BKv 46. (BK 135.) I.
- a)Ha a fegyveres szervek hivatásos (szerződéses) állományú tagjának bűncselekményként szolgálati helyen, elkövetett szabálysértést iratait fegyelmi vád tárgyává illetőleg eljárás a valósított tett magatartása szolgálattal meg, lefolytatására csupán összefüggésben a bíróságnak az ügy az illetékes fegyelmi hatósághoz (parancsnokhoz, vezetőhöz) kell megküldenie. Amennyiben azonban a terhelt szolgálati viszonya az elbírálás előtt megszűnt, a szabálysértés jogkövetkezményeit a bíróság alkalmazza.
- b)Az olyan szabálysértés miatt azonban, amelynek a vád tárgyává tett bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, a bíróság az eljárást - mindkét említett esetben megszünteti. II. Az ügy iratainak a fegyelmi hatósághoz megküldése esetén az elkobzásról és a polgári jogi igény elbírálásáról a bíróság rendelkezik. I.
- a)A Be. 337. §-ának
(1)bekezdése értelmében a bíróság a szabálysértést elbírálja, ha a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, s ezért a terheltet az ellene emelt vád alól felmenti. Ha a terhelttel szemben több bűncselekmény miatt emeltek vádat, és valamely vád tárgyává tett szabálysértés cselekményről a a szabálysértés bíróság e bíróság megállapítja, miatt az hogy az eljárást megszüntetheti, ha a vád tárgyává tett más bűncselekmény mellett e cselekménynek a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége [337. §
(3)bek.]. Ha pedig erre nem kerülhet sor, a szabálysértésekről szóló
- évi LXIX. törvény (Sztv.) II. fejezetében írt jogkövetkezményeket alkalmazza. E szabályok a fegyveres szervek tagjai tekintetében az alábbi eltéréssel érvényesülnek. Az Sztv.
- §-ának
(1)bekezdése szerint a fegyveres szervek (honvédség, rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervek, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos (szerződéses) állományú tagja által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. A fegyelmi eljárásról a fegyveres szervek szabályzatai rendelkeznek, s annak keretében fegyelmi fenyítés kiszabására adnak lehetőséget a katonai elöljáró számára. A bíróság így a szabálysértés jogkövetkezményeit nem alkalmazhatja. Az Sztv. 30. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott esetben tehát a fegyveres szerv tagjával szembeni büntetőeljárásban kötelező az ügy fegyelmi eljárásra utalása, ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértés, és a terheltet a vád alól felmenti [Be. 337. §-ának lefolytatása
(1)bek.]. végett az Az ügy illetékes iratait a parancsnoknak fegyelmi eljárás (vezetőnek) kell megküldenie. Az Sztv. 30. §-a
(1)bekezdésének 3. mondata ugyanakkor akként rendelkezik: "Ha a szolgálati viszony a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el." Az elbírálás előtt a fegyveres szervek kötelékéből elbocsátott terhelt tehát az általa a fegyveres szerv tagjaként megvalósított szabálysértés elbírálása szempontjából a többi terhelttel esik egy tekintet alá. Ebből következik: ha a bíróság a tárgyaláson megállapítja, hogy a szolgálati viszonyban már nem álló terhelt bűncselekményként vád tárgyává tett magatartása csupán szabálysértés, s a bűncselekmény miatt ellene emelt vád alól ezért őt felmenti, alkalmazza vele szemben a szabálysértésnek az Sztv. II. fejezetében írt jogkövetkezményeit. Ilyen esetben tehát a Be. 337.§-a
(1)bekezdésének megfelelően a bíróság jár el a szabálysértési hatóság jogkörében. b) Egyik esetben sincs azonban akadálya annak, hogy a bíróság az olyan szabálysértés miatt, bűncselekmény mellett jelentősége, az a amelynek a felelősségre eljárást vád vonás megszüntesse. tárgyává tett szempontjából Ekként tehát a más nincs bíróság mellőzheti az ügy iratainak a parancsnokhoz megküldését, illetőleg a fegyveres szervek állományából időközben elbocsátott terheltnél a szabálysértés miatti jogkövetkezmény alkalmazását, ha a szabálysértés miatt az eljárást megszüntethetőnek látja, mert annak a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. II. Az Sztv. 30. §-a
(1)és
(2)bekezdésének rendelkezései szerint az illetékes fegyelmi járművezetéstől eltiltást szabálysértési hatóság rendelkezik. amennyiben elkobzás, illetőleg szükségessége felmerül - hatóság nem a elkobzást, alkalmazhat, Ezért arról a illetőleg a továbbra is a hatóság - fegyelmi járművezetéstől szabálysértési eltiltás hatóságot eljárása eredményéről értesíti. A Be. 337. §-ának
(2)bekezdése szerint azonban a büntetőeljárásban az elkobzást és a polgári jogi igény elbírálását illetően a szabálysértési hatóság e jogkörében is a bíróság jár el. Ezért, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyveres szerv tagjának bűncselekményként vád tárgyává tett magatartása csupán az Sztv. 30.§-ának
(1)bekezdése szerinti szabálysértés - és emiatt az ügy iratait fegyelmi eljárásra az illetékes parancsnoknak (vezetőnek) küldi meg -, egyidejűleg határoznia kell a szabálysértéssel kapcsolatos elkobzásról, és a polgári jogi igényről.