményeket a Btk. Fejezetének a II. katonai Címében függelemsértésként rendeli büntetni az elöljáró és az alárendelt közötti függő viszonynak az alárendelt részéről történő megsértését. Ezen belül a törvény védelmet kíván biztosítani a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló csoportos, nyílt ellenszegüléssel szemben; a zendülés, az elöljárói akarattal való szembehelyezkedés és a parancs iránti engedetlenség ellen; valamint az elöljáró, a feljebbvaló, az őr és más szolgálati közeg személyének. Ezeknek a cselekményeknek katonai bűncselekményként részben eltérő külön szabályozását és súlyosabb büntetési tétellel fenyegetettségét éppen az indokolja, hogy a magatartás az élet, a testi épség, az egészség, illetve az emberi méltóság sérelme folytán a függelmet, tehát a fegyveres erők és a fegyveres szervek szolgálati rendjét és fegyelmét társadalomra veszélyessége. is támadja, miáltal nagyobb a A közvetlen elkövetési szolgálatban személye, levő illetve tárgy azonban feljebbvaló, emberi őr az érintett vagy méltósága, más elöljáró, szolgálati következésképp az a közeg érintett személyt a cselekmény sértettjének kell tekinteni. Ebből eredően viszont a cselekményt - a személy elleni bűncselekményekhez hasonlóan - annyi rendbelinek kell minősíteni, ahány sértett ellen irányult. II. Figyelemmel arra, hogy a Btk. XX. Fejezetének II. Címében írt különböző rendelkezések az elöljáró, a szolgálatot teljesítő feljebbvaló, az őr vagy más szolgálati közeg személye, illetve akaratának megvalósulása meghatározásánál pedig révén - közvetlenül a - zendülés a tényállásának szolgálati rendet és fegyelmet részesítik védelemben, az azonos magatartással ugyanazon elöljáró vagy más szolgálati különböző függelemsértési közeg sérelmére megvalósított cselekmények egymással nem alkotnak halmazatot. A Btk.
- §-ában írt zendülés tényállása átfogó jellege folytán felölel ugyanis minden egyéb függelemsértő cselekményt. A csoportos és nyílt ellenszegülés közvetlenül a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, s így értelemszerűen magában foglalja a parancs iránti engedetlenséget is. Ugyanakkor a zendülésnek a
(2)bekezdés b) pontjában írt minősített esete valósul meg, ha elkövetője az elöljáró erőszakot vagy a zendüléssel alkalmaz, sőt a szemben
(3)fellépő bekezdés b) más személy pontja ellen szerint a legsúlyosabb büntetés is kiszabható, ha a cselekmény bárkinek tehát az elöljárónak vagy más mind a szolgálati személynek - halálát parancs iránti okozza. Más oldalról viszont zendülés, mind a engedetlenség, mind pedig az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak mindegyike önmagában is sérti a szolgálati tekintélyt, s a többletcselekvőség folytán rendszerint súlyosabb megítélés alá esik. A parancs iránti engedetlenség és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak halmazatban való megállapítását pedig a Btk. 355. §
(2)bekezdésének b) pontja zárja ki, amely komplex tényállása folytán mindkét cselekményt magában foglalja. Ettől eltérő helyzetet eredményez természetszerűleg, ha az elkövető a cselekményeket nem azonos magatartással, hanem térben és időben elhatárolhatóan valósítja meg, s ezáltal anyagi halmazat jön létre. Ilyenkor ugyanis a védett tárgy azonossága sem zárja ki a halmazat megállapíthatóságát.